A súlyosbodó környezeti kihívások miatt folyamatosan keressük azokat a lehetőségeket, amelyek a fosszilis energiahordozókat, az élelmiszerforrásokat és a csomagolóanyagokat is helyettesíthetik. Az alga használata meglepően egyszerű megoldást kínál.  

Az alga egyik legígéretesebb alkalmazási területe a megújuló energia. Ezek az élőlények a szárazföldi növényekkel ellentétben rendkívül gyorsan nőnek, akár napok alatt megduplázhatják biomasszájukat. Ez azzal jár, hogy hektáronként akár 300-szor több olajat képesek termelni a hagyományos növényeknél, például a szójánál. Az algából készült bioüzemanyag környezetbarát alternatívát kínál a fosszilis energiahordozókhoz képest, miközben hatékonyságban sincs szükség kompromisszumra. A bioüzemanyagokhoz elsősorban a mikroalgákat használják, az általuk előállított olajokból biodízel készül. 

Számos vállalat és kutatóintézet ért el jelentős eredményeket az algaalapú bioüzemanyagok terén. Az ExxonMobil és a Synthetic Genomics Inc. évek óta kísérletezik genetikailag módosított algafajokkal, amelyek magas olajhozamúak és tökéletes kiindulási pontok a bioüzemanyagokhoz. A floridai Algenol pedig olyan eljárást fejlesztett ki, amely szén-dioxidból, sós vízből, napfényből és algákból nyer ki etanolt: ez önmagában is felhasználható üzemanyagként, vagy más megújuló energiaforrássá alakítható át. 

Természetes megoldás 

Az energiatermelés mellett az algák a szén-dioxid megkötésében is jelentős szerepet játszhatnak: már növekedésük során természetes módon nyelik el a CO2-t, biomasszává alakítva a légkörből kivont üvegházhatású gázt. Az algatermesztési rendszerek biomasszájából élelmiszert vagy akár csomagolóanyagokat is elő lehet állítani. Az izlandi Carbon Recycling International például az ipari szén-dioxid-kibocsátást alakítja algák segítségével metanollá. Azon túl, hogy ez folyékony üzemanyagként is hasznosítható, csomagolóanyagok, festékek-ragasztók, textíliák és más műanyagok gyártásában is hasznos vegyület. 

Tényleg tápanyagbomba? 

A valódi tápanyagbombának számító algák hatóköre már átlépte a szuperélelmiszerek piacát, ahol egyre népszerűbb a spirulina vagy a chlorella: a szakemberek a fenntartható élelmiszertermelés jövőbeli kulcsszereplőiként tekintenek rájuk. Ezek az apró, de tápanyagban gazdag élőlények bővelkednek fehérjékben, vitaminokban és esszenciális zsírsavakban, így ígéretes alternatívát jelentenek a hagyományos állati vagy növényi fehérjeforrásokkal szemben. Ráadásul gyors növekedésük és alacsony erőforrásigényük miatt jóval kisebb terhet rónak a környezetre, mint például a nagy erőforrásigényű állattenyésztés. 

A helyben, ellenőrzött környezetben termeszthető algák stabil, megbízható élelmiszerforrást jelenthetnek a világ olyan területein, ahol az élelmiszerbiztonság komoly kihívást jelent, elkerülendő a mezőgazdasági terméshozamok ingadozását vagy az időjárás kiszámíthatatlanságát. Nagy innovátor ezen a téren a francia Algama: a vállalat hétköznapi élelmiszerekben is felhasználja az algákat, fehérjében gazdag alternatívákat, például tojás- és húshelyettesítőket fejlesztve. 

Az élelmiszeripari fejlesztések mellett egyre nagyobb figyelmet kapnak az algákból készült bioplasztikok, mivel biológiailag lebomlanak és megújuló forrásból származnak, így megfelelő alternatívái lehetnek a petrolkémiai úton létrehozott műanyagoknak. A fejlesztést az teszi különösen fontossá, hogy a fosszilis tüzelőanyagokból készülő hagyományos műanyagok lebomlása akár évszázadokig is eltarthat. A londoni székhelyű Notpla algaalapú csomagolása ráadásul nem pusztán lebomlik biológiailag, hanem akár még meg is ehetjük. A fejlesztés következő dimenziója az Ooho névre keresztelt ehető vízkapszula is, amelyet néhány éve a londoni maraton résztvevőinek kínáltak környezetbarát alternatívaként a hagyományos műanyag víz, illetve vizespalackok helyett.