Manapság a műanyagok kapcsán sokat beszélünk a szelektív hulladékgyűjtésről, hiszen ez az a terület, amellyel a legtöbben tudnak azonosulni, ha a környezetvédelem otthoni, gyakorlati megvalósítását nézzük. Annak ellenére azonban, hogy az életünk legtöbb területén körül vesznek minket a műanyagok, meglehetősen keveset tudunk róluk. Ezen a héten utánajártunk, hogy a műanyagok mely fajtáival találkozhatunk a leggyakrabban, így talán könnyebb lesz olvasóink számára is azok szelektálása.

Egyre több területen jelennek meg fenntartható és a környezettudatos termékek – nincs ez másképp az otthonok terén sem. Ha házfelújításról, építkezésről beszélünk akkor azonban a környezettudatosság még mindig nem fő szempont, annak ellenére, hogy már szép számmal léteznek környezetkímélő alternatívák. Ha azonban tudatosan választjuk meg a fejújításhoz szükséges alapanyagokat, eszközöket, akkor a későbbiekben nem csak pénzügyi, de egészségügyi szempontból is jól járhatunk. Ezen a héten szemügyre vesszük, hogy milyen szempontokat érdemes figyelembe venni egy zöldebb és egészségesebb otthon érdekében.

Az embereknek szükségük van a zöldre: ez egy vitathatatlan tény mind biológiai, mind pszichológiai szempontból, és különösen fontos ezt észben tartani, amennyiben nagyvárosokban élünk. Szerencsére nem csak a fás parkok és színes közkertek szolgálhatnak olyan természet adta lehetőségekkel, amelyek megszűrik a levegőt a szmogtól és a portól. A héten utánajártunk, hogy miért és hogyan érdemes kizöldíteni a minket körülvevő lakókörnyezetet.

A körülöttünk lévő műanyagszennyezés mértéke és súlya ma már aligha jelent meglepetést, az azonban elkeserítő, hogy a Föld legtávolabbi, a civilizáció ártalmaitól látszólag elzárt pontokon is egyre nő a szennyezettség. Az 5 milliméternél kisebb átmérőjű mikroműanyagok pedig már nem csak a folyókban, tengerekben vannak jelen, hanem egy friss tanulmány szerint már az esővízben is.  

Az elmúlt hetekben az amazóniai erdőtűzről szóló hírektől hangos a sajtó, a közösségi felületeket pedig a közfelháborodás és aggodalom eredményeképp ellepték az adománygyűjtő kezdeményezések. Világsztárok és véleményvezérek osztanak meg aggasztó képeket a lángoló esőerdőről, azaz a „Föld tüdejéről”, szakértők azonban ezzel egyidejűleg sorra cáfolják meg a terjedő, valótlannak vélt állításokat – ezekkel foglalkozunk a héten a blogon.  

Alig telik el úgy nap, hogy ne jönne szembe velünk egy-egy hír a műanyagszennyezés káros hatásairól. Erre reagálva sorozatosan jelennek meg újabb és újabb megoldások, amelyek – elsősorban az egyszer használatos – műanyagok kiváltását hivatottak szolgálni. A bioműanyagok megjelenésével úgy tűnt, hogy egy környezetbarát alternatíva jelent meg a piacon – a valóság azonban ennél árnyaltabb. Ezen a héten annak jártunk utána, hogy környezetvédelmi szempontból valóban jobbak-e a növényi alapanyagokból készült műanyagok klasszikus társaiknál.

Friss a hír, miszerint a Tudatos Vásárlók Egyesülete több áruházláncot is felszólított hazánkban, hogy azok alakítsanak ki pálmaolajmentes termékeket tartalmazó polcokat áruházaikban. A felszólítás célja, hogy a vevőknek ne kelljen minden egyes termék összetevőjét végignézni, ha nem akarják a pálmaolaj iparágát támogatni vásárlásukkal. Nem is gondolnánk, mennyi termékben van jelen ez az összetevő, de miért is ilyen nagy az ellenállás a pálmaolaj ellen valójában? Ennek néztünk utána ezen a héten.

Az ENSZ és a Világbank készített egy friss tanulmányt, amely a népességnövekedés által megváltozott igények mentén vizsgálta az élelmezés kérdéskörét. 2050-re ugyanis számítások szerint 10 milliárd ember él majd a Földön, amely a jelenleginél 3 milliárddal több éhes szájat jelent majd. De hogyan leszünk képesek megfelelő mennyiségű élelmiszert előállítani, miközben a Föld egyes tartalékai már napjainkban is végesek? A tanulmány olyan fejlesztendő technológiákat nevezett meg, amelyek segítségével megoldható lenne több élelmiszer termelése, a mostanihoz képest kevésbé káros módon. Az NRGreport összegyűjtötte a tanulmány által bemutatott főbb technológiákat - ezekkel foglalkozunk részletesen e heti bejegyzésünkben.

Múlt heti bejegyzésünkben a textilipar, ezen belül is az egyre inkább terjedő fast-fashion láncok környezeti hatásairól írtunk. Az elszomorító trendek mellett a társadalmi és környezeti szempontból is legtöbbször káros iparág működésében azonban szerencsére pozitív példákat is lehet találni, így a ruhaipari témát tovább boncolgatva, ezen a héten megnéztük, hogy milyen előremutató lépéseket tettek a nagyobb ruhagyártók a fenntartható működés és a környezet megóvása érdekében.

Minden eddiginél több ruhát vásárolunk globális szinten: a népszerű fast-fashion láncok rohamos tempóban cserélik minőséginek nem nevezhető, de legalább elérhető árú kollekciójukat. Ezek a ruhák, illetve ezek nagy mennyiségű előállítása azonban elképesztő módon terheli a környezetünket. Ezen a héten az olajszektor után közvetlenül a második legszennyezőbb iparág működésével foglalkoztunk.

A fenntarthatóságra való törekvés kapcsán gyakran felmerül az a felvetés, miszerint a környezet szennyezése – és így védelme – elsősorban a nagyvállalatok felelőssége. Az egyén, illetve a háztartások fogyasztása ugyanis nincs akkora hatással a környezetre, amely elegendő mértékű változást tudna előidézni. Egy felmérésből most kiderült, hogy hogyan is állnak a magyarok ehhez a kérdéshez. Nézzük a legfontosabb eredményeket!

Javában tart a műanyagmentes július, a kezdeményezés, amely évről évre világszinten egyre nagyobb sikernek örvend. Az egyszerhasználatos műanyagok mellőzését népszerűsítő kampány célja, hogy ebben a hónapban hagyjuk el az egyszerhasználatos műanyagok vásárlását, ezzel segítve környezetünket. Az ehhez hasonló globális kezdeményezések manapság egyre több embert képesek megmozgatni, az összefogás és kihívás jellegükkel sokakat ösztönöznek a változtatásra. Megnéztük, milyen kezdeményezéseket találunk még, amelyek a fenntarthatóságra hívják fel a figyelmet – nem csak júliusban!

Sorra dőlnek meg hazánkban a korábbi melegrekordok a nyári időszakban, a hőmérséklet ilyen mértékű emelkedése pedig egyértelműen hatással van az energiafelhasználás mértékére is. Nem csoda tehát, hogy júniusban megdőlt a valaha mért legnagyobb áramfogyasztás rekordja Magyarországon. Eheti bejegyzésünk fókuszában az energiafogyasztás és az energiahatékonyság áll.

Az egyre melegebb nyarak során, a tomboló hőségben a legtöbbször csak a jól lehűtött házak, irodák nyújtanak felüdülést. Számos munkahelyen például szigorú dress code határozza meg, hogy mit viselhetünk munka közben, amely jellemzően nincs tekintettel arra, ha nyáron felkúszik a hőfok. De mennyire szükséges lehűteni az épületeket, irodákat valójában? Ezt is lehet tudatosan csinálni, sőt, ezen a területen is találhatunk forradalmi megoldásokat, mint például a Japánból induló, a munkavállalók öltözködését megváltoztató Cool Biz elnevezésű kampányt. Néhány hete itthon is végérvényesen berobbant a meleg, így az alábbi írást ajánljuk minden klíma alatt hűsölő olvasónk figyelmébe. 

Hazánkban is egyre többen választják a kerékpározást, mint alternatívát a városi közlekedésben, a kényelem, a gyorsaság, a sport szeretete vagy éppen a környezetkímélő mivolta miatt. Magyarországon az elmúlt időben olyannyira elterjedt a kerékpárt fő közlekedési eszközként használók aránya, hogy az Európai Unióban hazánk, a friss eredmények szerint közvetlenül Hollandiát és Dániát követi. A kerékpáros közlekedés elengedhetetlen a fenntartható és élhető városi környezet kialakításához, ezért e heti bejegyzésünkben megnéztük, hogy melyek azok a kezdeményezések és támogató tényezők, amelyek elősegítik a kétkerekű közlekedés terjedését.

A sör és a fenntarthatóság kapcsolatáról korábban is volt már szó a blogon, most pedig újra aktuálissá vált a téma, ugyanis nemrég megrendezték a Brewers of Europe fórumot, amelyen a világ legismertebb szakemberei beszélgettek az európai sörgyártás jövőjéről, a benne rejlő lehetőségekről és innovációs trendekről, amelyek azt mutatják, hogy egyre nő a kereslet a fenntarthatóság irányába mozduló termékek iránt. Nézzük tehát, hogy milyen tényezők határozhatják meg a sörgyártás jövőjét!

Sokak számára ismerős lehet az a jelenség, amikor egy lemondással járó cselekvés ellentétes tettet vált ki: például egy szigorú diéta utáni nagy étkezés. Hasonló folyamatot véltek felismerni viselkedéskutatók a környezettudatos döntések meghozatala kapcsán is. Eheti bejegyzésünkben ezt az érdekes jelenséget és viselkedésformát vesszük górcső alá.

Rendkívül fontos mérföldkőhöz érkeztünk 2019 tavaszán a műanyagok felhasználásának terén: hivatalosan is elfogadta ugyanis az egyszer használatos műanyagok betiltását az Európai Unió általános ügyekkel foglalkozó tanácsa, mely értelmében 2021-től tiltott az eldobható műanyag termékek használata az EU tagállamaiban.

Az eddig megszokott, fenntarthatósággal kapcsolatos változatos tartalmak mellett ezentúl megújult külsővel várja az olvasókat a Chikansplanet blog! A közel 7 éve indult blogon már csaknem 380 bejegyzés született, amelyekkel az volt a célunk, hogy a gondolatébresztő témákon keresztül rávilágítsunk a fenntarthatóság gazdasági, környezeti, valamint társadalmi aspektusaira, illetve, hogy megoldásra ösztönözzük az ide látogatókat. Célunk továbbá az is, hogy felébresszük olvasóinkban a vágyat a tudatos, fenntartható életmódra való törekvés iránt. 

Hazánkban is egyre elterjedtebbek a különböző környezettudatos, illetve ökotermékek – számos helyen találkozhatunk ezekkel az árucikkekkel, és a választék is láthatóan bővült az utóbbi években. De hogyan állunk mi magyarok a környezettudatos vásárláshoz és fogyasztáshoz? Tudatosan választunk és a hagyományos helyett inkább az ökotermékért nyúlunk a polcon? Két kutatás is készült nemrég a magyarok fenntarthatóság jegyében tett törekvéseiről, amelyek ezt a témát járják körül.

A Föld felszínének mintegy 70 százaléka vízzel borított, de ennek mindössze 1 százaléka édesvíz – csupán ennyi alkalmas emberi fogyasztásra. A víz az emberi létezés alapja, mégis sokszor átgondolatlanul pazaroljuk, legértékesebb természeti kincsünkért pedig nagy a verseny is. A fogyasztás csökkentése érdekében elsősorban érdemes lehet tudatosítani, hogy valójában mennyi vizet használunk naponta: a közvetlen és közvetett vízfogyasztásunknak is van lábnyoma, nem is elenyésző. Eheti bejegyzésünkben közelebbről megvizsgáljuk, hogy mi is az a vízlábnyom és hogyan mérhető!

Manapság lépten-nyomon találkozhatunk a klímaváltozásról és annak negatív következményeiről szóló hírekkel, amelyek akarva-akaratlanul, de valamilyen formában hatással vannak gondolkodásunkra, mindennapjainkra. Ideális esetben az elrettentő adatok és hírek pozitív irányba befolyásolják az életvitelünket, arra ösztönözve minket, hogy saját miliőnkben is igyekezzünk minél többet tenni a környezetvédelem érdelében. Az utóbbi években azonban felütötte a fejét egy extrém jelenség, ami akkor alakul ki, ha a környezettudatos életmódra való törekvés túlzott aggodalommal és nagymértékű megfelelési kényszerrel társul. Ezen a héten részletesen utánajártunk a jelenségnek, ami veszélyeztetheti a környezettudatosan gondolkodókat.  

Az elmúlt években tapasztalható ingatlanpiaci boom hatására jelentősen megnövekedett a kereslet és a forgalom a lakhatással kapcsolatos berendezési tárgyak, illetve barkácsáruk iránt. Valószínűleg épp a megnövekedett piaci kereslet hívta életre azokat a bútor- és barkácspiachoz kapcsolódó megoldásokat, amelyek igyekeznek megfelelni a környezettudatosság és a fenntarthatóság paradigmájának.

A Föld napja és a húsvét hagyományosan közel esik egymáshoz, idén például konkrétan egyszerre van mindkettő: húsvét hétfője egyben a Föld napja is. Ez már csak azért is érdekes, mert a húsvét a karácsony után a legtöbb pazarlással és emisszióval járó ünnepünk. Egy kis odafigyeléssel azonban szerencsére a húsvét is lehet fenntartható és környezetkímélő.

Az e-kereskedelem a digitalizáció terjedésével egy dinamikusan növekvő üzletté vált – az egyik legjelentősebb amerikai kutatócég, a Nielsen 2018-as kutatása szerint az online kiskereskedelem volumene négyszer olyan gyorsan nő, mint az offline kereskedelemé, 2022-re pedig a vizsgált országok e-kereskedelem forgalma várhatóan 400 milliárd dollárt tesz majd ki. Ezeket az adatokat ugyanakkor fenntarthatósági szempontból is érdemes megvizsgálni: a forgalom növekedése több visszamondott rendeléssel jár, amely jelentős anyagi és logisztikai ráfordítást igényel a cégek részéről, nem beszélve az ezek után keletkezett hulladékról.