Sokak számára ismerős lehet az a jelenség, amikor egy lemondással járó cselekvés ellentétes tettet vált ki: például egy szigorú diéta utáni nagy étkezés. Hasonló folyamatot véltek felismerni viselkedéskutatók a környezettudatos döntések meghozatala kapcsán is. Eheti bejegyzésünkben ezt az érdekes jelenséget és viselkedésformát vesszük górcső alá.

Egy kemény edzés utáni kevésbé egészséges étel elfogyasztása közben sokaknál az adja a megnyugvást, hogy a bevitt kalóriákat már úgyis ledolgozták. Ezen viselkedésmód arra mutat rá, hogy a lemondás, illetve erőfeszítés érzése feljogosítja az embert, hogy egy másik területen lazíthasson.

Jesse Catlin és Yitong Wang viselkedéskutatókban felmerült ez a kérdés a környezetvédelemmel kapcsolatban is, hiszen az is egy olyan terület, amely néha, bizonyos helyzetekben, lemondást igényel. Ezért kísérletet végeztek, amelyben azt vizsgálták, hogy ha egy munkahelyre szelektív hulladékgyűjtőt telepítenek, vajon elősegíti-e a munkavállalók tudatosabb papírfelhasználását.

A kísérlet keretében arra kérték a résztvevőket, hogy értékeljenek ollókat, miközben különböző papírformákat vágnak ki, a megmaradt papírt pedig helyezzék a tárolóba. A csoportot két részre osztották – az egyiknél nem volt szelektív hulladékgyűjtési lehetőség, a másik felénél azonban kihelyeztek szelektív hulladékgyűjtőket. Az eredmény megdöbbentette a viselkedéskutatókat is: ugyanis akik kaptak szelektív kukát, nagyjából háromszor annyi papírt használtak el, mint akik nem kaptak. A kísérlet után a résztvevők kitöltöttek egy környezettudatossági kérdőívet is, a kérdőívre adott válaszok és a kísérlet eredménye között azonban nem találtak összefüggést. Tehát, az, hogy az illető mennyire vallotta magát környezettudatosnak, nem befolyásolta a cselekvését ebben az esetben. A kutatók nem sokkal később megismételték a kísérletet – ezúttal egy férfivécében, ahol szintén több papírt használtak a szelektív gyűjtők láttán.

Az okok

A nem várt eredmény egyik lehetséges oka az lehet, hogy az emberek alapvetően igyekeznek kevesebbet fogyasztani abból, amiről tudják, hogy nem hasznos. Ha azonban azt gondolják, hogy az által, hogy a papír újra lesz hasznosítva, ők tulajdonképpen valami jót cselekednek, többet használnak belőle. Vagy legalábbis semmiképp sem rosszat. Ezzel gyakorlatilag saját magukat is igazolják, mondván, hogy nem számít az elhasznált mennyiség, hiszen úgyis újra lesz hasznosítva.

Ilyen esetekben érdemes a környezetünkben kiegészítő lépéseket tenni, annak érdekében, hogy a pozitív célt szolgáló kezdeményezéssel nehogy véletlenül ellenkező hatást érjünk el. Érdemes figyelmeztetni a körülöttünk lévőket, hogy a környezetünket valójában minden esetben az védi, ha kevesebb erőforrást használunk el.

Javuló tendencia Európa szintjén

A csúfos eredmények ellenére Európa javuló tendenciát mutat a papírhulladék felhasználásában, az EU tagállamait összesítve ugyanis a papír és hullámkarton csomagolóanyagok újrahasznosítási aránya elérte a 85,8 százalékot, ami a valaha mért legmagasabb arány az újrahasznosított anyagok esetében. Az European Recovered Paper Council statisztikája azt mutatja, hogy 2013-ban a hullámkarton újrahasznosítási aránya 81,3 százalék volt, az elmúlt években viszont mintegy 4,5 százalékkal növekedett ez a szám.

A műanyagok újrahasznosítási aránya még közel sem áll olyan jó helyen, mint a papíré, 2021-től azonban az Európai Uniónak, ezzel együtt Magyarországnak is fel kell készülnie az eldobható műanyagok nélküli időszakra, valamint az általános újrahasznosítás fejlesztésére is – ebben tehát van még hova fejlődni.

Amennyiben tetszett a bejegyzésünk, kövess minket a Facebookon!