Hazánkban is egyre népszerűbb a „zero waste” gondolkodásmód, ami az utólagos hulladékgazdálkodás helyett a megelőzést tűzi ki célul: a termékek tervezésének és disztribúciós módszereinek átgondolásában látják egyre többen a megoldást a fenntarthatóbb világ érdekében. Ez az „életforma” könnyedén elsajátítható, még ha elsőre nehezen kivitelezhetőnek is tűnik: számos lehetőség adott azok számára, akik érdeklődnek a hulladékmentes életmód iránt.
A legkézenfekvőbb megoldást a csomagolásmentes boltok nyújtják – Budapesten már három helyen van ilyen – a XI. és a XIII. kerületben is üzemelő Ligeti Boltban és az II. kerületben található Ne Pazarolj! nevű boltban is a „zero waste” jegyében vásárolhatunk, vidéken pedig Debrecenben adott ez a lehetőség: a Kossuth utcában a Cekker bolt várja a környezettudatos vásárlókat.
Ezekben a boltokban a vásárlás műanyagmentesen zajlik: az áruk nagy kiszerelésben érkeznek, így előre csomagolt adagok helyett pontosan azt a mennyiséget vihetjük haza mindenből, amennyire szükségünk van. Az árut saját tárolóeszközbe tudjuk kimérni, de ha elfelejtettünk magunkkal ilyet vinni, a helyszínen is beszerezhetünk – persze nem a szupermarketekben található nejlonzacskókra kell gondolni, ehelyett vászontáskák, üvegedények vagy befőttesüvegek kaphatók.
Attól sem kell félnünk, hogy a választék nem közelíti meg a hagyományos üzletekét. Az említett csomagolásmentes boltok mindegyikében megtalálhatók többek között a következő alapanyagok és termékek: gabonafélék, pékáruk, tejtermékek, fűszerek, hüvelyesek, zöldségek, gyümölcsök, magvak, tészták, emellett pedig akár natúr kozmetikumok vagy egyéb-, természetes eredetű kiegészítők is előfordulnak.
Ezeken a boltokon kívül a hagyományos piacokat sem szabad elfelejteni: az elv hasonló, csak annyit kell tennünk, hogy saját tárolóedényeket, táskákat, befőttesüvegeket viszünk magunkkal a bevásárláshoz. Érdemes hagyományos boltokban is érdeklődni a lehetőségekről, egyre több helyen engedik ugyanis saját eszközökbe pakolni az olyan árukat, amelyek esetében ez kivitelezhető.
Minden az otthonunkban kezdődik
Akik szerencsésebbek, és otthonukban saját kiskertet tudnak kialakítani, tehát akár saját maguk is megtermelhetik az egyes zöldségeket, gyümölcsöket, fűszernövényeket. Így amellett, hogy teljesen biztosak lehetünk abban, hogy honnan származik a termés, hosszú távon rengeteg csomagolást spórolhatunk meg és a pénztárcánkat is kíméljük. Ha nincs kertünk, akár egy kisebb erkély is beválhat erre a célra.
Tervezzünk!
Ha a lehető leghatékonyabbak akarunk lenni, előre meg kell terveznünk a bevásárlásainkat. A bevásárlólistának manapság nem kell papír alapúnak lennie, sőt, ha már zero waste-ben gondolkozunk, érdemes itt is kerülni a felesleges hulladéktermelést. Telefonunk jegyzet funkcióját használva állítsuk össze magunknak, hogy pontosan miből mennyire van szükségünk, így elkerülhetjük az impulzusvásárlást. Magától értetődőnek tűnhet, de azt is észben kell tartanunk, hogy az egyes bevásárlásokhoz milyen tárolóeszközökre lesz szükségünk és aszerint készülnünk ezekre az utakra. Azzal is növeljük a hatékonyságot, ha minél nagyobb kiszerelésekben vásárolunk – így kevesebb lesz a csomagolás és még spórolhatunk is. Arra viszont mindenképpen figyeljünk, hogy mindenből csak annyit vegyünk, amennyi biztosan elfogy a szavatossági idő lejártáig.
Globális lépések
A multinacionális cégek is felismerték, hogy ha felelős nagyvállalatként kívánnak működni, akkor érdemes megvizsgálni, hogy saját tevékenységük hogyan egyeztethető össze a zero waste mozgalommal, a környezetvédelem érdekében. A Lush például nemrég megnyitotta első, teljesen csomagolásmentes üzletét Nagy Britanniában, de a Marks & Spencer is több műanyagmentes csomagolást tesztel, főleg a zöldség- és gyümölcsosztályán, a Nestlé pedig tavaly kijelentette: 2025-ig csomagolásainak 100%-a újrahasznosított vagy újrahasznosítható anyagból fog készülni.
A városok a Föld felszínének 2%-át teszik ki, a globális hulladéktermelésnek mégis közel 70%-át adják, így mára egyértelművé vált, hogy a városoknak komolyan kell foglalkozniuk a zero waste koncepciójával. 2013-ban az ausztrál Curtin University két kutatója, Steffen Lehmann és Atiq Uz Zaman publicisztikája nyomán létrejött a Zero Waste Index (ZWI), ami számszerűsíti a városok hulladékgazdálkodási gyakorlatát. Az írás a téma legjelentősebb folyóiratában, a Journal of Cleaner Productionben jelent meg. A ZWI-t továbbgondolva több kormány is részletes statisztikákat vezet a hulladékgazdálkodásról, az Egyesült Királyság erről szóló dokumentumai például bárki számára hozzáférhetők.
Szerencsére már nem ritka jelenség, hogy egy-egy önkormányzat tűzi ki célként a zero waste teljes megvalósítását: olyan jelentős városok is csatlakoztak a mozgalomhoz, mint Vancouver, Austin vagy San Francisco. Európában is több városban tettek lépéseket ebbe az irányba: korábban már írtunk róla, hogy a németországi Freiburg az újrahasznosítható-, FreiburgCup névre hallgató kávéspoharak 2016-os bevezetésével szakított a hagyományos-, egyszer használatos kávéspoharakkal. Stockholm a Vision Stockholm 2030 projekt keretein belül tűzte ki célként egy, az erőforrásait a jelenleginél sokkal hatékonyabban felhasználó város létrejöttét, az olasz Szardínia városai pedig együttes erővel lépkednek a megvalósítás útján.
Amennyiben tetszett a bejegyzésünk, kövess minket a Facebookon!
