Az északi erdőtüzek következményei nem csak Kanadában, hanem az Amerikai Egyesült Államok keleti partján is látványosan tapasztalhatók – olyannyira, hogy június elején New York levegőminősége óriásit zuhant.
Posztapokaliptikus filmeket idéző felvételek jelentek meg New Yorkról, ahova a kanadai Québec több száz erdőtüzének füstjét fújta a szél. Ahogy a CNN is beszámolt róla, június elején a város egy rövid időre a világ legrosszabb minőségű levegőjével rendelkezett. Ennek következményeképp legalább 10 iskolakörzetben mondták le a kültéri eseményeket és tevékenységeket.
A levegőminőséget figyelő IQAir weboldalán rövid időre a második legrosszabb, „nagyon egészségtelen” szintet érte el a város, megelőzve a szmog miatt egyébként is élen járó indiai Delhit vagy bangladesi Dhakát. New York átlépte a 200 pontot (nagyon egészségtelen a levegő minősége, azaz hétszer, de még akár tízszer rosszabb is lehet, mint a WHO 2021-es ajánlása) – viszonyításképp a fent említett két város 154-nél és 144-nél járt (egészségtelen a levegő minősége, azaz ötször vagy akár hétszer rosszabb), míg Budapest 12 ponttal rendelkezik (megfelelő), a szintén amerikai San Francisco pedig 4-gyel.
Ahogy New York egészségügyi központja is felhívja a figyelmet, a füst 2,5 mikronnyi, azaz PM2,5-es finom részecskékkel rendelkezik, ami nagyon veszélyes, ugyanis belélegezve mélyen a tüdő szövetébe hatol, és bekerül a véráramba. Ilyen jellegű részecskék keletkeznek homokviharoknál, üzemanyagok égetésekor, és persze erdőtüzeknél is, olyan egészségügyi problémákat okozva, mint az asztma, a szívbetegségek és a légzési zavarok. A WHO 2016-os adatai szerint 4,2 millió ember halt meg abban az évben idő előtt ilyen részecskék miatt, New Yorkban pedig a szervezet irányelveihez képest 10-szeres volt a levegő PM2,5-ös koncentrációja.
A CBS News is beszámolt arról, hogy a klímaváltozás miatti meleg és szárazság jelentősen hozzájárulnak az erdőtüzekhez. Az erre érzékeny időszak pedig tovább tart, ugyanis a tavasz hetekkel előbb érkezik, az ősz pedig hetekkel később. 2021-ben Kanada a legforróbb napját élte meg: Lyttonban 49,6°C volt a hőmérséklet. Problémát okoz az is, hogy az időjárásért felelős, nyugatról keletre haladó futóáramlat egyre gyengébb. Erőssége ugyanis a sarki és a déli régiók közti hőmérsékletkülönbségekből fakad, így a forróság a megszokottnál tovább tart, és alapot teremt a tűznek. Ezt fokozzák tovább a villámcsapások, de az emberekhez köthető tevékenységek is, mint például a vonatok okozta szikrák vagy az elhajított cigarettacsikkek.
A jelenlegi történésekből egyértelműen kiderül, hogy a klímaváltozásnak milyen komoly következményei vannak, és hogy ezek milyen összefüggő problémák sorozatát eredményezik, rövid- és hosszútávon is gondot okozva mind a természetnek, mind az emberiségnek.
