Az elmúlt hetekben az amazóniai erdőtűzről szóló hírektől hangos a sajtó, a közösségi felületeket pedig a közfelháborodás és aggodalom eredményeképp ellepték az adománygyűjtő kezdeményezések. Világsztárok és véleményvezérek osztanak meg aggasztó képeket a lángoló esőerdőről, azaz a „Föld tüdejéről”, szakértők azonban ezzel egyidejűleg sorra cáfolják meg a terjedő, valótlannak vélt állításokat – ezekkel foglalkozunk a héten a blogon.  

Az amazóniai esőerdő – mely több millió állat- és növényfajnak, valamint milliós lélekszámú ősközösségeknek ad otthont – hetek óta ég és gyors ütemben pusztul. A kétségbeesés egyik legfőbb indikátora a tény, miszerint a természeti katasztrófáért az ember tehető felelőssé, a tüzek alapvető oka ugyanis a szándékos erdőirtás. A mezőgazdasági megmunkálásra alkalmas területek véges mivolta miatt az erdők felégetésével lehet új megmunkálható területekre szert tenni. A hasonló,  fokozódó erdőirtások következményeképp egyébként 2018-ban például a Föld egy Belgium méretű, 3,6 millió hektárnyi esőerdőt veszített el. A fokozódó erdőtüzek pedig felszabadíthatják az erdőkben és az erdei talaj mélyén tárolt szenet, a szénciklus felborítása által pedig tovább gyorsíthatják a klímaváltozást.

Az Amazonas medencéje 6,3 millió négyzetkilométeres területével Dél-Amerika több mint harmadát foglalja el, a legnagyobb részét pedig esőerdő borítja. Fontos megemlíteni, hogy a júliustól augusztusig terjedő időszakban egyébként rendszeresek az erdőtüzek – ezúttal azonban műholdfelvételek tanúsága szerint négyszer annyi erdőtűz pusztít idén a vidéken, mint tavaly ebben az időszakban. Az erdőtüzekben Brazília mellett Peru, Bolívia, Paraguay és Argentína területei is érintettek.

Gyakran ismételtté vált az a kifejezés, hogy az Amazonas vidéke a „Föld tüdeje”, illetve, hogy az amazóniai esőerdő a bolygó oxigénjének 20 százalékát termeli.

Szakértők szerint azonban érdemes pontosabban körül járni a kérdést, ebben a formában ugyanis nem állják meg a helyüket az állítások. Daniel C. Nepstad, a témában a világ egyik vezető szakértője azt nyilatkozta, hogy ugyan az Amazonas rengeteg oxigént termel, ugyanennyit be is lélegez. A növények a földből kinyert tápanyagok energiává alakításához használják az oxigént, a fotoszintézis során pedig a fényt alakítják kémiai energiává, amit később a légzésükhöz használnak. 

Scott Denning, a Coloradói Állami Egyetem légkörkutatója szerint a Föld szinte teljes lélegezhető oxigénkészlete az óceánokból ered, és elég van belőle több millió évre. Az erdők, a földi növényzet, állatok és mikroorganizmusok nettó hozzájárulása a légköri oxigénhez tehát a nullához közelít. Az a 0,0001 százaléknyi oxigén, ami eljut a légkörig, pedig elég arra, hogy évmilliók alatt összegyűljön belőle annyi, ami most a légkör 21 százalékát teszi ki, és amit ma felélhetnek a Föld élőlényei.

Végül pedig érdekes jelenség, hogy a közösségi médiában keringő fotók többségén nem is a jelenlegi erdőtüzeket látjuk, hanem tíz-húszéves fotókat, sok esetben nem is az Amazonasról. Fontos tehát, hogy a helyén tudjuk kezelni az információáradatot és felismerjük, hogy az – egyébként nem bekövetkező – légköri oxigén elfogyása hátterében elsősorban nem az erdőtüzek állnak. Ez persze mit sem számít abból a szempontból, hogy ennek ellenére az egyre intenzívebb erdőtüzek katasztrofális hatással bírnak a helyi klímára, az esőerdő ökoszisztémájára és biodiverzitására, nem beszélve a helyi lakosság egészségéről.

Amennyiben tetszett a bejegyzésünk, kövess minket a Facebookon!