Alig telik el úgy nap, hogy ne jönne szembe velünk egy-egy hír a műanyagszennyezés káros hatásairól. Erre reagálva sorozatosan jelennek meg újabb és újabb megoldások, amelyek – elsősorban az egyszer használatos – műanyagok kiváltását hivatottak szolgálni. A bioműanyagok megjelenésével úgy tűnt, hogy egy környezetbarát alternatíva jelent meg a piacon – a valóság azonban ennél árnyaltabb. Ezen a héten annak jártunk utána, hogy környezetvédelmi szempontból valóban jobbak-e a növényi alapanyagokból készült műanyagok klasszikus társaiknál.

Mi az a bioműanyag?

A hagyományos műanyag kőolajból származó termék, a bioműanyag ezzel szemben legalább részben növényi alapanyagból készül, amely lehet az agráriumban keletkezett növényi maradék, de mostanában egyre többet hallani akár a tengeri hínárról is. A bioműanyag egyébként egy összefoglaló név, ezért fontos, hogy két külön alkategóriát különböztessünk meg:  

Bio-alapú műanyagok: részben vagy akár teljes egészben növényi alapanyagból készülnek, a legtöbb cukornádból, de akár kukoricából is. A növényi anyagokat olyan kémiai vegyületek előállítására használják, amelyek hasonlóak a kőolaj-alapú vegyületekhez. A polietilén-tereftalát (PET) például növényből vagy kőolajtermékekből is előállítható, de a végtermék azonos, és biológiailag nem lebontható.

Biológiai úton lebomló műanyagok: ezek a műanyagok jellemzően növényi alapúak, és ésszerű időn belül lebomlanak, de ez több feltételhez is kötött. Először is szükséges egy olyan infrastruktúra, amely lehetővé teszi ezen anyagok szelektív gyűjtését, a begyűjtés után pedig az ilyen anyagokat ipari komposzttelepekre kell szállítani, ahol biztosítottak a feltételek a lebomláshoz (pl. stabilan magas hőmérséklet és páratartalom). Ha ezek a feltételek nem biztosítottak, a kőolaj alapú műanyagokhoz hasonlóan évszázadokon át a környezetünkben maradnak!

A bioműanyagok előnyei

Sok szakértő úgy gondolja, hogy a bioműanyag jelentheti a megoldást a műanyagszennyezés csökkentésére, ugyanis az által, hogy növényi alapanyagból készül fosszilis tüzelőanyag helyett, kevesebb kőolaj szükséges az előállításához. Továbbá a kémiai hasonlóságok ellenére a bioműanyag nem tartalmaz biszfenol A-t (BPA), egy a műanyaggyártásban használt adalékanyagot, amelyről számos kutatás bizonyítja, hogy különböző egészségügyi problémákért felel.

Mi a hátránya?

Jelenleg a mezőgazdasági földterületek csupán 0,02 százaléka látja el a bioműanyag gyárakat, a növekvő érdeklődéssel és kereslettel azonban ez a részarány jócskán növekedhet. Sokan éppen ezért attól tartanak, hogy ha az iparág további mezőgazdasági területekre terjed ki, átveszi majd azokat a területeket, amelyeket jelenleg a lakosság élelmezésére használnak.

Érdekesség, hogy nem is olyan régen sokan fellélegeztek a bioműanyag szívószálak megjelenésekor, többek között például a médiában elterjedt, műanyag szívószáltól fulladozó teknősökről készült képek kapcsán. De mindaddig, amíg nem biztosítottak a lebomláshoz szükséges különböző feltételek, addig a bioműanyagból készült szívószálak is legalább akkora problémát jelentenek a környezetre nézve, mint klasszikus társaik. Nem bomlanak el a nyílt környezetben, sem a tengeren.

A bioműanyagok, illetve a biológiailag lebontható műanyagokban lévő potenciál miatt azonban jelentős kutatásokra és beruházásokra, fejlesztésekre van szükség, a klímaváltozás elleni harc egyik jelentős fegyvere ugyanis az emberi innováció lehet.

Amennyiben tetszett a bejegyzésünk, kövess minket a Facebookon!