Mérföldkőhöz érkezhet a környezetkárosítás ellen folytatott több évtizedes küzdelem: a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) éves találkozóján John Licht nagykövet azt nyilatkozta ugyanis, hogy a környezet ellen elkövetett bűnök felvétele a Nemzetközi Büntetőbíróság hatáskörébe, egy olyan radikális ötlet, amely megérdemli, hogy komolyan fontolóra vegyék.
A Nemzetközi Büntetőbíróság (International Crime Council) alapvetően azért jött létre, hogy nemzetközi szintéren, a béke ellen elkövetett bűnöket okozó politikai vezetőket vonhassanak felelősségre. Négy összefoglaló területtel foglalkozik: népirtás, háborús bűncselekmények, emberiesség elleni bűncselekmények (például egy ország saját lakossága ellen irányult támadásai) és az agresszió bűntette (más állam függetlensége, szuverenitása ellen elkövetett bűnök).
A Stop ECOCIDE elnevezésű szervezetet Polly Higgins ügyvéd alapította azzal a céllal, hogy az „ecocide”, azaz az élővilág nagy mértékű károsítása vagy megsemmisítése bekerüljön a Nemzetközi Büntetőbíróság négy hatásköre közé, mint az „ökogyilkosság bűntette” (crime of ecocide). Ez azt jelentené, hogy az országok vezetői, de cégvezetők is felelősségre vonhatóak lennének az általuk okozott környezeti károkért. Ugyan eddig is büntették azokat a cégeket, amelyek komoly környezetpusztítást okoztak, gondolhatunk például az ExxonMobil, vagy akár a Chevron esetére, de ezek az ügyek általában pénzbüntetéssel zárulnak, aminek megfizetése rendszerint nem okoz különösebb problémát az óriási multinacionális cégek számára, a döntések hozóit pedig kevés esetben éri utol a jog. Amennyiben kivetíthetőek lennének a következmények a vezetőkre, lehet, hogy a stratégiai döntéseknél nem szorítanák háttérbe a környezetvédelmet egyéb tényezők.
Az ecocide, mint fogalom, 2019-re sokkal nagyobb teret nyert, mint a korábbi években, köszönhetően több olyan erős faktornak, mint a „Greta effekt”, rengeteg nyilvános esemény, komolyabbá váló közösségi felelősségvállalás, illetve sajnos a saját bőrünkön tapasztalható negatív környezeti hatások fokozódása. A világ környezetvédelmi szempontból előrehaladottabbnak mondható országai újragondolták saját törvényeiket, hogy alkalmazkodjanak a klímaválsághoz.
1972 óta nem volt példa arra, hogy egy állam képviselője nemzetközi bírósági szintre emelje az ecocide ügyét, de ez megdőlt 2019. december 2-án, a környezeti rombolásra különösen érzékeny Vanuatu afrikai állam képviselője, John Licht által. Az ICC éves találkozóján felhívta a figyelmet arra, hogy az élővilág elleni bűncselekményeket sokkal komolyabban kellene kezelni. Több valós példa is felmerült az esemény során, mint például Brazília szélső jobboldali elnöke, Jair Bolsonaro elszámoltathatósága az elnöksége alatt bekövetkezett óriási mértékű amazóniai pusztulás miatt. Jojo Mehta, a Stop ECOCIDE egyik elnökségi tagja az eset kapcsán azt nyilatkozta, Bolsonaro a „poszterfiú, hogy miért is van szükség nemzetközi bűncselekménynek nyilvánítani az ecocide-ot”.
Két lehetséges kimenetel köré épült a beszélgetés: az ecocide önállóan kerüljön-e be a hatóköri csoportok közé, vagy a már meglévő törvényeket bővítsék ki. A vita megosztotta a résztvevőket, ám egy dologban mindenki egyetértett: itt az ideje, hogy komoly változások menjenek végbe a törvénykezés területén a környezet elleni bűncselekmények büntetlenségét tekintve.
Az ecocide bekerülése az ICC hatókörébe csökkentené a környezetkárosító befektetések támogatottságát, illetve személyesen felelőssé tehetné a legfelsőbb döntéshozókat önálló döntéseikért, vagy a környezet pusztításához való közreműködésükért. Ez egy óriási mérföldkő lenne a Föld megóvásának folyamatában, amelyhez december 2-án egy lépéssel közelebb kerültünk.
Amennyiben tetszett a bejegyzésünk, kövess minket a Facebookon!