A 2024-es nyár sem maradt hőhullám nélkül, ezek az időszakok pedig különösen elviselhetetlenek lehetnek a városokban. A klímaberendezések használata gyors beltéri megoldást jelent, azonban csak fokozza a klímaváltozás egyes hatásait, hiszen energiát fogyaszt és CO2-t termel. De a beltérből kivezetett hő rövid távon, közvetlenül is rontja a közvetlen környezet mikroklímáját. A megoldás a szemléletváltás lehet, a városi tudatos fásítás és zöldítés ugyanis segíthet a hőhullámok mérséklésében.
A legutóbbi hőhullám során ismét megdőlt a nyári áramfogyasztási rekord Magyarországon: 2024. július 16-án este 19:45 és 20:00 között a magyar villamosenergia-rendszer terhelése új csúcsot, 7036 megawattot (MW) ért el a Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt. adatai szerint. Július 15-én, hétfőn is rekorddal zárult a nap, akkor 6951 MW volt a csúcsérték, amit másnap 85 megawattal sikerült túllépni. A MAVIR szerint nyáron, tartós kánikula idején, inkább az esti órákban jellemzőek a terhelési csúcsok, amikor a háztartásokban működnek a klímaberendezések és más elektromos eszközök is.
Az adatokból is látszik, hogy a klímaberendezések egyre elterjedtebbek hazánkban, amelyek a belső terekben valóban enyhülést jelentenek, azonban használatuk csak fokozza a klímaváltozást. A berendezések működtetése ugyanis komoly energiafelhasználással jár, amelynek az előállítása jobbára fosszilis energiahordozókból történik. Vagyis jelentős CO2-kibocsátás kapcsolódik hozzá, azaz közvetve hozzájárul az üvegházhatás, és így a felmelegedési folyamat gyorsulásához. Ugyanakkor a beltérből kivezetett hő rövid távon, közvetlenül is rontja a közvetlen környezet mikroklímáját.
Egyszerű megoldás: ha meleged van, ültess fát!
Ez a mottója az egyik hazai civil szervezetnek, melynek célja a faültetés népszerűsítése és megvalósítása. És nagyon úgy tűnik, igazuk van. Egyre több hazai és nemzetközi kutatás is azt bizonyítja, a városi hőhullámok hatásának enyhítésére létezik egy egyszerű, ráadásul környezetbarát módszer: a fásítás. A fák ténylegesen hűtik a városokat: árnyékot adnak a talajnak és a környező épületeknek – árnyékban 11-25 fokkal is csökkentve a hőmérsékletet –, valamint párologtatnak, ami szintén ellensúlyozza a városi hősziget-hatást. A befolyásuk pedig számszerűsíthető is, a holland Wageningeni Egyetem kutatása szerint ugyanis egyetlen fiatal fa tíz darab, húsz órán keresztül üzemelő légkondicionálót is kiválthat.
De nem csak külföldön kutatják ezt a problémát: az SZTE TTIK Éghajlattani és Tájföldrajzi Tanszékén évtizedes hagyományokkal rendelkező kutatás folyik a városklíma, a humán bioklíma és az ökoszisztéma-szolgáltatás témakörében. A Prof. Dr. Unger János egyetemi tanár és Dr. Gál Tamás tanszékvezető egyetemi docens által vezetett Városklíma Kutatócsoport a szemléletváltásban látja a legtöbb lehetőséget, amelyet saját eredményeikre és a nemzetközi tendenciákra alapoznak. Megállapításaik szerint a technikai megoldások helyett (mellett) a zöldebb, az erőforrásokat jobban kímélő megoldások felé kell fordulnunk, azokat sokkal nagyobb területen és változatos formában kell alkalmaznunk. Városainkban a zöldfelületeknek messze nem csak esztétikai szerepe van, és ezt tudatosan, az eddigieknél sokkal bátrabban kell használni.
A városzöldítéssel mindenki jól jár
Várostervezési szempontból egyre inkább az tűnik a jó megoldásnak, ha keressük a természetes válaszokat a klímaválság kérdéseire. A megfelelő faállomány a „klimatizálás” mellett pozitívan hat a levegőminőségre és a vízháztartásra, vagyis közvetve és közvetlenül az emberi egészségre is. A faállomány növelése ugyanakkor csak egy a lehetséges számtalan zöld megoldás közül. A tudatosan alkalmazott biodiverz gyep, a zöldtetők és a zöldfalak mind hozzájárulhatnak a klímaváltozáshoz való hatékony alkalmazkodáshoz.
Azt az idei hőhullám is bebizonyította, hogy a fák tudatos kezelését országos és helyi, valamint egyéni szinten is fontos minél hamarabb elkezdeni. Ezt a kezdeményezést támogatja az Európai Éghajlati Paktum is, amely többek között a fák klímaváltozás ellen betöltött szerepére szeretné felhívni a figyelmet nagykövetein és azok akcióin keresztül. Az éghajlati paktum közös színteret kínál az egyéneknek, a közösségeknek és a szervezeteknek az éghajlatváltozás elleni küzdelem és a következményeihez való alkalmazkodás érdekében.
