Sorra dőlnek meg hazánkban a korábbi melegrekordok a nyári időszakban, a hőmérséklet ilyen mértékű emelkedése pedig egyértelműen hatással van az energiafelhasználás mértékére is. Nem csoda tehát, hogy júniusban megdőlt a valaha mért legnagyobb áramfogyasztás rekordja Magyarországon. Eheti bejegyzésünk fókuszában az energiafogyasztás és az energiahatékonyság áll.

A Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt. (MAVIR) adatai szerint június 27-én új történelmi rekordot ért el Magyarország nyári villamosenergia igénye. Az új rekord, azaz a 6633 megawattos érték 176 megawattal szárnyalta túl a 2015. július 8-án mért korábbi rekordot. A fogyasztás növekedésének hátterében alapvetően a klímaberendezések, valamint a különböző hűtőberendezések megnövekedett számú használata, illetve a hűtőházak nagyobb igénybevétele áll. A jelentős keresletnövekedés ellenére a hazai villamosenergia-ellátás eddig jól üzemel, azonban ennél a pontnál fontos megemlíteni, hogy hazánkban már évek óta meglehetősen magas az import villamosenergia részaránya.  

A magyarországi áramigény körülbelül egyharmadát adja a háztartási szektor villamosenergia-felhasználása, így annak esetleges változása jelentős hatással bír a villamosenergia ellátásra. Egy háztartási fogyasztóra jutó évi villamosenergia-fogyasztás 2017-ben 2163 kWh volt, a pazarló fogyasztás megszüntetésével viszont a háztartásoknál jelentős energiamegtakarítás érhető el, sok esetben már apró változtatások eszközölésével is. Ehhez azonban szükséges, hogy tisztában legyünk azzal, hogy például egy-egy átlag teljesítményű háztartási eszközünk mennyi energiát fogyaszt – hozzávetőlegesen:

Háztartási készülékek teljesítménye (kW) és fogyasztása (kWh/nap) becslések alapján

 Az energiahatékonyság az egyik legcélravezetőbb lehetőség a klímavédelemért folytatott harcban, a fogyasztási statisztikákat olvasva tehát a mindennapokban érdemes elgondolkodni azon, hogy hogyan csökkenthetjük saját miliőnkben az energiafogyasztást, nagyvállalatként pedig azon, hogy ipari szinten mit tehetünk az energiahatékonyság érdekében. Az igaz tehát, hogy a meleg, nyári hónapokban alapvetően megnő a fogyasztás, de ha a hűsítőberendezések használatát nem is tudjuk elkerülni, legalább az életünk egyéb területein igyekezzünk hatékony energiafogyasztók lenni: a használaton kívüli mobiltöltők kihúzása a konnektorból, a gépek teljes kikapcsolása (a TV, számítógép készenléti üzemmódja helyett), a használaton kívüli berendezések, mint a mikró, vízmelegítő, vagy kenyérpirító kikapcsolása is hozzájárulhat a tudatossághoz. A légkondicionáló berendezések tudatosabb használatának kérdéskörével egyébként egy korábbi bejegyzésünkben már foglalkoztunk. 

Ma már viszonylag jó áron juthatunk hozzá fogyasztásmérő berendezéshez, amely segítségével könnyen és pontosan meg lehet határozni, hogy melyik berendezés fogyasztja a legtöbb energiát, illetve, hogy melyik fogyaszt használaton kívül is. Szerencsére a legtöbb háztartási nagygép csomagolásán fel van tüntetve az energiacímke, amely segíti a vásárlókat a tudatos vásárlásban: a legideálisabb, ha A, vagy esetleg A+, A++ besorolású mellett tesszük le a voksunkat. Ezek általában drágábbak, de jó befektetés révén megtérülnek.

Az év egészében fontos az odafigyelés, de fokozottan igaz ez a nyári időszakra, amikor a klíma- és hűtőberendezések ennyire jelentősen növelhetik a fogyasztást.  Ne feledjük, hogy 27 fokos napi átlaghőmérséklet felett minden 1 fokos emelkedés révén körülbelül 100 megawatt, azaz mintegy 50 ezer háztartásnyi többlet-teljesítményt igényel az ország, így ebben az időszakban lényeges, hogy ne hagyjuk feleslegesen kárba veszni az energiát.  

Amennyiben tetszett a bejegyzésünk, kövess minket a Facebookon!