Az utóbbi években robbanásszerűen nőtt az érdeklődés a fenntartható befektetések iránt. Az ESG-kritériumok – vagyis a környezeti, társadalmi és vállalatirányítási szempontok – ma már nem csupán erkölcsi kérdésként, hanem stratégiai pénzügyi eszközként is megkerülhetetlenné váltak.
Az ESG (Environmental, Social, Governance) három területen határozza meg a vállalatok fenntarthatósági teljesítményét. Míg korábban az ESG-alapú befektetéseket főként „jó ügyként” kezelték, mára ezek beépültek a pénzügyi döntéshozatal mindennapi gyakorlatába. A világ legnagyobb vagyonkezelője, a BlackRock vezérigazgatója, Larry Fink szerint „a klímakockázat valójában befektetési kockázat is”, ezzel is jelezve, hogy az ESG-kritériumok figyelembevétele már nem extra, hanem alapelvárás a pénzügyi piacokon.
Ma már számos olyan befektetési termék érhető el, amely kifejezetten ESG-alapelvekre épül. A zöld kötvények például olyan célzott eszközök, amelyekkel környezetvédelmi projekteket – például megújulóenergia-beruházásokat – lehet finanszírozni. A német állam 2020-ban adta ki első ilyen típusú kötvényét, amelynek bevételeit klímavédelmi célokra fordították.
Szabályozás: amikor a fenntarthatóság törvényi kötelezettséggé válik
A fenntarthatósági törekvések azonban nemcsak jó gyakorlatok, hanem elvárások is, különösen az Európai Unió területén működő cégek számára. 2021-ben lépett életbe az Európai Unió Sustainable Finance Disclosure Regulation (SFDR) nevű rendelete, amely átláthatósági kötelezettséget írt elő a pénzügyi szereplők számára. Ezt követte a 2024-től hatályos Corporate Sustainability Reporting Directive (CSRD) direktíva, ami új szintre emelte az ESG-jelentéstételi kötelezettséget. A CSRD értelmében az 500 főnél nagyobb vállalatok számára kötelezővé vált a fenntarthatósági adatok egységes, auditálható módon történő közlése. Ez nemcsak a transzparencia javítását szolgálja, hanem elősegíti az ESG-szempontok összehasonlíthatóságát is a piaci szereplők között. A szabályozás várhatóan dominóhatást indít el: a nagyvállalatokra vonatkozó elvárások kiterjednek majd a teljes beszállítói láncra is, így közvetve a kisebb, nem tőzsdén jegyzett cégeknek is alkalmazkodniuk kell.
Magyarországon az ESG-szabályozás nemcsak uniós jogharmonizációt jelent, hanem egyre inkább stratégiai szemléletformáló erő is. A Magyar Nemzeti Bank 2021-ben adta ki az első „Zöld ajánlást”, amely irányelveket fogalmaz meg a pénzintézetek számára a fenntarthatósági kockázatok kezelésére, az ESG-szempontok beépítésére és zöld pénzügyi termékek fejlesztésére. Az azóta frissült ajánlás nem kötelező érvényű jogszabály, de a jegybank elvárja, hogy a hazai hitelintézetek beépítsék a fenntarthatósági kockázatokat az üzleti és kockázatkezelési döntéshozatali folyamataikba. Ez egyben a nemzetközi megfelelésre való felkészülést is szolgálja, különösen a CSRD kapcsán, amely 2024 óta a magyar nagyvállalatokat is közvetlenül érinti.
Trendből új norma
A fenntartható befektetések világában tehát ma már az különbözteti meg a valóban elkötelezett szereplőket, ha nemcsak a kötelező ESG-kritériumokat teljesítik, hanem proaktívan, pozitív hatásokat generálva lépnek fel. A biodiverzitás védelme - például az élőhelyek helyreállítása vagy a természetalapú megoldások támogatása – kiváló példája annak, hogyan lehet érdemben hozzájárulni a környezeti válságok enyhítéséhez. Ehhez hasonlóan előremutató lépés a klímasemlegesség vállalása a teljes értékláncra kiterjedően (beleértve a Scope 3 emissziókat is), illetve a regeneratív mezőgazdasági megközelítések alkalmazása.
A társadalmi dimenzióban a diverzitás, méltányosság és befogadás (DEI) transzparens kezelése, valamint a technológiai innováció, például mesterséges intelligencia használata az ESG-monitoringban, mind hozzájárulhatnak ahhoz, hogy egy cég valóban meghatározó szereplővé váljon. A hangsúly ma már nem a minimális megfelelésen, hanem a pozitív hatások demonstrálásán van, ami hosszútávon egyben versenyelőnnyé is válik.
A következő években több irányból is jelentős fejlődés várható az ESG terén. Egyre nagyobb szerepet kap a digitális adatfeldolgozás: a mesterséges intelligencia és a big data technológiák segítségével a vállalatok valós időben tudják majd azonosítani és kezelni az ESG-kockázatokat. Az olyan pénzügyi szolgáltatók, mint például a Bloomberg és a Refinitiv, már most is fejlett ESG-dashboardokat kínálnak, amelyek automatizáltan elemzik a vállalati jelentéseket és híreket.
Az ESG tehát mára nem egyszerű választási lehetőség, hanem a felelős vállalati működés és a hosszú távú befektetői siker alapköve lett. Az új szabályozások, a társadalmi elvárások és a technológiai eszközök együttesen egy olyan jövőt rajzolnak ki, amelyben a fenntarthatóság nemcsak etikai, hanem üzleti előnnyé is válik. Aki ma ESG-alapokon építkezik, holnap nemcsak alkalmazkodni tud a kihívásokhoz, hanem meghatározó szereplőként alakíthatja is a fenntartható gazdaság jövőjét.
