A tornádók minden évben hatalmas pusztításokat végeznek szerte a világon, a tudósok pedig aggódva figyelik, miképpen befolyásolja kialakulásukat a klímaváltozás. Itthon kevesebb szó esik róluk, pedig Magyarországon évente akár 20-30 alkalommal is előfordulhat ez az időjárási jelenség. Indonéziában pedig a történelemben először írtak le egy F2-es erősségű forgószelet, amely házakat rombolt le és fákat csavart ki gyökerestül.
Az éghajlatváltozás következtében egyre gyakoribbak a szélsőséges időjárási jelenségek, legyen szó aszályról, erdőtűzről, magasabb hőmérsékletről, árvízről vagy akár tornádóról is. Ez utóbbi akkor alakul ki, ha a meleg, párás levegő felfele szállva kicsapódik, és gomolyfelhőzetet alkot. A felhő és a környezetében létrejött nyomáskülönbség miatt a felhő belsejében megindul egy örvénylő mozgás, amelyből tornádó keletkezik, ha a tölcsér eléri a föld felszínét.
Tornádók szinte minden kontinensen kialakulhatnak, leggyakrabban azonban az Egyesült Államok területén pusztítanak. Itt évente átlagosan 1200 alkalommal csapnak le, 2022-ben pedig összesen pedig 708 millió dollár értékű kárt okoztak, elsősorban a Texastól Dél-Dakotáig húzódó tornádófolyosó területén.
Hogyan befolyásolja létrejöttüket a klímaváltozás?
Azt egyelőre nehéz meghatározni, hogy a klímaváltozás milyen hatással lesz a tornádók szélirányára és sebességére, de a tudomány jelen állása szerint nincsenek jó előjeleink ezzel kapcsolatban. A kutatók arra figyelmeztetnek, hogy a klímaváltozás következtében évente átlagosan 6,6%-kal fog növekedni az USA keleti partvidékét érintő tornádók száma 2100-ra. Mi több, akár olyan területeken is megszaporodhatnak a pusztító erejű forgószelek, ahol korábban nem voltak jellemzőek, a globális hőmérséklet növekedése ugyanis fokozhatja a légköri instabilitást, ami a szupercella-viharok alapvető összetevője.
Látványos példája ennek, hogy február 21-én egy eddig nem látott erősségű tornádó sepert végig az indonéziai Jáva szigetén, Bandung városában. A szokatlan erejű vihar számos sebesültet hagyott a nyomában, és több házat is megrongált. Az országban eddig csak kisebb tornádókról számoltak be, a legutóbbi tornádó azonban F2-es fokozatot kapott a Fujita skála szerint, ami azt jelenti, hogy képes akár fákat gyökerestül kicsavarni, egész tetőszerkezeteket elsodorni, és autókat felemelni. Ez volt az első alkalom, hogy Indonéziában egy akkora kiterjedésű tornádót írtak le, amely műholdfelvételről is könnyedén látszott. Kinézetre a jelenség 99,9 százalékos egyezést mutatott az Amerikában pusztító, ámbár ennél sokkal erősebb tornádókkal.
Miért veszélyesek a tornádók?
A tornádó egyike a Föld legpusztítóbb jelenségeinek, amely akár egy puskagolyó sebességével is képes kilőni magából a felkapott tárgyakat. Az Egyesült Államokban évente átlagosan 70 ember veszíti el az életét a tornádók miatt, elsősorban a veszélyesen repkedő objektumok miatt. Bár a meteorológusok mindent megtesznek annak érdekében, hogy előre jelezzék a problémát, ezáltal segítsék a tornádók elleni védekezést, a fenti példából is látható, hogy sokszor felkészületlenül éri a lakosságot egy addig sosem tapasztalt erősségű vihar.
Bár a tornádók kialakulása ellen közvetlenül nem sokat tudunk tenni, a klímaváltozásra fókuszálva mérsékelhetnénk a szélsőséges időjárási jelenségek kialakulását – hiszen a prevenció mindig okosabb és gazdaságosabb, mint a gyógykezelés.
