Múlt heti bejegyzésünkben a textilipar, ezen belül is az egyre inkább terjedő fast-fashion láncok környezeti hatásairól írtunk. Az elszomorító trendek mellett a társadalmi és környezeti szempontból is legtöbbször káros iparág működésében azonban szerencsére pozitív példákat is lehet találni, így a ruhaipari témát tovább boncolgatva, ezen a héten megnéztük, hogy milyen előremutató lépéseket tettek a nagyobb ruhagyártók a fenntartható működés és a környezet megóvása érdekében.
2013-ban szörnyű baleset történt egy bangladesi textilüzemben, amelyben neves nyugati márkák számára dolgoztak sanyarú körülmények között az alkalmazottak. A munkahelyi biztonsági intézkedések hiányában több mint ezren életüket vesztették, amikor az épület összeomlott. A divatipari cégek átláthatatlan működése miatt a rengeteg áldozatot követelő baleset után hetekig tartott kideríteni, hogy milyen kapcsolatban álltak az épületben működő varróüzemekkel a márkák, amelyek címkéit a romok között megtalálták. A tragédia rávilágított, hogy a márkáknak átláthatóvá kell tenniük működésüket és az előállítási folyamataikat meg kell tisztítani azoktól az alvállalkozóktól, amelyek nem megfelelő módon működnek.
A tragédia nyomán megszületett a Banglades Biztonsági Egyezmény, amely előírja, hogy a ruhaipari üzemeknek milyen biztonsági feltételeknek kell megfelelniük. Az egyezmény 1200 bangladesi gyárat fed le és 60 nemzetközi divatmárka írta alá. Ehhez hasonló kezdeményezés a Fashion Revolution 2016-ban elindított Fashion Transparency Indexe is, amely a márkák társadalmi, környezeti hatását és működését osztályozza.
Versenyelőny az ökotudatosság
Megfigyelhető, hogy az elmúlt években a vásárlói szokások változására, a környezettudatosság elterjedésére egyre több gyártók reagált helyesen azzal, hogy saját termékeit, vagy legalábbis termelését „zöldebbé” tette. A Global Fashion Agenda például azt a célt tűzte ki, hogy 2020-ra fellendítik a termékek visszagyűjtését – ehhez olyan márkák csatlakoztak többek között, mint a H&M, a Nike, a Zara, a Gap, az Adidas vagy a Hugo Boss. A vásárlók – akár kedvezményre jogosító kuponokért cserébe – leadhatják elhordott ruháikat, amelyek alapanyagait így újra fel tudják dolgozni a gyártók.
A fast-fashion legnagyobb képviselői közül a H&M az egész cég működését befolyásoló, nagy volumenű „zöldülést” indított el. Piacra dobta a Conscious kollekcióját, amely újrahasznosított pamutból készült termékeket vonultat fel, a Mango pedig 2016-ban meghirdette a Take Action nevű kampányát, amely jegyében a cél a teljes működés zöldítése, illetve az ökológiai lábnyom csökkentése. A Zara 2016-ban debütált első környezettudatos #JoinLife kollekciójával, amelyben a ruhák organikus és újrahasznosított gyapotból, valamint tencelből készültek.
Példaértékű a Levi’s kezdeményezése is, ahol a cég egyik kínai üzemében például már csak újrahasznosított, tisztított vízzel dolgoznak. A vállalat WaterLess farmerjeihez a szokásos farmergyártásnál megszokott vízmennyiség csupán négy százalékát használják friss vízből.
Az ökotudatos vállalatok sorában régóta jelen van az Adidas sportmárka is, amelynek az elmúlt években több rendkívül népszerű kezdeményezése is volt. Ökotudatos női sportkollekciót dobott piacra, Stella McCartney – híres angol divattervező – szerződtetésével; 2017-ben pedig nagy fába vágta a fejszéjét a cég: divatos sportcipőket készíttetett az óceánból kigyűjtött műanyag szemét felhasználásával. A tömeggyártott szériához a cipők 95 százalékban az óceánból kihalászott műanyagból készültek. A cipő akkora siker volt, hogy egy év alatt egymillió párt adtak el belőle.
A környezetszennyezés csökkentése érdekében a Greenpeace Detox my Fashion akcióterve keretében már 80 márka tett vállalást a szennyezés mérséklésére, ugyanakkor néhány márka meglepő módon elutasította a kezdeményezést.
Abban egyetérthetünk, hogy a globális textilipari szereplők nagy részének még sok a tennivalója, ugyanakkor minél több vezető gyártó „zöldíti” termékeit, illetve minél nagyobb lesz az igény a környezettudatos és fenntartható módon előállított ruhadarabok iránt, annál valószínűbb, hogy egyre több vállalat csatlakozik majd azon gyártók sorához, akik a működésük során környezeti és társadalmi szempontból is próbálnak fenntartható módon üzemelni.
Amennyiben tetszett a bejegyzésünk, kövess minket a Facebookon!
