Újra munkába állt a Csendes-óceán lebegő szemétszedője, az Ocean Cleanup projekt keretében, melynek tesztüzeme egy évvel ezelőtt sajnos kudarcba fulladt. A berendezés a Kalifornia és a Hawaii-szigetek között félúton elterülő hatalmas méretű szemétszigetet hivatott felszámolni. A projektet nagy érdeklődés övezi globális szinten, ritkán látni ugyanis ennyire praktikus és gyakorlati próbálkozást ilyen volumenű környezeti probléma kapcsán. E heti bejegyzésünket ezen innovatív és egyedülálló projektnek szenteltük.
Sokat beszélünk arról, hogy a műanyagszennyezés soha nem látott méreteket öltött, nem kímélve a vizek, óceánok teljes élővilágát: beszédes a tény, hogy nemrég egy partra sodort, elhullott bálna gyomrában például közel 30 kg műanyaghulladékot találtak. Napjainkban nagyságrendileg 150 millió tonna műanyag sodródik az óceánokban, az egyik legsűrűbb koncentráció pedig a csendes-óceáni szemétszigetnél található.
Erre a problémára próbált megoldást találni egy holland tinédzser, Boyan Slat, akinek a nevéhez kötődik napjaink legjelentősebb óceántisztító projektje, az Ocean Cleanup. A húszas évei elején járó ötletgazda egy görögországi nyaralás alkalmával szembesült először a vízszennyezés jelenségével, amikor búvárkodás alatt több szemetet látott a vízben, mint halat. Ezt követően kutatásokba kezdett, amely során meglepődve tapasztalta, hogy nincsenek jelentős kezdeményezések a folyamat visszaszorítására. Ezek után a középiskolás éveit ezzel a kérdéssel foglalkozó tudományos projektekkel töltötte, később pedig létrehozta az Ocean Cleanup non-profit szervezetet és hosszú évek munkája eredményeként megalkottak egy tisztítószerkezetet. A rendszer egy 600 méter hosszú, víz felszínén lebegő műanyag U-alakú csőből, valamint egy 3 méterrel a víz alá merülő filterből áll. A szerkezet napenergiával üzemeltetett lámpákkal, kamerákkal és műholdantennákkal jelzi a helyzetét folyamatosan, így könnyen megtalálja az a hajó, amely az összegyűjtött szemetet néhány havonta a szárazföldre szállítja.
Hét év munkájának gyümölcseként 2018 szeptemberében indult el a gigantikus óceántisztító-berendezés tesztüzeme, amely nem kisebb feladatra vállalkozott, mint hogy a Kalifornia és Hawaii-szigetek között elterülő – Franciaországnál háromszor nagyobb – szemétszigetet felszámolja.
A berendezés tesztüzeme azonban nem járt sikerrel: az indulás utáni hónapokban észrevették, hogy az összegyűjtött műanyag valamilyen módon távozott a rendszerből; a cső nem bírta a megpróbáltatásokat, a szél és a hullámok dobálását, eltört, illetve levált belőle egy 18 méteres szakasz.
A projekt leállítása után az elmúlt hónapokban a csapat a hiba kiküszöbölésén dolgozott, és fejlesztette a rendszert, amely eredményeképpen egy évvel a kudarccal végződő tesztüzem után az óriás óceántisztító idén ősszel elindulhatott második útjára. A kivitelezők becslései szerint az örvénylő áramlatokat kihasználó „takarítógép” 1,8 milliárd műanyagdarabot gyűjthet össze. A holland kormány és civil szervezetek támogatásával megvalósuló projekt keretében a "nagy csendes-óceáni szemétsziget" felét szeretnék eltakarítani öt éven belül.
A támogatás mellett a projektet természetesen érik támadások is, sokan hatékonyabbnak látnák azt a megoldást, hogy inkább a partokon próbálják meggátolni a hulladékok nyílt vízre kerülését. Az Ocean Cleanup alapítója szerint azonban a szemétsziget akár száz évig is megmaradhat, tehát az egyetlen megoldás, hogy el kell távolítani a vízről. Afelől nincs kétség, hogy az emberiség felelőssége, hogy a hulladékokat visszaszorítsa, illetve megakadályozza azok vízbekerülését; emellett azonban fontos, hogy ne mérgezzük tovább a vizek élővilágát a már ottlévő szeméttel. A projekt különlegessége, azon túl, hogy passzív, és nem igényel jelentősebb pénzbefektetést a működéshez, az, hogy nem befolyásolja jelentősen az óceánok élővilágát. Kíváncsian várjuk tehát a projekt eredményeit, legközelebb reméljük, hogy arról számolhatunk be, hogy jelentős mennyiségű szemetet sikerült kisöpörni a Csendes-óceánból.
Amennyiben tetszett a bejegyzésünk, kövess minket a Facebookon!
