A beporzás ökológiai körforgásban betöltött szerepe megkérdőjelezhetetlen: alapvető fontossággal bír a növényállomány gyarapodása, ebből következően pedig az emberi táplálkozás szempontjából. Ezért is ad okot aggodalomra a beporzó állatok – a leggyakrabban emlegetett méhek mellett zengőlegyek, nappali és éjszakai lepkék, illetve bizonyos darazsak, bogarak, egyes madarak és denevérek – egyedszámának csökkenése. A jelenség mérséklésének céljából szerencsére számos kezdeményezés működik hazai és nemzetközi viszonylatban is, bejegyzésünkben ezek közül szemezgetünk.

A beporzásról

A beporzás során a beporzó állatok (elsősorban rovarok) táplálkozás közben egyik virágról a másikra viszik át a virágport, ezzel segítve a mag és a termés képzését. A műveletet a virágos növények 87 százaléka igényli, köztük az olyan alapvető, a táplálkozásunk gerincét alkotó termesztett növények, mint a bab, a burgonya, a hagyma, a karfiol, a káposzta, a sárgarépa, a kakaóbab, vagy a gyümölcsök közül az alma, a narancs vagy a citrom. Ebből következik, hogy a gazdaság szempontjából is létfontosságú a beporzók védelme: az Európai Unió mezőgazdasági kitermelése például mintegy 15 milliárd eurót tesz ki.

A beporzó fajok fenyegetettsége

A vadon élő beporzók az utóbbi évtizedekben erősen megtizedelődött: Európában tízből egy méh- és lepkefaj a kihalás szélén áll. A szorult helyzetre számos magyarázat van: a földhasználat változása, az intenzív gazdálkodás és a klímaváltozás mind előidézi azt, hogy a beporzók természetes élőhelyei egyre fogyatkoznak. Ezeken felül a különböző vegyszerek és szennyező anyagok, az invazív fajok és a betegségek közvetlenül is fenyegetik a beporzók egészségét.

Az Európai Unió törekvései

Az EU számos módon igyekszik segíteni a beporzók védelmét. Ilyenek a természetes élőhelyek jogszabályokkal történő védelme, a méhtartás támogatása és a növényvédő szerek használatának korlátozása. 2018-tól kezdve az Európai Bizottság külön kezdeményezés keretében foglalkozik a témával. A projekt három prioritási szintre, azokon belül pedig 10 intézkedésre bontotta a beporzók védelmének kérdéskörét.

Az első prioritás a beporzó rovarok pusztulásával, ennek okaival és lehetséges következményeivel kapcsolatos ismeretek bővítése. A témakör többek között a nyomon követést és az értékelést, illetve a kutatás és az innováció támogatását, a tudásmegosztást és az adatokhoz való hozzáférés elősegítését foglalja magába.

A második prioritási szint a beporzók pusztulásához vezető okok felszámolásával foglalkozik, összesen hat intézkedésen keresztül, amelyek közé többek között a beporzók pusztulásához vezető okok felszámolása, az élőhelyek védelme és javítása a mezőgazdasági és városi területeken egyaránt, a növényvédő szerek, valamint az invazív fajok beporzókra gyakorolt hatásának mérséklése került.

A harmadik prioritás a problémával kapcsolatos figyelemfelkeltés és a társadalom széles körű bevonása, a cselekvésre való ösztönzés és a beporzókkal kapcsolatos stratégiák és együttműködések előmozdítása, a vállalkozások és a polgárok körében egyaránt.

Hazai fejlemények

A beporzók fogyatkozásának tendenciája hazánkban is megfigyelhető, Csongrád megye bizonyos területein például az utóbbi 40 évben a beporzó rovarok közel 80 százaléka eltűnt. Szerencsére az ellenlépések is jelen vannak: az Ökológiai Művelődési Alapítvány által szervezett „LÉPnél? Tegyünk együtt a beporzókért!” rendezvénysorozat legfontosabb célja a figyelemfelkeltés, emellett a kampány a tevékeny munka is előtérbe kerül különböző eszközök – ún. méhecskehotelek, kaptárok, kasok – készítésének formájában. A tudatosító kampány során a méhész szakma hazai legjobbja, a középiskolások, az általános iskolások és a vállalatok egyaránt a szervezők célkeresztjében vannak a különböző, tematikus eseményeken keresztül.

A téma felkarolását természetesen a Greenpeace is fontosnak tartja, amely különálló, a méhek védelmét fókuszba helyező weboldallal várja az érdeklődőket. Bár a világszervezet hazai ágazatának a méhmenedékek kihelyezését célul kitűző kampánya már lezárult, a weboldalon rengeteg információ érhető el a témával kapcsolatban, így igazi tudástárként funkcionál.

Az első, általában legnehezebb lépés, a figyelem felkeltése tehát mind globálisan, mind hazai viszonylatban sikerült, innentől kezdve a feladat adott: óvjuk, védjük a szorgos beporzókat!

Amennyiben tetszett a bejegyzésünk, kövess minket a Facebookon!