Egyre fontosabb, hogy gyermekeink online biztonságával valóban foglalkozzunk. Valóban, mert nem elég azt mondani erre, hogy „nálunk minden rendben, mi tudatosak vagyunk.” Miért nem? Egyrészt azért, mert normál üzemmódban sincs minden rendben, soha - mindig akadnak előre nem látott helyzetek és egyre több az online kártevő. Az amerikai National Cyber Security Alliance adatai szerint a 8-18 éves korosztály átlagosan 7 óra 38 percet tölt online naponta. Ez szerintem itthon is nagyon hasonló adat. Másrészt pedig azért, mert most, a koronavírus-járvány miatt élesben teszteljük a digitális létet, annak minden előnyével és hátrányával együtt. Utóbbiból pedig bőven van.

A Center for Cyber Safety and Education készített egy tanulmányt, amelyből kiderült, hogy az internetező gyerekek 40 százaléka (!) teremtett kapcsolatot vagy chatelt idegennel, 21 százalékuk ezen túllépve telefonon is beszélt idegennel, 15 százalékuk pedig találkozni is elment ilyen idegennel, 6 százalékuk még a lakhelyét is elárulta. Ez elég ijesztő, nem? A felmérésben szereplő gyerekek 53%-a használta a tanuláson kívül másra is az internetet, 49 százalékuk este 11 után is online volt, iskolanapon, harmaduk pedig még éjfél után is.

Ezek az adatok minden szülőben elkezdik kongatni a vészharangot. Na, de hogyan is lehetünk valóban tudatosabbak? Hogy készítsük fel gyermekeinket arra, hogy jobban odafigyeljenek? Ezen érdemes elgondolkodni pár szempont alapján.

Törekedjünk minél nagyobb kontrollra

Ez furán hangozhat, mert egy szülő alapvetően akkor lenne sikeres, és akkor neveli jól gyermekét, ha az magától is tudja, mit szabad és mit nem, mihez kell anyu és apu engedélye. Ez azonban sokszor nincs így a való világban, a digitális világban pedig még hatványozottabban mond kudarcot ez az elképzelés. Az interneten található média és játékok ugyanis erőteljes mágnesként hatnak az emberi agyra, egy gyermek sokszor arra sem képes, hogy a képernyőtől elszakadjon, ha a szülei beszélnek hozzá. A játékok zöme úgy van kialakítva, hogy konstans figyelmet igényelnek, „beszívják” a játékosokat, akiknek ilyenkor minden megszűnik. A rengeteg tartalomból azonban szinte képtelenség kiválogatni azt, ami kimondottan káros lehet gyermekeinknek, illetve sokszor ez csak utólag derül ki. Egy nemzetközi nonprofit szervezet, a Common Sense Media éppen ez ellen indított harcot, oldalán, a szülők értékelhetnek filmeket, játékokat, és mindenféle tartalmat, korosztály szerint. Érdemes egy applikáció telepítése, vagy film beszerzése előtt megnézni, mások szülőként mit mondanak róla. Közösen talán jobban megy.

Ha már itt tartunk: az, hogy a gyermek kérésére az ember csak úgy odanyújtja telefonját vagy tabletjét nagyon nem jó megoldás: erre alkalmas a vendégfiók kialakítása a készülékeken, ahol tiltani lehet alkalmazásokat és be lehet állítani korosztályos szűrőket. Ahogy az sem jó, ha a gyermek minden szülői rálátás vagy kontroll nélkül bármit telepíthet saját eszközére. Ez pont olyan, mintha oda mehetne, ahova akar és azzal játszhatna, amivel vagy akivel szeretne – szülőként ezt nem biztos, hogy engedélyeznénk, akkor ennek digitális változatát se tegyük.

Szabjunk határt a képernyőnek

Ez talán az egyik legnehezebb pont. Amikor a gyermek kénytelen otthon ülni, barátaival is a neten keresztül tartja a kapcsolatot, azon fogyasztja a tartalmakat, ott tanul, játszik. Mégis, kénytelenek vagyunk határokat szabni itt is, ahogy az élet sok más területén. Rengeteg tanulmány foglalkozik azzal, hogy a túlzott képernyőidő mit tesz. Arra elég sok adat és jó bizonyíték van például, hogy alvási zavarokat okoz, ami fejlődő szervezeteknél és iskolás gyerekeknél nem éppen kívánt hatás. De előidézhet magányosságot rosszabb esetben depressziót is. A JAMA Psychiatry szaklapban megjelent tanulmány szerint pedig azoknak a fiataloknak, akik napi 3 óránál többet töltenek a közösségi médiában sokkal nagyobb eséllyel alakul ki mentális egészségügyi problémájuk.

Sokféleképpen lehet határt szabni a korlátlan képernyőzésnek: a legtöbb ma használatos modemnek van szülői felügyelet menüje, amelybe belépve MAC cím alapján napra és órára be tudjuk állítani, hogy egy adott eszköz mikor tud csatlakozni a hálózatra. Ugyanitt feketelistázhatók szolgáltatások ill. kulcsszó alapján akár oldalak is. Régebbi modelleknél is egyszerűen MAC cím alapján be- vagy kikapcsolhatjuk az internetelérést eszközök szintjén, például este kikapcsolhatjuk gyerekeink készülékein, de természetesen fizikailag is el lehet venni az eszközöket.

Rengeteg olyan alkalmazás is van a piacon, amelyek segítségével könnyedén és átláthatóan kezelni tudjuk az otthoni internetelérést. A családi Microsoft fiók a szülőknek rálátást ad gyermekeik összes eszközére, és segít abban, hogy a képernyőidőt megzabolázzák. Ezt – és még sok minden mást is - teszi a sokak által kedvelt, magyarul elég viccesen hangzó Fing is, amelyben akár mobilos appal is nyomon tudjuk követni, hogy milyen eszköz éppen mit csinál az otthoni interneten, látjuk a használati időket és azt is, ha kéretlen csatlakozó van hálózatunkon.

Beszéljünk a gyermekeinkkel a veszélyekről

Szülői kontroll és az állandó tiltások: ezzel sajnos nem leszünk népszerűek. Ahhoz, hogy valódi eredményeket érjünk el, beszélgetnünk kell gyerekeinkkel, meg kell velük értetni, hogy melyek a kritikus pontok.

Beszéljünk a hamis személyazonosságról. Arról, hogy nem mindenki az, akinek mutatja magát az interneten. Egy hamis perszónát nagyon könnyű kialakítani, nem szabad mindenkiben megbízni, aki kedvesnek, vagy jófejnek tűnik.

Beszéljünk az internetes ragadozókról. Arról, hogy egy hamis személyazonossággal könnyedén összebarátkozhat velük olyan valaki, aki nagyon rosszat akar.

Beszéljünk arról, hogy az interneten rengeteg olyan tartalom van, ami nem nekik való, és/vagy nem valós. Sok a hamis hír, sok a megtévesztés és sok a rossz szándék. Fontos e mellett, hogy böngészőbeállításaikat és videómegosztó beállításaikat is koruknak megfelelően állítsuk be.

Tudatosítsuk bennük, hogy minden olyan dolog, amit megosztanak magukról a közösségi médiában, chaten vagy csapatjátékokban, visszaüthet rá és az egész családra is. Egy fénykép vagy bejegyzés sokkal többet árulhat el róluk, és családtagjaikról, mint, amennyit kellene. Nagyon fontos, hogy ezt megértsék.

Végül, a legfontosabb tanács: ahhoz, hogy tudatosabb nethasználókat neveljünk, magunknak is azzá kell válnunk. Nem szabad abba a hitbe ringatni magunkat, hogy minket úgysem ér támadás: próbáljuk a lehető legjobb módon bebiztosítani magunkat és legyünk körültekintőek. Másképp gyerekeinktől sem várhatjuk ezt el.