Lassan elérkezünk ahhoz a pillanathoz, amikor a karbonsemlegesség megkerülhetetlenné válik, és drasztikus lépésekre lesz szükség ahhoz, hogy visszafordítsuk a kritikus szinteket döngető szén-dioxid-kibocsátásunkat. Éppen ezért sürget átfogó intézkedéseket az Európai Bizottság új elnöke, Ursula von der Leyen, közzétették ugyanis a Green Deal menetrendjét, amelynek értelmében a cél az, hogy Európa karbonsemlegessé váljon 2050-re. Kétségkívül ambiciózus vállalás az évszázad közepére elérni a teljes karbonsemlegességet Európa-szerte, mindenesetre biztató jövőképet vázol elénk a kezdeményezés, amely megvalósulása esetén nagy mértékben mérsékelhetné a klímaváltozás negatív hatásait.
Az 1950-es évek végén a légkörbe került szén-dioxid mennyisége átlagosan valamivel 310 ppm (part per million – tehát az egész milliomod része) felett volt, ez az érték 2018-ban viszont már meghaladta a 410 ppm-et, amely gyakorlatilag már a kritikus szint felső határát súrolja – így tehát elmondhatjuk, hogy valóban ez az a pont, amikor radikális intézkedésekre van szükség a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére. A célul kitűzött karbonsemlegesség azt jelenti, hogy amellett, hogy minimalizáljuk a karbonlábnyomunkat, a kibocsátott mennyiséget különböző módszerekkel kiegyenlítjük. Ilyen módszer lehet például a faültetés, nagyobb méretben pedig akár az erdőtelepítés is, de ellensúlyozható úgy is, ha például olyan zöld projekteket támogatunk, amelyek karbonkreditet adnak. A karbonkredit voltaképpen egy tanúsítvány arról, hogy a tulajdonosa rendelkezik egy tonna ki nem bocsátott szén-dioxiddal. Egy kredit tehát ellentételez egy tonna kibocsátott szén-dioxidot, mert az a projekt, ahonnan a karbonkredit származik, egy tonnával csökkentette a globális üvegházhatású gáz kibocsátást.
A karbonlábnyom pedig megmutatja, hogy az egyén, vagy adott esetben a vállalatok, városok tevékenységük során közvetett vagy közvetlen módon mennyi üvegházhatású gázt juttatnak a levegőbe. A legnagyobb szénlábnyomot 2017-ben egyébként Kína hagyta maga után 9,8 milliárd tonna szén-dioxiddal, ebben a rangsorban az Unió a 28 tagállamával akkor a harmadik helyen állt. Ha az itthoni helyzetet nézzük, Magyarországon az átlagos szénlábnyom 5,18 tonna szén-dioxid/fő volt 2017-ben.
Green Deal, a zöld Európáért
December elején az Európai Parlament rendkívüli ülésén mutatták be az európai zöld megállapodást, amely voltaképpen egy átfogó ütemterv, amelynek segítségével 2050-re Európa teljesen karbonsemlegessé válhat. A bizottság az új növekedési stratégiájaként tekint az európai zöld megállapodásra, amely az elnök nyilatkozata szerint egy olyan növekedés alapja lehet, amely "többet ad, mint amennyit elvesz". A terv véglegesítése még zajlik, annyi azonban már most tudható, hogy a terv az unió teljes gazdaságát lefedi, továbbá biztosítja a körkörös gazdaságra való átállást. Ugyanakkor több zöld szervezettől is kritikát kapott, miszerint nem elég ambiciózus, illetve radikális a terv, továbbá kifogásolták azt is, hogy számos helyen nem szerepelnek konkrét intézkedések, inkább „csak” egy lista, hogy milyen feladatok várnak az Európai Parlamentre a következő 1,5-2 évben. A teljesen kidolgozott klímatörvényt 2020 tavaszára ígérték, amelyben részletes tervként fog szerepelni a kibocsátási kvótakereskedelmi rendszer átalakítása és kibővítése, ami magába foglalja a közlekedési, szállítmányozási szektort, az épületek kibocsátását, az okos mobilitási stratégia kidolgozását, közlekedésre vonatkozó szabályozásokat, de az adókat és infrastrukturális beruházásokat is.
Egy ilyen nagy volumenű intézkedéscsomag komoly pénzeket emészt fel, ezzel számolt az Európai Bizottság is. Ennek érdekében két forrást határoztak meg: az egyik a Fenntartható Európai befektetési terv, a másik az Európai Befektetési Bank, továbbá az igazságos átállási mechanizmus érdekében 100 milliárd eurót különítenek el a célra. Az Európai Bizottság szerint az európai zöld megállapodás céljainak teljesítéséhez hozzávetőleg évi 260 milliárd euró többletberuházásra lesz szükség.
A pionírok
Néhány óriásvállalat már ráfordult a változás útjára és igyekszik minél inkább visszafogni karbonlábnyomát. Ezt teszik egyrészt az egyre növekvő társadalmi nyomásra, valamint az egyre szigorodó szabályozásoknak köszönhetően. A Google például 2007 óta, a Mark & Spencer pedig 2012 óta karbonsemleges, a Telekom pedig 2018-ban ünnepelte harmadik karbonsemleges évét.
Nem csak a vállalatok, de a világsztárok között is szép számmal találhatóak olyanok, akik példamutató módon igyekeznek csökkenteni karbonlábnyomukat. A Rolling Stones például kiszámoltatta, hogy koncertjei mekkora terhelést jelentenek a környezet számára. Talán nem is annyira meglepő, hogy a legnagyobb terhet a rajongók utazása/utaztatása jelenti. Egy korábbi koncertkörútjukon közel 160 ezren vettek részt, így minden eladott jegy árából 15 penny-t egy szervezetnek ajánlottak, akik 2800 fát tudtak így elültetni: a számítások szerint egy fa ültetésével 57 rajongó kibocsátását tudták semlegesíteni.
Nem ők az egyetlenek, akik igyekeznek tenni a környezetért, a Coldplay egyik lemezfelvételükhöz az energiát 100 százalékban megújuló energiából fedezte, sőt egyelőre nem is terveznek újabb turné utat, szeretnék ugyanis körbejárni a témát, hogy hogyan lehetnének a legkevésbé környezetszennyező hatással a környezetre a koncertjeik során.
Amennyiben tetszett a bejegyzésünk, kövess minket a Facebookon!