Az elmúlt évek sorozatos természeti katasztrófái, csapásai után, amelyek gyakran városokat, városnegyedeket tettek lakhatatlanná, elérkezett az idő, hogy a városfejlesztés területén is felkészüljünk az éghajlatváltozás okozta kihívásokra. Vajon milyen lesz a jövő városa, amelynek úgy kell kielégítenie például a lakosság növekvő vízigényét, hogy közben élhető is marad? A szivacsvárosok jó megoldást jelenthetnek a gyakran extrém időjárási körülmények okozta kihívásokra. Íme, minden, amit tudnunk kell ezen városok működéséről.   

Világszerte sorra jelennek meg a részben a klímaváltozás számlájára írható természeti csapások. Épp, hogy magunk mögött tudhatjuk az amazóniai erdőégetés fájdalmas emlékét, máris Ausztráliáért és annak élővilágáért kell imádkoznunk az ott pusztító bozóttüzek miatt. A hírportálokon túl már a Facebook, az Instagram és a Twitter is telis-tele van környezetvédelemmel kapcsolatos tartalmakkal, így a figyelem kétségtelenül a tragikus környezeti események köré összpontosul. Jogosan merülhet ugyanakkor fel bennünk a kérdés, hogy vajon tud valós segítséget nyújtani a #PrayForAmazonia, vagy a #PrayForAustralia hashtag? Ezen a héten annak jártunk utána a blogon, hogy melyek a közösségi média környezetünkre gyakorolt jó és rossz hatásai, illetve, hogy hogyan is tudunk tényleg segíteni a számunkra fontos ügyeken.

2019 kétségtelenül a környezetvédelem bölcsődei éve volt. Sok kezdeményezés hódított teret magának az évben, amelyek hatására csökkenhetnek például az eldobható műanyag termékek a boltok polcain, de említhetnénk azt is, hogy egyre inkább előtérbe került a karbonkibocsátás visszaszorításának kérdésköre. Világszerte megerősödtek a „zöld hangok”, világméretű mozgalmak indultak, mint például a Fridays for Future. Beérnek vajon a törekvések a következő években? Eljöhet a várt áttörés? Sokan a „zöld évtized” kezdetének jósolják 2020-at, és bár garancia nincs a gyökeres változásra, van néhány igen ígéretes innováció, amelyek abban az esetben, ha beérnek a következő években, nagy mértékben elősegíthetik a pozitív változást.

Lassan elérkezünk ahhoz a pillanathoz, amikor a karbonsemlegesség megkerülhetetlenné válik, és drasztikus lépésekre lesz szükség ahhoz, hogy visszafordítsuk a kritikus szinteket döngető szén-dioxid-kibocsátásunkat. Éppen ezért sürget átfogó intézkedéseket az Európai Bizottság új elnöke, Ursula von der Leyen, közzétették ugyanis a Green Deal menetrendjét, amelynek értelmében a cél az, hogy Európa karbonsemlegessé váljon 2050-re. Kétségkívül ambiciózus vállalás az évszázad közepére elérni a teljes karbonsemlegességet Európa-szerte, mindenesetre biztató jövőképet vázol elénk a kezdeményezés, amely megvalósulása esetén nagy mértékben mérsékelhetné a klímaváltozás negatív hatásait.

Mérföldkőhöz érkezhet a környezetkárosítás ellen folytatott több évtizedes küzdelem: a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) éves találkozóján John Licht nagykövet azt nyilatkozta ugyanis, hogy a környezet ellen elkövetett bűnök felvétele a Nemzetközi Büntetőbíróság hatáskörébe, egy olyan radikális ötlet, amely megérdemli, hogy komolyan fontolóra vegyék.

Beköszöntött a december és ezzel újra el is jött a karácsonyi dömping ideje. Újra aktuális tehát leporolnunk azt a témát, hogy melyek azok a karácsonyi kellékek, amelyek esetében érdemes azok környezetre gyakorolt negatív hatásaira is gondolnunk. E heti bejegyzésünk célja, hogy tisztán lássuk, hogy a karácsony elengedhetetlen kiegészítőinek – mint például a csomagolópapír, vagy a fényfűzérek – túlzott használata milyen károkat okoz környezetünknek.

Az elmúlt években egyre nagyobb népszerűségnek örvend az Amerikából induló Black Friday, amely keretében a kereskedők hatalmas akciókkal várják a vásárlókat. Az év egyik legnagyobb forgalommal járó napját a tömegnyomor, a hosszú, akár napokon át tartó sorban állás, és gyakran a kiugróan magas költekezés jellemzi. Az ünnepi szezont felforgató ünnep már javában begyűrűzött hozzánk is és lassan felváltja a karácsonyi vásárlásokat is.

Fojtogató szmog keseríti meg a lakosok életét Új-Delhiben hetek óta, ahol mostanra olyan kritikussá vált a levegő minősége, hogy egészségügyi vészhelyzetet hirdettek. A szmognak egyénenként eltérő egészségügyi hatásai lehetnek: könnyező szemek, kiszáradt, kaparó torok és fullasztó köhögés. A legtöbben természetesnek vesszük, hogy tiszta levegőt tudunk belélegezni, a világ másik felén azonban odáig fajult a helyzet, hogy már fizetni kell a tiszta levegőért.

Aligha ér minket meglepetés annak hallatán, hogy a Föld nem sokáig képes már eltartani minket, tekintve, hogy hamarosan tízmilliárd ember fog rajta élni. A táplálkozás terén számos kihívás előtt áll az emberiség, az éhezés ugyanis napjainkban is egy rendkívül jelentős probléma. Az óriási ökológiai lábnyommal rendelkező hústermelés az egyre csak növekvő húsfogyasztással folyamatosan nő, a mai mezőgazdasági gyakorlatok pedig korántsem nevezhetők fenntarthatónak. Létezik egy egyre népszerűbb alternatíva, ami megoldást jelenthet a problémára: a rovarok fogyasztása.

Tavaly 16 évesen környezetvédelmi aktivistaként robbant be a köztudatba egy svéd tinédzser, Greta Thunberg, aki azóta már a világ vezetőivel tárgyal, találkozott Barack Obamával és Angela Merkellel, beszédet mondott az ENSZ New York-i klímacsúcsán, szerepelt a TIME magazin címlapján, találkozott a pápával, átszelte az óceánt vitorlással, mindemellett pedig még Nobel-békedíjra is jelölték. Nem túlzás azt állítani, hogy a környezetvédelem tekintetében korunk egyik legjelentősebb alakjáról van szó, aki fiatal életkora ellenére rengeteget tett már a klímavédelem érdekében és akinek tevékenységéről most Greta vagyok címmel jelent meg egy könyv hazánkban. 

Idén szeptemberben egy nemzetközi kezdeményezés keretében a világ különböző pontjain összesen hetvenezer ember kezdett szemétszedésbe. Az akció célja azon túl, hogy tisztábbá tegye a környezetet, az is volt, hogy adatokat gyűjtsenek a környezetet elárasztó szemétkupacokról, illetve azok előállítóiról.

Egyes számítások szerint 2050-re évente mintegy 110 millió tonna elektronikai hulladék keletkezhet, a hulladékok ezen válfajáról azonban mégis viszonylag kevés szó esik, pedig az e-hulladék mennyisége jelentős mértékben növekszik. Annak ellenére pedig, hogy ideális alapanyag az újrafeldolgozásra, ezen gyakorlat mértéke nagyon alacsony.

Rengeteg szó esik a műanyagok, ezen belül pedig a műanyag csomagolások környezetszennyező hatásáról; ennek apropóján pedig a legtöbben az újrahasznosítható, környezetkímélő megoldás felé fordulnak, ami a legtöbb esetben a papír. Ha azonban az összes műanyag csomagolást papírra cserélnénk, aligha maradna elég fa a Földön. Ezen a héten ezt a dilemmát járjuk körbe részletesebben.

Újra munkába állt a Csendes-óceán lebegő szemétszedője, az Ocean Cleanup projekt keretében, melynek tesztüzeme egy évvel ezelőtt sajnos kudarcba fulladt. A berendezés a Kalifornia és a Hawaii-szigetek között félúton elterülő hatalmas méretű szemétszigetet hivatott felszámolni. A projektet nagy érdeklődés övezi globális szinten, ritkán látni ugyanis ennyire praktikus és gyakorlati próbálkozást ilyen volumenű környezeti probléma kapcsán. E heti bejegyzésünket ezen innovatív és egyedülálló projektnek szenteltük.

Múlt héten zajlott New Yorkban az ENSZ rendkívüli klímacsúcsa, amely kapcsán egy ideig a világ a környezetvédelemre figyelt: azért tartották meg, mert a jelenlegi klímavédelmi tevékenységek közel sem tekinthetők elégségesnek, és meg sem közelítik a kitűzött hőmérséklet mérséklésével kapcsolatos célokat. A klímacsúcs mellett pedig hazánkban is a környezetvédelemre irányult a figyelem, több olyan esemény is helyet kapott az elmúlt hetekben, amely a fenntarthatóságra és a környezet megóvására hívta fel a figyelmet. Ezekből szemezgetünk most.

Manapság a műanyagok kapcsán sokat beszélünk a szelektív hulladékgyűjtésről, hiszen ez az a terület, amellyel a legtöbben tudnak azonosulni, ha a környezetvédelem otthoni, gyakorlati megvalósítását nézzük. Annak ellenére azonban, hogy az életünk legtöbb területén körül vesznek minket a műanyagok, meglehetősen keveset tudunk róluk. Ezen a héten utánajártunk, hogy a műanyagok mely fajtáival találkozhatunk a leggyakrabban, így talán könnyebb lesz olvasóink számára is azok szelektálása.

Egyre több területen jelennek meg fenntartható és a környezettudatos termékek – nincs ez másképp az otthonok terén sem. Ha házfelújításról, építkezésről beszélünk akkor azonban a környezettudatosság még mindig nem fő szempont, annak ellenére, hogy már szép számmal léteznek környezetkímélő alternatívák. Ha azonban tudatosan választjuk meg a fejújításhoz szükséges alapanyagokat, eszközöket, akkor a későbbiekben nem csak pénzügyi, de egészségügyi szempontból is jól járhatunk. Ezen a héten szemügyre vesszük, hogy milyen szempontokat érdemes figyelembe venni egy zöldebb és egészségesebb otthon érdekében.

Az embereknek szükségük van a zöldre: ez egy vitathatatlan tény mind biológiai, mind pszichológiai szempontból, és különösen fontos ezt észben tartani, amennyiben nagyvárosokban élünk. Szerencsére nem csak a fás parkok és színes közkertek szolgálhatnak olyan természet adta lehetőségekkel, amelyek megszűrik a levegőt a szmogtól és a portól. A héten utánajártunk, hogy miért és hogyan érdemes kizöldíteni a minket körülvevő lakókörnyezetet.

A körülöttünk lévő műanyagszennyezés mértéke és súlya ma már aligha jelent meglepetést, az azonban elkeserítő, hogy a Föld legtávolabbi, a civilizáció ártalmaitól látszólag elzárt pontokon is egyre nő a szennyezettség. Az 5 milliméternél kisebb átmérőjű mikroműanyagok pedig már nem csak a folyókban, tengerekben vannak jelen, hanem egy friss tanulmány szerint már az esővízben is.  

Az elmúlt hetekben az amazóniai erdőtűzről szóló hírektől hangos a sajtó, a közösségi felületeket pedig a közfelháborodás és aggodalom eredményeképp ellepték az adománygyűjtő kezdeményezések. Világsztárok és véleményvezérek osztanak meg aggasztó képeket a lángoló esőerdőről, azaz a „Föld tüdejéről”, szakértők azonban ezzel egyidejűleg sorra cáfolják meg a terjedő, valótlannak vélt állításokat – ezekkel foglalkozunk a héten a blogon.  

Alig telik el úgy nap, hogy ne jönne szembe velünk egy-egy hír a műanyagszennyezés káros hatásairól. Erre reagálva sorozatosan jelennek meg újabb és újabb megoldások, amelyek – elsősorban az egyszer használatos – műanyagok kiváltását hivatottak szolgálni. A bioműanyagok megjelenésével úgy tűnt, hogy egy környezetbarát alternatíva jelent meg a piacon – a valóság azonban ennél árnyaltabb. Ezen a héten annak jártunk utána, hogy környezetvédelmi szempontból valóban jobbak-e a növényi alapanyagokból készült műanyagok klasszikus társaiknál.

Friss a hír, miszerint a Tudatos Vásárlók Egyesülete több áruházláncot is felszólított hazánkban, hogy azok alakítsanak ki pálmaolajmentes termékeket tartalmazó polcokat áruházaikban. A felszólítás célja, hogy a vevőknek ne kelljen minden egyes termék összetevőjét végignézni, ha nem akarják a pálmaolaj iparágát támogatni vásárlásukkal. Nem is gondolnánk, mennyi termékben van jelen ez az összetevő, de miért is ilyen nagy az ellenállás a pálmaolaj ellen valójában? Ennek néztünk utána ezen a héten.

Az ENSZ és a Világbank készített egy friss tanulmányt, amely a népességnövekedés által megváltozott igények mentén vizsgálta az élelmezés kérdéskörét. 2050-re ugyanis számítások szerint 10 milliárd ember él majd a Földön, amely a jelenleginél 3 milliárddal több éhes szájat jelent majd. De hogyan leszünk képesek megfelelő mennyiségű élelmiszert előállítani, miközben a Föld egyes tartalékai már napjainkban is végesek? A tanulmány olyan fejlesztendő technológiákat nevezett meg, amelyek segítségével megoldható lenne több élelmiszer termelése, a mostanihoz képest kevésbé káros módon. Az NRGreport összegyűjtötte a tanulmány által bemutatott főbb technológiákat - ezekkel foglalkozunk részletesen e heti bejegyzésünkben.

Múlt heti bejegyzésünkben a textilipar, ezen belül is az egyre inkább terjedő fast-fashion láncok környezeti hatásairól írtunk. Az elszomorító trendek mellett a társadalmi és környezeti szempontból is legtöbbször káros iparág működésében azonban szerencsére pozitív példákat is lehet találni, így a ruhaipari témát tovább boncolgatva, ezen a héten megnéztük, hogy milyen előremutató lépéseket tettek a nagyobb ruhagyártók a fenntartható működés és a környezet megóvása érdekében.