Friss a hír, miszerint a Tudatos Vásárlók Egyesülete több áruházláncot is felszólított hazánkban, hogy azok alakítsanak ki pálmaolajmentes termékeket tartalmazó polcokat áruházaikban. A felszólítás célja, hogy a vevőknek ne kelljen minden egyes termék összetevőjét végignézni, ha nem akarják a pálmaolaj iparágát támogatni vásárlásukkal. Nem is gondolnánk, mennyi termékben van jelen ez az összetevő, de miért is ilyen nagy az ellenállás a pálmaolaj ellen valójában? Ennek néztünk utána ezen a héten.
Nyílt levélben szólította fel a Tudatos Vásárlók Egyesülete a Szókimondóka készségfejlesztő programmal, a Humusz Szövetséggel, a Jane Goodall Intézettel és a Felelős Gasztrohőssel a magyarországi Aldit, Spart, valamint Lidlt, hogy árulják külön polcon a pálmaolajmentes termékeiket. Az esőerdők irtása ellen kiállva, így akarják elérni, hogy az áruházláncok üzleteiben a tudatos vásárlók könnyedén tudják beszerezni a pálmaolajmentes termékeket.
A pálmaolaj az egyik legkeresettebb növényi olaj, amelyet számos termékben használnak a pékáruktól kezdve, a kozmetikai termékekig. Az olaj használata azonban jelentős természeti károkat okoz – az ültetéséhez ugyanis esőerdőket kell kiirtani, fajok kihalását és komoly szén-dioxid-kibocsátást idézve ezzel elő.
A mindent tudó olaj
A pálmaolaj népszerűségének több oka is van. A szobahőmérsékleten félig szilárd halmazállapotú olaj telített zsírokban gazdag, jól keverhető más olajokkal, illetve a melegítést szinte az összes többi növényi olajnál jobban bírja. Ezért is annyira elterjedt, az élelmiszeriparban például stabilizátorként használják, melytől krémesebb lesz a csoki, a fagyi, de rúzsok is. Biodízel üzemanyag is készül belőle, de rendkívül népszerű alapanyaga a vegyiparnak is: mélyen hidratálja a bőrt, megköti a szabadgyököket napozást követően, és ránctalanító hatású. Jót tesz a hajnak is, ezért samponokban is megtalálható, csakúgy, mint tusfürdőkben, tisztítószerekben, gyógyszerészeti termékekben, legnagyobb mennyiségben pedig a szappanokban használják.
Annak ellenére, hogy a legtöbb kozmetikumban megtalálható az olaj, a tudatos vásárlóknak nem könnyű a dolguk. Nehéz kiszűrni, mivel sokszor nem pálmaolajként jelölik az összetevők listáján. Ilyen például a tusfürdők, gyereksamponok és érzékeny bőrre szánt termékek fontos alapanyaga, amelyet részben egy decanol nevű zsíralkoholból állítanak elő – ezt pedig leggyakrabban a pálmaolajból vonják ki.
Ugyan számos kozmetikumban és tisztítószerben megtalálható, a kinyert pálmaolaj jelentős részét mégis az élelmiszeripar használja fel. A legtöbb általában a feldolgozott, csomagolt élelmiszerekben található (például a fagyasztott pizza, félkész sütemények, csokoládék stb.). Az eddig említett tulajdonságok mellett az ipar számára további nagy előnye, hogy olcsó, hiszen gyorsan nő és bőséges termést hoz.
Termelés és pusztítás
Az olajpálma az egyenlítői klíma alatt fejlődik a legjobban, nagyrészt a harmadik világ országaiban termesztik – a világ pálmaolaj termelésének 85 százalékát Indonézia és Malajzia adja – ahol olcsó a munkaerő, a környezetvédelmi szabályozások pedig gyakorta hiányosak.
A növény termesztéséhez a leggyakrabban esőerdők irtásával nyernek termőterületet, amelyeket mellesleg nem lehet sokáig művelés alatt tartani, mivel a tápanyagtartalmuk hamar kimerül. Ezért tehát folyamatosan újabb erdőket kell felégetni, veszélyeztetve ezzel számos állatfajt – hosszú távon pedig az emberiséget is. Az erdőirtások legnagyobb elszenvedői többek között az orángutánok, akik a tevékenység következtében veszélyeztetetté váltak és a kihalás fenyegeti őket, az elmúlt húsz évben életterük 90%-át veszítették el. Ebben az időintervallumban számítások szerint több mint félmillió orángután pusztult el. A növények felhasználásának folyamata sem kevésbé káros – a feldolgozó üzemek ugyanis szennyezik a folyókat.
Mi lehet a megoldás?
A nagyobb probléma megelőzése céljából jött létre a Fenntartható Pálmaolaj Kerekasztal (Roundtable on Sustainable Palm Oil, RSPO) nonprofit szervezet olyan irányelveket megfogalmazva, melyek betartásával a pálmaolaj iparának működése fenntarthatóvá alakítható. A szervezet csak azon termékekhez adja a nevét, amelyek előállításához figyelembe vették a környezet megóvását és az ott élő, dolgozó emberek érdekeit. Az irányelvek magukban foglalnak jogi, gazdasági, környezetvédelmi és természeti szempontokat is. A szervezetnek ugyanakkor akadnak kritikusai is, akik szerint azok csak a pálmaolaj kifehérítéséért alakultak és nem a valódi problémák megoldása miatt.
A pálmaolaj felhasználásának kérdésköre rendkívül nehéz ügy, ugyanis noha jogosan merül fel tudatos vásárlóként bennünk a pálmaolajat tartalmazó termékek bojkottálásának gondolata, ha más, hasonló növényi olajat (például szójaolajat, repce- vagy napraforgóolajat) kellene azonos mennyiségben termelni, az még inkább megterhelné a környezetet, mivel ez még nagyobb földterületet igényelne.
A vegyi iparban már vannak kezdeményezések, ahol például algaolajjal próbálják helyettesíteni a pálmaolajat, illetve számos cég igyekszik figyelmet fordítani arra, hogy legalább ellenőrzött térségből szerezze be az olajat. Civil szervezetek, például a WWF már készített olyan útmutatót, amelyben segítenek a fogyasztóknak eligazodni a pálmaolajjal kapcsolatos kérdésekben. Az egészen biztos, hogy igényel némi időt és utánajárást, ha el szeretnénk kerülni a termék fogyasztását – de lényegesen kevesebbet, ha külön dedikált polcok lesznek az ilyen termékek részére kialakítva a hazai áruházakban.
Amennyiben tetszett a bejegyzésünk, kövess minket a Facebookon!