A klímaváltozás hatásaival kapcsolatos forgatókönyvek száma végeláthatatlan, az viszont kijelenthető, hogy a megújuló energiákra való átállás, illetve ezek növelése az energiamixen belül elkerülhetetlen a klímaváltozás lassítása érdekében. Mivel ezen energiák felhasználhatóságának mértéke a természeti hatásoktól függ, az energetikai társaságok számára létfontosságú, hogy a rövid távú termelés tervezést segítő előrejelzéseken túl minél megbízhatóbb hosszú távú időjárás előrejelzést kapjanak. A témakört ennek megfelelően a kutatók is kiemelt prioritással kezelik, amely nyomán az elmúlt évtizedben jelentős előrelépések történtek a területen. Bejegyzésünkben körbejárjuk, hogy milyen módokon befolyásolja az időjárás előrejelzés technológiai fejlődése az energiaszektort.
Az energiatermelés átalakulása
Az időjárás kedvezőtlen változása közvetlen módon leginkább az úgynevezett időjárásfüggő megújuló energiaforrásokra van hatással: szél nélkül a szélerőművek nem termelnek, ahogy a naperőművek sem hatékonyak napsütés nélkül. Ilyenkor viszont a kieső megújulók helyébe belépő, annak hiányát pótló energia a költségek növekedését okozhatja.
Az időjárás és a kereslet kapcsolata
Nemcsak a termelés, a kereslet is nagyban függ az időjárástól: a téli hidegben az emberek maximumra tekerik a radiátorokat, a nyári forróságban pedig nehezen elképzelhető az élet a klímaberendezések használata nélkül. Bár ezekkel a tendenciákkal szezonálisan lehet előre számolni, a szélsőséges viszonyok így is jelentősen megbolygathatják a megújuló és nem megújuló villamosenergia arányát, illetve ebből következően az egyes szegmensek árképzését.
A szélsőséges viszonyok hatása
Mivel a klímaváltozás egyre több szélsőséges időjárási jelenséget hoz majd magával, a minél pontosabb klímamodellek alkalmazása nélkülözhetetlen lesz majd az energetikai vállalatok számára. Ezek a szezonális előrejelzések a hagyományos előrejelzésekkel szemben elsősorban az időjárási anomáliák kimutatására fókuszálnak a minél részletesebb, napi szintű előrejelzés helyett. Ebből kifolyólag a módszertan is eltérő: a hagyományos előrejelzések esetében alkalmazott klimatológiával szemben nem a múltbeli tendenciákból és statisztikákból indulnak ki a kutatók, hanem egy pontozási rendszer segítségével értékelik az adott régióra vonatkozó előrejelzések pontosságát, az eredményből pedig levonják a megfelelő következtetéseket és elkészítik a klímamodellt.
A szolgáltatók fegyverei
Az energetikai szolgáltatók természetesen nem hagyatkozhatnak teljes mértékben az időjárás előrejelzésre a tevékenységük során. Az energiatárolók pontosan azt a célt szolgálják, hogy a termelés szempontjából nagyobb kihívást jelentő időszakokban – legyen szó a szélsőséges időjárási viszonyokról, vagy akár csak a napszakok váltakozásából adódó termelésbeli ingadozásról – is fennakadásoktól mentes legyen az ügyfelek ellátása. A tárolásnak több fajtája elterjedt: a SZET (szivattyús-energiatározós erőművek) például, bár az egyik leghatékonyabb tárolási módszernek számítanak, de telepítésükhöz meghatározott természeti adottságokra van szükség: egy SZET erőmű két, különböző szintmagasságon elhelyezkedő tóból áll, amelyeket egy csővel kötnek össze. Az akkumulátoros energiatárolók egyszerűbb telepíthetőségük miatt, napjainkban pedig egyre inkább teret hódítanak, illetve költséghatékonyságot tekintve is folyamatos e tárolók fejlődése, főleg a rövid távú termelésingadozások kiegyenlítésének terén.
Remélhető, hogy a technológia fejlődésével a megújuló energiatermelés egyik legnagyobb kockázata, az időjárással szembeni kiszolgáltatottság is egyre inkább minimalizálódik, az energiamix diverzifikációjával pedig elérhető távolságba kerül a klímaváltozás elleni küzdelem leggyakrabban emlegetett célja: a karbonsemlegesség.
Amennyiben tetszett a bejegyzésünk, kövess minket a Facebookon!
