Távmunka, távoktatás, home office, digitális oktatás, otthondolgozás, online iskola – nem véletlen, hogy globálisan a legfrekventáltabb szavak közé tartoznak manapság a fentiek: mindezt úgy, hogy pár hete még komoly viták folytak arról, hogy lehet-e otthonról hatékonyan dolgozni. (Az oktatás részét most hagyjuk, az is megér egy misét, de külön érdemes vele foglalkozni.) A munka terén a kényszerhelyzet bizonyította, hogy lehet így dolgozni, de kell hozzá a megfelelő támogatás is. Ezen a téren pedig elképesztő mértékű fejlődést látni.
Vegyük az egyik legnagyobb platform adatait (már csak azért is, mert a többiek még nem közöltek statisztikát eddig.) A Microsoft Teams kollaborációs platform 32 millió napi falhasználóról 44 millióra ugrott egy hét alatt, köszönhetően a COVID-19 járvány miatt kialakult otthon dolgozási és online iskolai gyakorlatnak. Ez 37,5 százalékos felhasználói növekedés! A Microsoft a legutóbbi számok mellett új funkciókról és lehetőségekről is beszámolt, a publikusan elérhető Teams harmadik évfordulóján.
A felhasználószámban történt ugrás azért is mondható komolynak, mert tavaly novemberben 20 millió aktív Teams felhasználót tartottak számon. Akkor a Teams egyik riválisának számító Slacknek 12 millió napi felhasználója volt. Napi felhasználók alatt a Microsoft azokat érti, akik szándékosan (tehát nem kíváncsiságból próbálják ki, vagy kattintanak) indítanak beszélgetést, vagy válaszolnak egy üzenetre, csatlakoznak meetinghez vagy nyitnak ki a platformon fájlt. Mérik a Teams desktop és mobil kliens adatait, valamint az online felületet is.
Pár szót a most bejelentett, és 2020 végéig bevezetésre kerülő újdonságokról: a legfontosabb, szerintem az offline vagy alacsony sávszélességű környezetre kialakított támogatás funkció, amellyel még internetelérés nélkül is tudunk üzeneteket olvasni, illetve ezekre válaszolni. Hasznos funkció még a külön ablakba nyitható chat is, ez már több más üzenetküldő/kapcsolattartó szolgáltatásnál meglévő lehetőség, jó, hogy a Teamsben is elérhetővé válik.
A Skype, Zoom, FaceTime, Messenger, WhatsApp, Viber, egyelőre még a Hangouts és a Google Duo is sok helyen bevett sztenderd lett, operációs rendszertől függően persze. És míg a Skype ingyenes verziójában 24-en lehet részt venni egy beszélgetésben, a kollaborációra a Microsoft a Teamset javasolja inkább, annak minden dokumentummegosztási funkciójával. A Facebook Messengere masszív, egymilliárdos felhasználóbázissal rendelkezik és szintén használható munkára, de valójában inkább alkalmas közösségi életre, barátokkal való csetelésre. Épp a minap söpört végig a neten az, amikor egy olasz pap online misét tartott, és bekapcsolva hagyta a szűrőket – elég jópofa mise kerekedett belőle. A Google hamarosan beszünteti a Hangouts videóhívás funkcióját és a Google Duo felé terel mindenkit, amely platform egyelőre gyerekcipőben jár a többiekhez képest – itt komolyabb konferenciahívás funkciók fognak érkezni a közeljövőben. A WhatsApp, amely 2018-ban a legtöbbet letöltött applikáció lett azzal landolt a sokak kedvenc helyére, hogy kétirányú titkosítással dolgozik. Most jelentettek be egy újlenyomat alapú indítást és kép-a-képben videóchat szolgáltatást is. A Viber is a titkosítással lett nyerő sokak számára, a különböző chatszobákban a résztvevők fájlokat is megoszthatnak egymással. A matricákkal és a játékokkal azonban szintén inkább a közösségi élet kielégítésére koncentráló alkalmazás, mint munkaeszköz.
De milyen egy, a jelen helyzetre jól reagáló, valódi távmunkát támogató platform? A Microsoft által most bejelentett újítások kijelölik az utat a többiek számára is: ezek közül talán a legérdekesebbek azok, amelyek a jelenlegi home office helyzetek tapasztalataiból kiindulva a valós élethelyzetekre adnak választ. A háttérzaj például sokszor eléggé zavaró, ki is alakult olyan „conf call etikett” amelynél a mikrofont csak akkor kapcsoljuk be, ha mi beszélünk, egyébként elnémítjuk. Erre ad választ egy valós idejű háttérzaj-csökkentő megoldás, ami jelentősen javíthat a beszélgetések minőségén.
Jópofa és fontos lehet a „kézfeltartós” mozdulatra érzékeny opció, amellyel különféle funkciók érhetők el, legalábbis ennek ez lenne az értelme. Például a mikrofon folyamatos elnémítgatása helyett az kaphat mikrofont, aki jelzi – és még számtalan hasonló gesztusvezérelt funkciót ki lehet találni.
Még csak az elején járunk ennek a fejlesztési folyamatnak, a piacon mindenki most pozícionálja magát. Kérdés, hogy mikor kapjuk majd meg azt a funkciót, amely gyermekeinket és más, karantén idején az összes idegszálunkon játszó családtagunkat automatikusan távoltart tőlünk, amikor épp egy fontos meetingen veszünk részt. Az pedig senkit se tévesszen meg, hogy alul – jobb esetben is – mackóalsóban tesszük ezt.
Idén lesz 5 éve, hogy az ENSZ 2015-ben meghatározott 17 Fenntartható Fejlődési Célt (Sustainable Development Goal), amely 2030-ra bizonyos konkrétumok elérését tűzte ki célul, úgy mint megszűntetni az extrém (1.25 dollár/nap alatti) szegénységet vagy elérni, hogy a világ összes gyermeke nemtől függetlenül legalább alap szintű oktatásban részesülhessen. Az elmúlt időszakban nemcsak világ szinten, de Magyarországon is történt előrelépés a célok megvalósításában, ám a 2030-ra kitűzött globális változások még messzinek tűnnek a jelenlegi gazdasági és társadalmi helyzethez képest. Az üzleti szféra szereplői felelősséggel tartoznak környezetünk iránt, de sajnos még nincs kiforrott gyakorlat, amely globális lépésekre ösztönözheti a cégvezetőket. A fenntarthatósági jelentés készítésének gyakorlata hazánkban ugyan még gyerekcipőben jár, de talán megfelelő löketet adhat a nagyvállalatoknak, hogy valóban a tettek mezejére lépjenek.
A génmódosítás és a génszerkesztés kétségtelenül az elmúlt évtizedek egyik legmegosztóbb, és egyben egyik legizgalmasabb tudományos témájának bizonyult. Rengeteg olyan kiaknázatlan lehetőséget tartogat még magában ez a szakterület, amelynek – a törvényi szabályozást leszámítva – csak az emberi kreativitás, illetve az etika szabhat gátat. Az élelmiszeriparban már évek óta 
Lassan elérkezünk ahhoz a pillanathoz, amikor a karbonsemlegesség megkerülhetetlenné válik, és drasztikus lépésekre lesz szükség ahhoz, hogy visszafordítsuk a kritikus szinteket döngető szén-dioxid-kibocsátásunkat. Éppen ezért sürget átfogó intézkedéseket az Európai Bizottság új elnöke, Ursula von der Leyen, közzétették ugyanis a 
Mérföldkőhöz érkezhet a környezetkárosítás ellen folytatott több évtizedes küzdelem: a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) éves találkozóján John Licht nagykövet azt nyilatkozta
Beköszöntött a december és ezzel újra el is jött a karácsonyi dömping ideje. Újra aktuális tehát leporolnunk azt a témát, hogy melyek azok a karácsonyi kellékek, amelyek esetében érdemes azok környezetre gyakorolt negatív hatásaira is gondolnunk. E heti bejegyzésünk célja, hogy tisztán lássuk, hogy a karácsony elengedhetetlen kiegészítőinek – mint például a csomagolópapír, vagy a fényfűzérek – túlzott használata milyen károkat okoz környezetünknek.
Az elmúlt években egyre nagyobb népszerűségnek örvend az Amerikából induló Black Friday, amely keretében a kereskedők hatalmas akciókkal várják a vásárlókat. Az év egyik legnagyobb forgalommal járó napját a tömegnyomor, a hosszú, akár napokon át tartó sorban állás, és gyakran a kiugróan magas költekezés jellemzi. Az ünnepi szezont felforgató ünnep már javában begyűrűzött hozzánk is és lassan felváltja a karácsonyi vásárlásokat is.
Fojtogató szmog keseríti meg a lakosok életét Új-Delhiben hetek óta, ahol mostanra olyan kritikussá vált a levegő minősége, hogy egészségügyi vészhelyzetet hirdettek. A szmognak egyénenként eltérő egészségügyi hatásai lehetnek: könnyező szemek, kiszáradt, kaparó torok és fullasztó köhögés. A legtöbben természetesnek vesszük, hogy tiszta levegőt tudunk belélegezni, a világ másik felén azonban odáig fajult a helyzet, hogy már fizetni kell a tiszta levegőért.
Aligha ér minket meglepetés annak hallatán, hogy a Föld nem sokáig képes már eltartani minket, tekintve, hogy hamarosan tízmilliárd ember fog rajta élni. A táplálkozás terén számos kihívás előtt áll az emberiség, az éhezés ugyanis napjainkban is egy rendkívül jelentős probléma. Az óriási ökológiai lábnyommal rendelkező hústermelés az egyre csak növekvő húsfogyasztással folyamatosan nő, a mai mezőgazdasági gyakorlatok pedig korántsem nevezhetők fenntarthatónak. Létezik egy egyre népszerűbb alternatíva, ami megoldást jelenthet a problémára: a rovarok fogyasztása.
Idén szeptemberben egy nemzetközi kezdeményezés keretében a világ különböző pontjain összesen hetvenezer ember kezdett szemétszedésbe. Az akció célja azon túl, hogy tisztábbá tegye a környezetet, az is volt, hogy adatokat gyűjtsenek a környezetet elárasztó szemétkupacokról, illetve azok előállítóiról.
Egyes számítások szerint 2050-re évente mintegy 110 millió tonna elektronikai hulladék keletkezhet, a hulladékok ezen válfajáról azonban mégis viszonylag kevés szó esik, pedig az e-hulladék mennyisége jelentős mértékben növekszik. Annak ellenére pedig, hogy ideális alapanyag az újrafeldolgozásra, ezen gyakorlat mértéke nagyon alacsony.
Rengeteg szó esik a műanyagok, ezen belül pedig a műanyag csomagolások környezetszennyező hatásáról; ennek apropóján pedig a legtöbben az újrahasznosítható, környezetkímélő megoldás felé fordulnak, ami a legtöbb esetben a papír. Ha azonban az összes műanyag csomagolást papírra cserélnénk, aligha maradna elég fa a Földön. Ezen a héten ezt a dilemmát járjuk körbe részletesebben.