A fenntarthatóságra való törekvés kapcsán gyakran felmerül az a felvetés, miszerint a környezet szennyezése – és így védelme – elsősorban a nagyvállalatok felelőssége. Az egyén, illetve a háztartások fogyasztása ugyanis nincs akkora hatással a környezetre, amely elegendő mértékű változást tudna előidézni. Egy felmérésből most kiderült, hogy hogyan is állnak a magyarok ehhez a kérdéshez. Nézzük a legfontosabb eredményeket!

A Magyar Villamos Művek (MVM) harmincezer ember megkérdezésével végzett egy online felmérést, amelyben a magyarok energiatudatosságát kívánta felmérni. A „csepp a tengerben” dilemma ellenére a válaszadók 90 százaléka egyetértett abban, hogy a háztartásokon is múlik, hogy mennyi energiát használ fel egy ország, 84 százalékuk pedig részben egyetértett azzal az állítással is, hogy a hazai lakosság nem tesz eleget a klímaváltozás ellen.

A fókusz a háztartásokban

A felmérésből kiderült, hogy a válaszadók legnagyobb része, azaz tízből kilencen igénybe veszik az otthoni hulladék szelektív gyűjtésének lehetőségét. Úgy tűnik tehát, hogy ez az a terület, ahol a legnagyobb az elköteleződés a háztartásokban. A szelektív hulladékgyűjtésnek már dedikáltunk egy korábbi bejegyzést, amelyben árnyaltabb képet adtunk a hulladék ilyen módon történő gyűjtéséről.

Érdekes kérdés, hogy a szelektív hulladékgyűjtésen túl mely terület az, amelyre igyekeznek odafigyelni a háztartásokban a válaszadók és tudatosan cselekedni: a felmérés alapján az otthoni vízhasználat megtakarításaira több mint hetven, a közlekedési energiafelhasználásra mintegy 40% helyez hangsúlyt.

Ugyan az energiaigény-csökkentés terén láthatók jelentős törekvések, otthoni, már meglévő megújulóenergia-termelésről csak minden tizedik válaszadó számolt be. A megújulóenergia-megoldások közül az egyik legkézenfekvőbb és legelterjedtebb a napelemek telepítése. Azok számára viszont, akik nem szeretnének nagy méretű napelemeket szerelni a ház tetejére, kiváló alternatívát jelenthetnek a napelemes zsindelyek, amelyek gyakorlatilag tetőcserepek formájában nyújtják a napelemek előnyeit – mindezt kevésbé körülményes és költséges felhelyezéssel. De elérhetők olyan megoldások is, mint az otthoni szélturbina, amely jó feltételek mellett hatékonyan kiegészítheti a ház áramtermelését. Továbbá Magyarországon kifejezetten jók a körülmények a geotermikus energia kiaknázására, amellyel kiegészíthető a lakás fűtése. A megoldás előnye, hogy viszonylag gyorsan beszerelhető és nincs magas költsége a karbantartásának.

A magyarok többsége magasabb költséget is vállalna

A felmérés érdekessége, hogy a résztvevők több mint 65 százaléka úgy nyilatkozott, hogy annak érdekében, hogy zöld áramot használhasson otthonában, akár hajlandó lenne magasabb árat is fizetni. A válaszadók ötöde ugyan csak maximum 2 százalékos felárat, de 40 százalékuk akár 2-10 százalékkal többet is fizetne a megújuló forrásból érkező áramért.

A felmérésből megfigyelhető az ezen a területen érvényben lévő információhiány is, mely megmutatkozik abban, hogy a válaszadók csak 60 százaléka állította, hogy elegendő tudással rendelkezik a megújuló energiaforrások felhasználási lehetőségeiről. A nap- és szélenergiát szinte kivétel nélkül, a geotermikus energiát, illetve a biomassza felhasználását azonban már kevesebben sorolták a megújuló energia fogalmába. Annak ellenére, hogy a magyarországi megújulóenergia-felhasználás mértékét sokan felülbecsülték, az előnyei közé sorolták, hogy ez a technológia nem káros a környezetre, illetve szabadon hozzáférhető.

Valóban, a megújuló energiaforrásokból előállított energia alkalmazásának potenciális előnyei közé tartozik többek között az üvegházhatású gázok kibocsátásnak csökkentése, a fosszilis tüzelőanyagok piacaitól való függőség csökkenése, valamint az energiaellátás diverzifikációja is. Többek között ennek köszönhető, hogy a megújuló energiaforrások EU-n belüli használatának mértéke az elmúlt években jelentősen megnőtt. Az Európai Unió 2020-ra célul tűzte ki a megújuló energiaforrásokból származó energia részarányának növelését, mely szerint 2020-ra a teljes bruttó energiafogyasztásnak 20%-a származzon megújuló energiaforrásból. E cél eléréséig a tagállamoknak még bőven van tennivalójuk, de bíztató, hogy míg Magyarországon a megtermelt villamosenergia mennyiségének tekintetében a megújuló energiaforrások részesedése 2007-ben 4,7 százalék volt, 2017-ben már 10,5.

Amennyiben tetszett a bejegyzésünk, kövess minket a Facebookon!