Vajon mennyire hisz az európai ember a globális felmelegedésben? Mennyire aggódik miatta? És legfőképpen: mennyire érzi úgy, hogy a következményekkel szemben saját maga a mindennapi életében felveheti a harcot? Az European Social Survey nemrég publikálta legutóbbi, 23 nemzetet átfogó kutatásának eredményeit, amelyben a klímaváltozással kapcsolatos elképzeléseket, a fenntarthatóságban érzett egyéni felelősséget és az ahhoz kapcsolódó viselkedéses mintázatokat vizsgálták. A számok és a grafikonok olyan tükröt tartanak az európai állampolgárok és döntéshozók elé, amelybe érdemes figyelmesen belenéznünk.

Szeptember első heteiben Észak- és Dél-Karolinában széleskörű pusztítást végzett a Florence Hurrikán – bár mire partot ért, addigra ereje az ötfokozatú Saffir-Simpson skálán négyesről egyesre csökkent. A hurrikánt 150 km/h széllökések kísérték, 8-10 méteres hullámok ostromolták a tengerparti otthonokat, mindemellett pedig az özönvízszerű esőzés és az áradások még napokkal a vihar csillapodása után is igen aggasztó állapotokat okoztak. Mindeközben körülbelül 370 ezren maradtak áram nélkül. Érdekes megvizsgálni, hogy a különböző erőművek mennyire tűrték stabilan az extrém időjárási körülményeket. A naperőművek kiállták a próbát, ami jó pont a megújulóknak.

A körforgásos gazdaságról a korábbi években már volt szó a blogon, az eheti cikk pedig a környezetbarát csomagolási megoldások oldaláról vizsgálja a modellt. Egyre több vállalat dolgoz ki konkrét lépéseket, stratégiát arra vonatkozóan, hogy hogyan csomagolhatja környezettudatosan vagy újrahasznosítható módon a termékeit. A cikkben – a teljesség igénye nélkül – kiemelünk néhány olyan vállalatot, amelyek komoly sikereket értek el ezen a téren, de szó lesz arról is, hogy befolyásolja-e a vásárlási szokásainkat a környezetbarát csomagolások megjelenése. 

Szeptember végén jelenhet meg az a jogszabálytervezet, amely a műanyag zacskók felhasználását korlátozó intézkedéseket és a környezetvédelmi termékdíj-szabályozás szigorítását tartalmazza, az Innovációs és Technológiai Minisztérium kezdeményezésére. A Minisztérium tervei szerint 2021-től az oxidatív úton aprózódó műanyagból készült zacskók teljes betiltására is sor kerülhet. 

Szeptember elején megkezdte működését a jelenleg a legnagyobbnak számító tengeri szélerőmű-park, 12 mérföldre Anglia északnyugati partvidékétől. A Walney Extension nevű szélerőmű 695 megawatt zöld energiát képes kitermelni, ezzel pedig akár 600.000 otthon energiaellátását is tudja biztosítani. Anglia az utóbbi időben több rekordot is felállított a megújuló energia területén, az elektromos energia előállítás tekintetében a tavalyi évben járt el a legzöldebben, 2018 első negyedévében pedig 30 GWh-val több áramot termeltek a brit szélerőművek az ottani atomerőművekhez képest. 

Az eheti cikk apropóját egy friss kutatás adta, amely szerint összefüggés van a légszennyezés és az intelligenciacsökkenés között. A WHO pedig ugyancsak mostanában számolt be arról, hogy 10 emberből 9 nem jut tiszta levegőhöz a Földön. Érdemes részletesebben is körbejárni a témakört, így szó lesz még a hazai légszennyezettség helyzetéről, illetve a szennyezett levegő és az allergia kapcsolatáról is. 

„A vízhiány a világ népességének több mint 40% -át érinti, 2050-re pedig várhatóan négy emberből egy valószínűleg krónikus vízhiánytól fog szenvedni"

A Stockholm International Water Institute (SIWI) szervezésében idén is megrendezik a Víz Világhét nevű rendezvénysorozatot, amelynek fókuszában ebben az évben a folyókban rejlő lehetőségek állnak. A Világhét keretében számos szervezet foglalt állást, illetve közölt adatokat a folyók védelmének érdekében. A témahéthez igazodva a WWF például friss jelentést adott ki, amely részletesen sorra veszi, hogy a folyók hogyan képesek mérsékelni a természeti katasztrófákat, illetve, hogy milyen szerepet játszanak az emberiség jólétének fenntartásában. A European Space Agency (ESA) is mellbevágó adatokat és látványos grafikákat hozott a Világhétre.

Azoknak, akik figyelemmel kísérik a fenntarthatósággal, illetve a környezettudatossággal kapcsolatos híreket, eseményeket, bizonyára nem mondok újat azzal, hogy a svéd bútoróriás, az IKEA élen jár a klímaváltozás elleni harcban, és már hosszú évek óta folyamatosan példamutató megoldásokat alkalmaz a fenntarthatóság jegyében. Legutóbb az újonnan megnyitott, Indiában debütáló áruházuk kapcsán rukkoltak elő zöld hírekkel.

Néhány hete érkezett a hír, miszerint az anglikán egyház 5500 templom esetében áttér a megújuló energiaforrások használatára, hogy a jövőben hozzájárulhassak a fenntartható működéshez és a létesítmények karbonlábnyomának csökkentéséhez. „Zöld” templomok tekintetében egyébként Magyarország sem áll rosszul, hazánkban is számos egyházi épület használ részben vagy egészében megújuló energiát a mindennapi működéshez.

Júliusban érkezett a hír, hogy a pécsi székhelyű, a Budapesti Értéktőzsdén jegyzett FuturAqua blockchain-alapú kriptovalutát hoz létre, Watereum néven. A cég a víz világpiaci kereskedelmének megteremtéséhez kapcsolódva tízmilliárd darab tokent (digitális utalványt) generált, amely vagyoni értékű jogot tartalmaz, így egy Watereum felhasználásával 1 liter ivóvíz vásárolható a FuturAquától. A Watereumot a már működő kriptovaluta-tőzsdékre viszi be a cég. Az ötlet a világon egyedülállónak számít, és kiszámítható – bár kissé utópisztikusnak tűnő – megoldásként járulhat hozzá a vízkészletek fenntartható kezeléséhez.

2018-ban rekordgyorsasággal, mindössze 212 nap alatt, augusztus 1-ig elfogyasztottuk a Föld egy évre elegendő, megújulni képes erőforrásait. Úgy élünk, mintha 1,7 Föld állna a rendelkezésünkre. Beszédes, hogy 1970-ben a túlfogyasztás csak december 29-én lépte át a küszöböt. Nézzük az elkeserítő adatokat.  

Az emberiség túlfogyasztását a Global Footprint Network nonprofit szervezet méri meg minden éven. A vizsgálat során kiszámolják, hogy az adott évben mennyi erőforrás érhető el és hogy ebből mennyit képes a Föld megújítani annak érdekében, hogy kompenzálja az emberiség ökológiai lábnyomát. A számítás egyszerű: a Föld biológiai kapacitását elosztva az emberiség ökológiai lábnyomával és ezt a hányadost megszorozva az év napjainak számával megkapjuk, hogy az adott évben hány nap alatt merítjük ki a forráskészletünket. Ez a nap idén az eddigi legkorábbi időpontra esett, így augusztus 1-je után a fogyasztásunk már túlmutat a Föld biokapacitásán. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az év hátralévő részében ökológiai lábnyomunk olyan maradandó lenyomatot képez a bolygón, amit a Föld önmagától már nem lesz képes megújítani és eltüntetni. 

2015-ben az ENSZ a tagállamokkal, tudósokkal és a világ vezető civil szervezeteivel közösen kidolgozott egy átfogó keretrendszert, amely a fenntartható fejlődést helyezi a középpontba. A kooperáció eredményeként az ENSZ 193 tagállama 2015 szeptemberében elfogadta a 17 célt, ezen belül pedig 169 részfeladatot listázó javaslatcsomagot, amelyeket 2030-ig kell megvalósítani a fenntartható fejlődés érdekében. A 3 éve elfogadott keretrendszerről a múlt héten tartottak időközi tanácskozást az ENSZ New York-i székházában, ahol számot vetettek az eddig elért eredményekről is. A találkozón Palkovics László innovációs és technológiai miniszter képviselte hazánkat, ahol bejelentette, hogy Magyarország 95 százalékban szén-dioxid-mentes energiát kíván majd felhasználni a jövőben.

Érdekes megvilágításba helyezi a fenntarthatóságot a világhírű magyar származású pszichológiaprofesszor, Csíkszentmihályi Mihály által megfogalmazott Good Business értékrend, amely a flow-elméletből indul ki. A modell a jelen kor felelős és fenntartható fejlődést biztosító vezetői magatartását mutatja be. Lényege, hogy a jó üzlet nem feltétlenül a profit létrehozására koncentrálódik, sokkal inkább olyan vállalati működést jelent, amely valóban hozzájárul az emberi boldogsághoz, illetve ahhoz, hogy a szervezet is flowba kerüljön. Az értékrend világosan meghatározza azokat a mérföldköveket, amelyek mentén tudatosan építhető fel egy szervezet a fenntarthatóság jegyében.

A Csíkszentmihályi-féle Good Business modell, amelyet a professzor 2003-as könyvében írt le, a flow-élményből indul ki. Ennek lényege, hogy az „áramlás” során az ember teljesen elmerül abban, amit csinál, ez örömmel tölti el, feloldódik, és önszántából, külső nyomás nélkül folytatni akarja az adott tevékenységet. A flow gyakorlatilag a boldogság megélésének folyamata, amely során a figyelem teljesen összpontosult, a motiváció pedig a maximumig fokozódik. Másképp megfogalmazva: flow-ban összhangban áll egymással az emberi képességek és a kihívás szintje, így se nem unalmas, se nem túlzottan stresszes az adott tevékenység.

Márciusban a LEGO bejelentette, hogy elkezdi fenntartható növényi alapanyagokból készíteni építőkockáit, kezdve a kedvelt gyerekjáték növényeket formázó darabajaival. Pár nappal ezelőtt a cég azt is elárulta, hogy az első fenntartható termékek augusztus 1-je és augusztus 17-e között lesznek elérhetőek bárki számára, aki legalább 35 fontot költ a LEGO üzletekben. A londoni Természettudományi Múzeum e jeles esemény alkalmából egy olyan oktatási programot indít majd el, amelynek során a fenntartható alapanyagokból készült téglák felhasználásával oktatják a gyermekeket a fenntarthatóság fontosságára.

A "Plant Maximus küldetés" névre keresztelt programot augusztus 3. és 5. között rendezik meg, és az ötlet az, hogy a gyerekek saját "fenntartható szuperhősüket" – név szerint Plant Maximus-t - a hagyományos és új, fenntartható legókockák keverékével kreálhassák meg, majd építhessenek neki megfelelő lakóhelyet, miközben szakértők beszélgetnek velük a környezetvédelem és a fenntarthatóság fontosságáról. A programon hat éven felüli gyerekek és felnőtt kísérőik vehetnek részt 4-6 fős csoportokban.

A svéd villamosenergia-termelők már ma annyi szélturbinát telepítettek a skandináv országban, amelyek révén már az idei év végén elérhetik a svédek a 2030-ra kitűzött, megújuló energiaforrásokból származó villamos energia célértékét. Decemberre Svédországban mintegy 3600 szélturbinát integrálnak a rendszerbe a svéd Szélenergia Társaság előrejelzése alapján. A második félév további várható beruházási döntéseivel együtt ez több mint elégséges kapacitást jelent ahhoz, hogy elérjék a 2030-ra kitűzött célértéket, azaz az évenkénti 18 terawattórányi megújuló alapú villamosenergia-termelést.

Azt, hogy a svédeknél nagyon megy a szélenergia, jól mutatja, hogy 2018-ban és 2019-ben összesen 2600 megawattnyi szélerőművi kapacitást terveznek rendszerbe integrálni a svédek, ami majdnem háromszorosa az előző két évben telepített 970 megawattnak.

Beindult a nagy szívószál para! A műanyag szívószálak elleni háború egyre intenzívebb, főleg, hogy olyan nagyvállalatok mint a McDonald’s, és nagyvárosok mint New York üzentek hadat a vékony műanyag csövecskék ellen. A cél, hogy olyan alternatív megoldást találjanak a koktélok és üdítők fogyasztásához, amelyek funkciójuk betöltését követően nem szennyezik a környezetet, nem pusztítják az óceánok élővilágát.

A harc megindulása nem meglepő – a becslések szerint csak az Egyesült Államokban naponta több mint 500 millió műanyag szívószálat használnak és dobnak el a fogyasztók. Ez emberenként naponta 1,6 szívószálat jelent, ami évente 175 milliárd felhasznált – és eldobott(!) – műanyag szívószálat jelent. És akkor csodálkozunk, hogy szinte naponta találnak a tengeren dolgozók teknősöket szájukba akadt műanyag csövecskékkel.

Amennyiben az emberiség az éghajlatváltozás mértékének korlátozására és a természeti környezetre gyakorolt káros hatásának csökkentésére törekszik, akkor a következő évtizedekben mindenképpen a lehető legnagyobb mértékben át kell térnie a tiszta megújuló energiaforrásokra.

Szerencsére jól haladunk, hiszen a megújuló energiaforrások kiaknázásának üteme rendszerint elhagyja a hosszú távú előrejelzéseket. A jövőben pedig várhatóan az előrejelzések és a valóság közötti különbség csak tovább fog növekedni, mivel a szél- és napenergia kiaknázását lehetővé tevő technológia telepítési költsége ma már jóval alacsonyabb a fosszilis tüzelőanyagokat használó társaikéhoz képest. Annak bizonyítására, hogy a megújulókon alapuló energetikai jövő lehetősége hamarabb eljöhet mint azt sokan gondolnák, következzen 5 meglepő statisztikai adat a megújuló energiaforrások hasznosításáról!

Az Európai Unió megemeli a megújuló energiaforrásokból felhasznált energia 2030-ra elérendő részarányára vonatkozó célkitűzéseit: az új célszám 32 százalék. A napokban bejelentett döntést úgy az iparági szereplők, mint a szakmai és civil szervezetek is örömmel fogadták. Nem véletlenül, hiszen az új elérendő érték elég ambiciózus, ugyanis pontosan 5 százalékponttal magasabb a korábban megállapított 27 százalékos célértéknél.

Az új célszám megszületését 18 hónapnyi vita előzte meg, és annak értéke középutas megoldást jelent, hiszen felette van a britek által óhajtott 30 százaléknak és alatta a spanyol és olasz kormány által sürgetett 35 százaléknak. A szakértők szerint az új érték eléréséért folytatott küzdelem mindenképen a párizsi klíma-megállapodásban foglaltak megvalósítását támogatja, miközben a klímavédelmi mellett középtávon gazdasági és társadalmi előnyei – például az energiaimport-függőség csökkentése révén - is elvitathatatlanok.

A REN21 egy olyan globális, megújulóenergetikai kezdeményezés, és ma már hálózat, amely a kulcsfontosságú szereplők széles skáláját egy világméretű thinktank formájában kapcsolja össze. A szervezet célja közös asztalhoz ültetni a kormányokat, a nemzetközi civil és szakmai szervezeteket, a kutatási és tudományos intézményeket és az iparági szereplőket, hogy azok tanulhassanak egymástól. Ennek elősegítésére a REN21 teszi közzé a világ egyik legmélyebb és legátfogóbb elemzését a megúlóenergetikai iparág előző évi teljesítményéről.

A hét elején megjelent a legfrissebb REN21 jelentés, amely a tavalyi év megújulóenergetikai trendjeit foglalja össze, elemzi. Ennek legfontosabb megállapításaiból szemezgetünk az e heti bejegyzésben.

Nyakra-főre telepítik világszerte a fotovoltaikus rendszereket: magánemberek, állami és önkormányzati szervek, kis- és nagyvállalatok fordulnak egyre nagyobb mértékben az ár-érték arányt tekintve egyre kedvezőbb napelemes rendszerek irányába. Az amerikai Solar Energy Industries Association "Solar Means Business 2017" jelentése szerint tavaly a tíz, ezen a területen legambiciózusabb amerikai nagyvállalat összesen 325 megawattnyi fotovoltaikus kapacitást telepített, így ma már összesen 822,9 MW-nyi naperőművel rendelkeznek.

És hogy pontosan mely vállalatok tartoznak az amerikai top 10-be a tavalyi megújulóenergia-kapacitás mértékét tekintve, az az alábbi listából derül ki.

 A fenntartható fejlődésre való átállás, a fenntarthatósági alapvetések elültetése az emberek fejében kétségtelenül nem könnyű feladat – a jelenlegi felnőtt generációknak kell elkezdeniük a folyamatot, azonban fontos, hogy a szemlélet a fiatalok fejében is benne legyen, hiszen valószínűleg ők lesznek azok, akik életében kiteljesedhet a folyamat. Nem véletlen, hogy egyre több, ezt a filozófiát meghonosítani igyekvő kormányzati program, civil szervezet és vállalati kezdeményezés célozza a gyermekeket. Ma ez utóbbi programok közül mutatok be három példaértékű kezdeményezést.

Talán nem meglepő módon a kezdeményezések közül az első bemutatandó a mintegy 700 millió fiatalnak otthont adó ázsiai térségből ered. A térség egyébként is ismert arról szakmai körökben, hogy a fiatal generációkra építő fenntarthatósági és egyéb programok szülőhelye. Ezek szerencsére nagy népszerűségnek örvendenek, hiszen a fiatalok ezekre már a még akár csak 10-12 évesek is úgy tekintenek, mint a jövőbeni szakmai karrierjük egyik első állomására.

AZ ENSZ Kereskedelmi és Fejlesztési Konferenciája a fenntartható fejlődés célrendszereinek (Sustainable Development Goals – SDGS) 2030-ra kívánt elérésére évi mintegy 3,9 billió dollárnyi beruházást lát szükségesnek a fejlődő országokban. Elképesztő összeg. Nem is véletlen, hogy ennek alig valamivel több, mint a harmadát – 1,4 billió dollár – költenek el sikeresen évente a felzárkóztatandó területeken. A siker érdekében - Arunma Oteh, a Világbank alelnöke szerint – szükséges az alternatív finanszírozási formákat is a lehető legnagyobb mértékben bevonni a célok elérését támogató projektek megvalósításába.

Az alelnök elmondása szerint a Világbank igyekszik élen járni és támogatni az ilyen jellegű kezdeményezéseket. Példaként Törökországot említette, ahol egy 20 milliárd euró értékű PPP-konstrukciót támogat a szervezet, amely 50 projekten keresztül segít az egészségügyi rendszer felzárkóztatásában. A kezdeményezések célja, hogy egymásra épülve úgy az infrastrukturális hátteret és a szolgáltatások elérésének lehetőségét, mint az egészségértést és a gyógyítási eljárásokat fejlessze. A különféle pénzügyi garanciák mellett, a Világbank modern kórházak kialakítására, a meglévők fenntarthatóvá tételére zöld kötvény programot is indított mintegy 288 millió euró értékben.

A Nemzetközi Megújuló Energia Ügynökség (International Renewable Energy Agency – IRENA) legfrissebb jelentése szerint több mint 500.000 új munkahely keletkezett a megújulóenergetikában 2017-ben, ami 5,3 százalékos növekedést jelent az előző évhez képest. Számszerűsítve ez azt jelenti, hogy az általában külön kezelt nagy vízerőműveket is beleszámítva, tavaly 10,3 millió ember dolgozott a szektorban.

A világ legnagyobb foglalkoztató országai a szektorban Kína, Brazília, az Egyesült Államok, India, Németország és Japán voltak. Ezek az országok adták a foglalkoztatás 70 százalékát. A kutatást készítő szervezet vezetője Adnan Z Amin IRENA igazgató szerint ez is mutatja, hogy globálisan egyre fontosabb helyet tölt be a gazdaságban a fenntartható energetika és a hozzá kapcsolódó iparágak.

A legfiatalabb generációk már talán nem is ismerik; a jelenleg 20-as éveik végén, 30-as éveik elején járók viszont biztosan emlékeznek a Pom-Pom meséi című magyar rajzfilmsorozatra. Az alakváltó főszereplő – nevezzük csak parókának, szőrmekalapnak, esetleg kifordított bundakesztyűnek – mellett legalább egy karaktert, a csokiimádó Gombóc Artúrt, biztosan sokan meg tudják nevezni. A jövőben azonban könnyen rájárhat a rúd szegényre, ugyanis az egyre növekvő csokoládéfogyasztás kiszolgálása évről évre nagyobb nehézséget jelent a kakaóbab-termelőknek, hiszen a növény csak egy meglehetősen keskeny sávban terem az egyenlítő mentén. Szerencsére a csokigyártók is felismerték a problémát, és egyre többen tesznek azért, hogy fenntartható pályára állítsák az édességipart.

Mielőtt azonban rátérnénk a fenntarthatósági kérdésekre, lássuk előbb a globális csokoládé fogyasztási számokat. A Forbes összesítése alapján 2016-ban, nem meglepő módon, a legtöbb csokit a svájciak fogyasztják, fejenként picivel 8,9 kilogrammnál is többet évente. Őket a németek követik évi majdnem 7,9 kilogrammal; a dobogó harmadik fokán pedig az egyebekben sörfogyasztásukról ismert írek állnak 7,4 kilogrammal. Ebbe természetesen a csoki minden formája beletartozik a kerektől, a szögletesen át, egészen a tortakrémekben használt csokoládétól a különböző díszítésekig. A legkevesebb csokoládét egyébként a kínaiak fogyasztják, ott évente fejenként alig 5 deka csoki fogy. Globálisan az emberiség 2016-ban pedig összesen több mint 7 millió tonna csokoládét evett meg. Ráadásul a számok azt mutatják, hogy a csokifogyasztás rohamosan növekszik, amivel a kakaóbab-termelőknek lépést kell tartaniuk… ha tudnak.

Az utóbbi időben – nem véletlenül - sokat beszéltek arról az iparágban, hogy a modern technológiák miként szabják át az élelmiszer-ellátási és -forgalmazási ágazatokat. Az olyan modernkori vívmányok mint a mobilalkalmazások és a digitális felhő mind jelentős hatással vannak az élelmiszerellátási láncra, és ez várhatóan a jövőben sem változik, sőt jó eséllyel fokozódik majd. Az online élelmiszer vásárlás előretörésével azt gondolnánk, hogy az ételek csomagolása sokkal inkább a praktikum és a fenntarthatósági megoldások felé tolódik el, azonban egy friss kutatás szerint a vásárlók továbbra is inkább a külcsínt nézik ennek kapcsán, mint inkább a belbecsre koncentrálnának.

Mielőtt azonban belemennénk a vásárlói elvárások erdejébe, érdemes egy pillantást vetni az online élelmiszervásárlás volumenére: jelenleg interneten keresztül évente az összes élelmiszer három százalékát vásárolják az emberek világszerte, amely így is eléri a 23 milliárd dollárnyi értéket. Ráadásul ez a szám folyamatosan növekszik, és vélhetően növekedni fog a jövőben is.