A klímaváltozás ellen küzdő közösségek kapcsán leggyakrabban valószínűleg a fiatalabb generációkra asszociálunk, akik Greta Thunberg, valamint a hozzá hasonló lelkes fiatalokkal együtt veszik fel a harcot a környezetszennyezés, a túlzott szén-dioxid-kibocsátás, valamint a felelősséget nem felvállaló nagyvállalatok káros gyakorlata ellen. Ezért is szolgálhat meglepetésként a Censuswide piackutatási tanácsadócég legújabb felmérése, amely a britek környezettudatosságát hivatott vizsgálni. A kutatás szerint – meglepő módon – az 55 évnél idősebb generáció tevékenysége jóval környezettudatosabb, mint a fiatal, 16 és 24 év közötti felnőtteké.
A felmérés
Az összesen 4000, 16 évnél idősebb brit bevonásával készített kutatás 5 korcsoportra bontva vizsgálta az egyes generációk környezetvédelemmel kapcsolatos tevékenységét. Az 55 év felettiek szinte minden tekintetben az első helyen végeztek, általánosságban pedig megfigyelhető, hogy a kor növekedésével a környezettudatosság is nő: közel minden kategóriában eszerint alakult a végeredmény.
A legszembetűnőbb különbség a szelektív hulladékgyűjtésre mutatott hajlandóság, a helyi termelők hipermarketekkel szemben történő előnyben részesítése, illetve a LED fényforrások használata kapcsán jelentkezett. Míg előbbi esetében az 55 év felettiek 84 százaléka jelzett vissza pozitívan, a 16-24 év közöttiek alig több mint fele, pontosan 54 százaléka tett így. A helyi beszállítók termékeit a legidősebb generáció 63 százaléka támogatja a felmérés szerint, a fiatalok kategóriájában ez a mutató 41 százalék. A LED égők használatát vizsgálva is hasonlóan jelentős különbség mutatkozott: míg az 55 év feletti korosztály 88 százaléka mondta azt, hogy ezt a technológiát használja, a 16-24-es korcsoport 59 százaléka nyilatkozott ugyanígy.
Csalóka eredmény?
Bár a felmérésből könnyen juthatnánk arra a következtetésre, hogy a „boomer” generáció a leginkább környezettudatos, a legfiatalabbak pedig inkább csak hangoztatják azt, mégis számos tényező árnyalja a képet.
A legkézenfekvőbb magyarázat a korból adódó szabadidő- és jövedelemtöbblet, amellyel az 55 év felettiek rendelkeznek. Az olyan tevékenységek, mint a szezonális gyümölcsök és zöldségek előtérbe helyezése vagy házi termesztése, a helyi termelők támogatása, vagy a csomagolásmentes boltok rendszeres felkeresése, időigényes és a pénztárcát is jobban megterheli, mint a kényelmesebb, egyszerűbb, egyben nagyobb ökológiai lábnyomot maguk után hagyó megoldások.
Arról sem szabad megfeledkezni, hogy a legtöbb, komoly környezetterhelő hatással bíró vívmány, tevékenység, vagy szokás az 55 évnél idősebbek életébe sokkal kevésbé ágyazódott be, mint a fiatal felnőttekébe, ezért számukra az ezekről való lemondás, használatukra irányuló korlátozás is egyszerűbb folyamat. Ilyenek például az IT alapú technológiák, az elektronikai cikkek napi szintű használata és azok gyakori, akár fél évente történő cseréje, a kényelmes, rengeteg autózással járó életmód, vagy az egyszer használatos műanyag csomagolással rendelkező termékek töménytelen fogyasztása.
A fiatalság előnye
Észrevehető ugyanakkor, hogy az olyan, az életvitel szintű elhatározások, mint a növényi alapú táplálkozásra való átállás, vagy a használt termékek előnyben részesítése, sokkal inkább a fiatal korosztály sajátjai. Előbbi különösen fontos, hiszen a húsmentes étkezés az egyik leghatékonyabb módja a klímaváltozás elleni küzdelemnek: az Oxfordi Egyetem 2018-as kutatása szerint 75 százalékkal kevesebb szántóföldre lenne szükség a Földön, ha az emberek teljes mértékben száműznék a húst és a tejtermékeket étrendjükből. Ez a felvetés, bár egyértelműen szélsőséges, jól mutatja a húsfogyasztás jelentőségét.
A Censuswide kutatásának eredményeit, egyes kategóriáit rengeteg aspektusból lehetne még vizsgálni, az viszont kijelenthető: a fenntartható életmódra való törekvésnek prioritássá kell válnia, korra való tekintet nélkül.
Amennyiben tetszett a bejegyzésünk, kövess minket a Facebookon!
