Hazánkban is egyre elterjedtebbek a különböző környezettudatos, illetve ökotermékek – számos helyen találkozhatunk ezekkel az árucikkekkel, és a választék is láthatóan bővült az utóbbi években. De hogyan állunk mi magyarok a környezettudatos vásárláshoz és fogyasztáshoz? Tudatosan választunk és a hagyományos helyett inkább az ökotermékért nyúlunk a polcon? Két kutatás is készült nemrég a magyarok fenntarthatóság jegyében tett törekvéseiről, amelyek ezt a témát járják körül.
Ökotermék vs. hagyományos
Manapság már nem számít olyan nagy luxusnak a környezetbarát termékek vásárlása, ugyanis a vásárlói szokások és igények is jelentősen átalakultak a környezetvédelem érdekében tett erőfeszítések következtében. Egyre bővebb és szélesebb az ökotermékek palettája, erre pedig a fogyasztók is reagálnak. Az NRC készített egy országosan reprezentatív felmérést nemrég, a GreenGo elektromosautó-megosztó szolgáltatás megbízásából, amely érdekes eredményeket vonultatott fel. Kiderült például, hogy a magyarok 42 százaléka hajlandó többet fizetni egy környezettudatos termékért, többségük akár 10-30 százalékkal is, mint egy hagyományos termékért. Azon fogyasztók köre azonban még szűknek mondható, akik mélyen elkötelezettek a környezetbarát alternatívák iránt: a 18-59 éves korosztály csupán 8 százaléka választja rendszeresen az öko árucikkeket és szolgáltatásokat.
A rendszeresen környezettudatos árucikkeket beszerzők több mint harmadát a 30-39 éves korosztály teszi ki, a férfiak és a nők közötti megoszlás nagyjából egyenlő. A második legnépesebb korosztály az 50-59 évesek, őket pedig a 18-29 éves korosztály követi. A kutatásból kiderült még, hogy a zöld alternatívák kipróbálása terén a legfőbb motivációval és befolyásoló erővel a közvetlen környezetünk bír, azaz a család és a barátok visszajelzései hatnak a választásainkra, de nagy hatással vannak a kapcsolódó dokumentumfilmek, valamint nem utolsó sorban a közösségi médiában megjelenő információk is.
Van, ahol rekordot is dönthetünk
Egy másik területen magyar viszonylatban akár rekordnak számító eredményt is elérhetünk 2019-ben, az újrapapír alapanyagnak számító tejes és gyümölcsleves kartondobozok visszagyűjtése kapcsán. Az elmúlt évek stagnáló eredményeit az idei, 2019-es eredmény felülmúlhatja, várhatóan eléri majd a 23 százalékot. Ez az érték sajnos az uniós átlagtól ugyan még jócskán elmarad (a tagállamokban az átlagos érték 48 százalék), a középtávú cél azonban – az Italos Karton Környezetvédelmi Egyesülés (IKSZ) szerint – az, hogy 2025-re a hulladékfajta visszagyűjtése 30 százalékra növekedjen. Míg a tejes és gyümölcsleves kartondobozokból 2018-ben 580 millió darab, azaz 17 000 tonna került forgalomba hazánkban, addig 2019-ben a számítások szerint 590 millió darab fog forgalomba kerülni. Ez azt jelenti, hogy 2019-ben a Magyarországi lakosok átlagosan 65 darabot, vagyis heti 1-2 darabot használnak el. Míg az egyéb csomagolóanyagokból viszonylag magas a visszagyűjtési arány, illetve az év végére várt célérték, addig az italos kartondobozból a legcsekélyebb az érték – holott utóbbi akár 5-6-szor is újrahasznosítható.
A csomagolási hulladékok szelektív gyűjtése egyébként az Európai Unió egésze számára is prioritás. Nem véletlen, hiszen az élelmiszerek karbonlábnyomának 7-8 százalékát a csomagolás teszi ki. Az italos kartondobozoknak Csehországban 25 százalékát, Lengyelországban 30 százalékát, Ausztriában 34 százalékát, Angliában pedig több mint 40 százalékát gyűjtik vissza. Kiemelkedő eredménnyel bír Németország, ahol a hasznosítás már a 76 százalékot is meghaladta. Arról, hogy milyen csomagolásmentes alternatívák léteznek a hazai piacon, egy korábbi bejegyzésünkben itt írtunk. A fenntarthatóság érdekében a szelektív hulladékgyűjtés és az újrahasznosítás a lakosság egyik legfontosabb eszköze, és egyben lehetősége, amelynek jelentőségét nem lehet elégszer hangsúlyozni.
A két kutatás különböző szemszögből vizsgálja a hazai lakosság környezettudatosságának fogyasztásra gyakorolt hatásait. Annak ellenére, hogy van még tér a további fejlődésre, a környezettudatos, illetve fenntartható fogyasztás, valamint tenni akarás már gyökeret vert Magyarországon is.
Amennyiben tetszett a bejegyzésünk, kövess minket a Facebookon!
