Az már csak a hab a tortán, hogy mindezt Párizsban, a Szajnán teheti meg az ember fia

Ma már az élenjáró éjszakai bárok és az edzőtermek is igyekeznek energiaigényüket alternatív megoldásokkal fedezni. A fenntarthatóság és az energiatermelés egyre inkább összefonódik, köszönhetően a technológia fejlődésének, valamint annak, hogy a globális felmelegedés nemzetközi problémává vált. Az energetikában mindez a károsanyag-kibocsátás csökkentésében és a megújuló energiaforrások kiaknázásában mutatkozik meg. Az alternatív energiatermelés technológia lehetőségei mára szinte minden iparágnak kínálnak választást arra, hogy az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése mellett termelhessenek energiát. A Párizsban épülő, vízen lebegő edzőterem az edzeni vágyók energiájával és egy napelemes rendszerrel termeli majd meg a működéséhez szükséges energiát, a többletet pedig egyenesen a helyi villamosenergia-hálózatba továbbítják.

A lehetőségeknek csak a képzelet szab határt! Mennyire igaz a mondás napjaink energetikai kérdései kapcsán is. Párizsban egy olyan edzőterem lebeg majd a Szajna felszínén, amely mozgásba lendüléséhez a vendégek által termelt elektromos energiát használja. Az edzéshez használt „szobakerékpárok” voltaképpen mini erőművekként funkcionálnak - amellett, hogy teljes értékű edzésmunkát tesznek lehetővé, megmutatják mennyit tekert a felhasználó, de visszajelzést küldenek neki arról is, hogy mennyi áramot állított elő a tekerés során. Az energiatöbbletet pedig elraktározza a hajó, majd továbbítja azt a helyi elektromos hálózatba. És mivel edzés közben frissítően hat a kellemes környezet és a szép kilátás, a panorámás üvegfalak kifejezetten ötletes megoldást jelentenek. Ezeket természetesen nyáron eltávolítják, így még szabadabban tekerhetnek a vendégek.

Egy évtizeddel ezelőtt elképzelhetetlennek tűnt, hogy egy város száz százalékban megújuló energiaforrások kiaknázásával működjön, jelenleg azonban úgy néz ki, hogy egyre több nagyváros energiaellátása függ majd kizárólag ezektől. Az Egyesült Államokban elsőként Burlington, Aspen és Greensburg városok mondhatták el magukról, hogy teljesen átálltak a működésükhöz szükséges energia megtermelésének fenntartható megoldására. Mára azonban lehetővé vált az is, hogy az olyan nagyvárosok is, mint Las Vegas, „zöldenergia-függőkké” váljanak.

Las Vegas a szerencsejátékok őshazájának számít, ettől kezdve azonban nem csak a szórakoztatóiparáról lesz ismert, hanem arról is, hogy a félmilliós összlakosságú város teljesen átállt megújuló energiaforrásokra. Ha úgy vesszük, a város félig-meddig fotoszintetizál majd, ugyanis napot és vizet hasznosít majd, és ugyan oxigént nem termel, de legalább szén-dioxiddal sem szennyezi annyira a Föld légkörét.

A fejlettebb gazdaságú nemzetek és globális nagyhatalmak energiapolitikája sokat változott az elmúlt évtizedek során. Vegyük csak példának Németország esetét, ahol a megújuló energiaforrások felhasználása egyre nagyobb szerepet kapott a nemzet energiastratégiájában. A fejlődő országoknak azonban nehezebb energetikai szektorukban a fenntartható fejlődést szorgalmazniuk, ugyanis sok esetben a hálózatok sincsenek kiépítve, de ha az elosztó infrastruktúra rendelkezésre áll is, az ellátásbiztonság számos esetben jelentős kívánni valókat hagy maga után. A helyzet azonban megváltozhat, ugyanis a nagyhatalmak és a fejlődő országok támogatásával a legszegényebb nemzetek energetikai szektora is elindulhat a karbonsemlegesség irányába.

Banglades, Haiti, Kenya, vagy Etiópia – olyan nemzeteket, amelyeket ritkán említenek a fenntarthatósággal és megújuló energiatermeléssel egy szövegkörnyezetben. Ezek a szegény országok, fejletlenebb nemzetek sok területen – köztük az energetikai szektorban is – nehezebben oldják meg a fenntartható fejlődés követelményeinek való megfelelést. A globális felmelegedés problematikája viszont ezeket sem kíméli.

Az alternatív energiatermelés egy új iparágat hozott létre az elmúlt évtizedek során, a megújulóenergetikát. Pedig a fenntartható energiatermelés nem újdonság, csupán korábban az volt a természetes és a kézenfekvő megoldás. Szél- és vízimalmok már a 9. században is épültek, azonban az ipari forradalmat követően az energiatermelési trendek megváltoztak. A fosszilis energiatermelés ezután élte virágkorát, míg a megújuló energiaforrások használata visszaszorult. A biológiai lábnyom és a károsanyag-kibocsátás csökkentése azonban újra indokolttá és szükségessé tette a zöldenergia-termelést. A megújulóenergetika jelenleg reneszánszát éli, előretörését pedig csak segítik az olyan energiatermelő módszerek, amelyek szintén a fenntarthatóságot szolgálják. A magma hőmérsékletét kiaknázó energiatermelés pedig még nem is a bonyolultabb elképzelések közül való.

A világ áramtermelésének már körülbelül 16-18 százalékát adják a megújuló energiaforrások. Ebből a legnagyobb arányban vízenergia felhasználása biztosít elektromos energiát, ezt követik a szélerőművek és fotovoltaikus rendszerek. Mára azonban olyan energiatermelő rendszerekkel találkozhatunk, amelyekről korábban álmainkban sem gondoltuk volna, hogy egyszer zöldenergia-előállításra használhatjuk. Essen szó négy rendkívül egyedi és ötletes, bár még kezdeti fázisban lévő áramtermelő technológiáról.

A megújulóenergetikai egységek létrehozása – amennyiben nem lakosság számára gyártott háztartási méretű kiserőművekről van szó – viszonylag nagy területet igényel. A helyspórolás egyik megszokott megoldása, amikor a fotovoltaikus egységeket épületek tetején helyezik el. A napelemes rendszerek létesítési és üzemeltetési költsége a technika fejlődésével folyamatosan csökken, ezért felhasználásuk is egyre gyakoribb. Ugyan időjárásfüggő (és ez esetben jellemzően napszakfüggő) energiatermelésről beszélünk, a fenntartható fejlődés egyik alapeleme egyre inkább a napenergia felhasználása lesz. Az olyan kihasználatlan területek, amelyek valamilyen okból más mezőgazdasági- ipari célokra használhatatlanok, kifejezetten alkalmasak a napelemek, vagy szélturbinák üzemeltetésére. Ezért lehet Csernobil romjaira napelemparkot építeni, vagy egy kaliforniai kisvárosból zöldenergiát termelő közösséget alakítani.

Vannak olyan területek, amelyek valamilyen oknál fogva nem hasznosíthatóak sem ipari, sem mezőgazdasági szempontból. Az ukrajnai atombaleset óta Csernobil és Pripjaty számos kitalált történetnek vagy meghökkentő dokumentumfilmnek szolgáltatott rémisztő hátteret. A szellemvárosokat azonban most mégis, a fenntartható gondolkodásmódnak is eleget tévő területté alakíthatják. A másik véglet pedig, amikor egy lakóövezetet alakítanak zöldövezetté, lássuk, milyen sikerrel.

A közlekedés és a fenntarthatóság kapcsolatát előző blogbejegyzésemben a közlekedési eszközök kapcsán érintettem. A napokban pedig néhány teljesen új találmányról jelentek meg beszámolók a virtuális térben, amelyek szintén a fenntartható fejlődést szolgálják, emellett rendkívül innovatívak is. Fiatal magyar mérnökök olyan térköveket fejlesztettek ki, amelyek a lépések hatására áramot termelnek, egy innovációs boot camp során pedig magyar és külföldi feltalálók együtt kerestek megoldásokat a fenntarthatóságot támogató eszközök, mint például az elektromos autók elterjedésének megkönnyítésére.

Érdekes látni, hogy a legmodernebb technológiákra milyen találmányokat képesek építeni manapság. A hónap elején egy többnapos innovációs „tábort” rendeztek, amellyel az egész világ számára égető problémákra kerestek megoldásokat. Az eseményre olyan agytrösztöket hívtak meg, akik már alkottak valami olyan maradandó dolgot, ami kellően különleges ahhoz, hogy felhívja magára a közvélemény figyelmét. Első körben mindenképpen említést érdemel a Cseh József és társai által készített energiatermelő térburkolat, amely nyomán a fiatal mérnök bekerült azon 10 innovátor közé, akik zseniális (digitalizálható) ötletekkel próbálják meg megváltoztatni a világot.

A közösségi közlekedés (leánykori nevén tömegközlekedés) intézményéhez sok tekintetben kapcsolódik a fenntarthatóság. Azáltal, hogy egyre többen használják az A-ból B-be eljutás ezen formáját, csökken a forgalom az utakon, ami a nagyvárosi közlekedés okozta légszennyezést is visszaszorítja. A különböző szerelvények kialakítása is szolgálhatja a fenntarthatóságot. Az újrahasznosítható anyagból készült metrókocsik, trolik, villamosok vagy buszok nagyban hozzájárulnak ahhoz, hogy kevesebb hulladék keletkezzen, emellett a szerelvények megújuló energiaforrásokkal történő energiaellátása is része a fenntartható fejlődésnek. Nem véletlenül fejlesztik egyre több országban gőzerővel ezeket a megoldásokat, hiszen ezzel sok legyet lehet ütni egy csapással. A kérdést már csak a most zajló budapesti metrómizéria kapcsán is érdemes körüljárni.

A korábban készített tömegközlekedési szerelvények kapcsán kevés esetben törekedtek a fenntarthatóságra és az újrahasznosításra a tervezés során. Emiatt a felújításuk gyakran szinte teljes karosszériacserével is járhat. A folyamat ilyenkor kicsit a tévében látható autófelújítós műsorokra emlékeztet, csak ez esetben sokkal nagyobb léptékben. A szerelvények energiaellátása megint egy másik kérdés, ugyanis – szintén az újabb szerelvények esetében – akár megújuló, tiszta energia segítségével is meghajthatók a villamosok, buszok.

Az angol labdarúgás első osztályú bajnokságát, a Premier League-t, a válogatottjuk bukdácsolásának ellenére, a mai napig az egyik legpatinásabb versenysorozatnak tekintik a futball világában. A teljes angol futballvilág kisebb csapatainak az olyan sztárklubok mellett, mint a Manchester United, a Liverpool, a Chelsea, vagy az Arsenal nehéz kitűnniük, bár a kupaküzdelmek során minden évben akadnak meglepetéscsapatok. A Forest Green Rovers csapata ugyan csak az Angol ötödosztályban szerepel, mégis a figyelem középpontjába került az elmúlt napokban. A Nailsworth városában található világoszöld-fekete csapat számára egy új stadiont építenek, amely azért lesz rendkívüli, mert teljes mértékben fából készítik, emellett a létesítmény energiaellátását kizárólag megújuló energiaforrások felhasználásával biztosítják majd az üzemeltetés során.

Az ötödosztályú futballcsapattól nem idegen a fenntartható megoldások szorgalmazása, vagy a zöld-energia hasznosítása. 2011 decemberében 180 napelemet szereltek fel a kiscsapat stadionjában, ami lehetővé tette, hogy a létesítmény energiafogyasztásának 10 százalékát megújuló energiaforrások felhasználásával tudják biztosítani. Szintén a futballcsapat megújulóenergetikai törekvését példázza, hogy 2012 áprilisában egy teljesen önműködő, napenergiát hasznosító fűnyíró-robotot kezdtek el „alkalmazni” a gyep karbantartására. Az angol klubnál a napokban jelentették be, hogy a csapat új stadionjának teljes egésze fából készül majd.

A General Electric új találmánya megoldást jelenthet az időjárásfüggő erőművek szakaszos energiatermelési problémájára. Ezek a rendszerek kedvező áron termelnek elektromos áramot, működésük pedig nem jár károsanyag-kibocsátással. Ugyan hallottunk már olyan megoldásokról, hogy a szélerőművek kapacitását a közelben található vízerőművekkel egészítik ki az ellátásbiztonság érdekében, az egy rendszerben való alkalmazásukra eddig nem volt példa. A Gaildorf nevet viselő, Németországban egyelőre tesztfázisban lévő rendszer lényege, hogy a megújulóenergia-termelés két technológiáját egybegyúrják, csökkentve ezzel az időjárás változékonyságának hatásait, az ezektől való technológiai függőséget. A villamosenergia-hálózatok jelenleg nincsenek kellően felkészülve az időjárás miatt változékonyan termelő egységek tömeges befogadására. Erre a problémára nyújthat az eddigieknél is kézenfekvőbb megoldást, a szélenergiát és a vízenergiát ötvöző rendszer.

A négy turbinából álló Gaildorf nevet viselő erőműrendszer, egyenkénti 178 méteres magasságával világrekordnak számít majd, emellett azért is különleges, mert a tornyok aljában egy-egy 1,6 millió gallonos víztározó is helyet kap majd, azaz kvázi egy szivattyús-tározós erőműként működik majd. Ennek megfelelően a víztározó egység úgy fog működni, mint egy hatalmas akkumulátor, ami akkor lép működésbe, amikor a szél nem fúj annyira, hogy a turbina elegendő elektromos áramot termeljen. Ugyan hallottunk már korábban is ehhez hasonló megoldásokról, amelyekben a vízerőművekkel egyenlítik ki a szélerőművek ingatag áramtermelését, a németek elképzelése egészen egyedi.

Hétfőn volt az Egyesült Nemzetek Szervezetének születésnapja. Az ENSZ 2015-ben mutatta be azokat a Globális célokat, amelyekkel egy fenntarthatóbb és élhetőbb világot hozhatunk létre. A 17 célkitűzést egy évvel ezelőtt, szeptember 25-én publikálták „The Global Goals” néven. Az ENSZ 71 éves története során számos olyan világméretű problémával szembesült, amelyek megoldására 2030-ig szeretnének megoldást találni. A célok között akadnak olyanok is, amelyek kifejezetten a fenntartható fejlődésre, energiahatékonyságra fókuszálnak. A Globális Célokra még ugyan nincsenek konkrét válaszok, de a technológia fejlődésével és a különböző innovációkkal egyre közelebb kerülhetünk a megoldásokhoz.

Az Egyesült Nemzetek Szervezetét 1945-ben, a második világháború után alapította 51 nemzet. A nemzetközi szervezet arra hivatott, hogy fenntartsa az országok közötti békét és a baráti kapcsolatot, elősegítse a társadalom fejlődését, továbbá, hogy javítson az emberek életszínvonalán. A szervezet pénzügyi hátterét alapvetően a tagállamok szolgáltatják, emellett önálló hozzájárulások is segítik a működést. A jelenleg 193 tagállamból álló közösség 2015 óta 17, az egész világot érintő kérdéskört feszeget.

Egy korábbi blogbejegyzésemben azzal foglalkoztam, hogy egyre több olyan közösségi mozgalom indul, ahol meghibásodott eszközök, használati tárgyak javításával, újrafeldolgozásával foglalkoznak a résztvevők. A Repair Café non-profit rendezvények alapötlete egy holland újságírónőtől ered, mára azonban világszerte ismertté vált a mozgalom. Az efféle műhelyek rávilágítanak arra, hogy az emberekben megvan a hajlandóság arra, hogy az elromlott eszközeiket megjavítsák, megjavíttassák; ahelyett, hogy rögtön újat vásárolnának. Ezzel nem csak pénzt takarítanak meg, de rengeteg hulladék keletkezésétől is megóvják bolygónkat. A svédek ezt annyira komolyan veszik, hogy a szerelőket segítő adókedvezménnyel igyekeznek támogatni a javítások költségének csökkentését, ezzel pedig a fenntartható fejlődést. Hazánkban pedig a közelünkben lévő javítóműhelyeket összegyűjtő mobilalkalmazásokkal próbálják arra sarkallni az embereket, hogy ne dobjanak ki azonnal mindent, ami meghibásodott.

A fenntarthatóság és a hulladékok viszonyának tekintetében ez utóbbiak megfelelő elhelyezése juthat eszünkbe először, azonban ha egy lépéssel megelőzzük ezt a megközelítést, akkor oda jutunk, hogy már azt is érdemes mérlegelni, hogy kidobjunk-e egyáltalán egy számunkra már haszontalannak tűnő dolgot.

Előre is elnézést kérek olvasóimtól, akik régóta követik itteni tevékenységemet, olvassák írásaimat, azok pontosan tudják, hogy az elmúlt négy év alatt alig pár alkalommal írtam az ALTEO Groupot érintő eseményekről. Az elmúlt, illetve az elkövetkező néhány hét azonban meghatározó időszak lesz a vállalat életében. 2016. szeptember 26-án cégcsoportunk megkezdte nyilvános részvényértékesítését, amely során most először széles körben teszi elérhetővé részvényeit a magánbefektetők számára. A tőkebevonás eredményeképpen számos már azonosított befektetési lehetőség nyílik meg előttünk, mint a megújuló energiatermelésre jogosult erőművek fejlesztése és akvizíciója, vagy Virtuális Erőmű portfólió kibővítése.

Először is szeretnék köszönetet mondani mindazoknak, akik rendszeresen – vagy akár alkalmanként – olvassák a bejegyzéseimet. Rendszeresen kapok pozitív, és építő jellegű visszajelzéseket a tartalmak kapcsán, amik csak még jobban növelik a lelkesedésemet, hogy egy olyan fontos témát boncolgassak, mint a fenntartható fejlődés. 2012. február 20-án indult a Chikansplanet blog, ahol, azóta több mint 220 bejegyzést publikáltam fenntarthatósági témában. Ritka alkalom volt, hogy úgy telt el egy hét, amikor nem posztoltam a blogoldalon, ám voltak kivételek. A múlt heti bejegyzés elmaradt, amiért – a reklám után – megint csak elnézést kérek az olvasóimtól. Mentségemre szóljon, hogy ALTEO Group részvénykibocsátási ügyeivel való foglalatoskodás is valahol a fenntartható fejlődést szolgálta, s szolgálja.

A globális energiapolitika fokozatosan változik. Az elöregedett, kevéssé hatékony fosszilis erőműveket szép lassan felváltják a magas hatásfokú egységek vagy a megújuló energiaforrásokat kiaknázó létesítmények. A technológia változása lehetővé teszi, hogy jelentősen kevesebb (vagy éppen nulla) károsanyag-kibocsátás mellett termeljünk energiát. Ugyan, ez még napjainkban –különböző gazdasági, földrajzi okokból – nem mindenhol kivitelezhető, a legtöbb nemzet jó úton halad afelé, hogy fenntartható módon, az ökológiai lábnyomot minimálisra csökkentve végezze ilyetén erőforrásmenedzselését. A gazdasági nagyhatalmak éves energiatermelésének tíz-, húsz-, de akár harminc százaléka is származhat már megújuló energiaforrásokból. Mindemellett a gazdaságilag fejletlenebb országoknak is nyújtanak támogatást, hogy azok se maradjanak le a fenntartható energiatermelés versenyében.

Sokat változtak az energiatermelési szokások az elmúlt évtizedekben. A megújuló energiaforrások használta nem véletlenül lett nagy divat globális szinten. A lehetőség többnyire minden nemzet számára adott, hogy fenntarthatóbbá tegye energiaszektorát. De milyen módon alakul át egy nagyhatalom- és miként egy fejlődő nemzet energiapolitikája?

A fenntarthatóság mára szerves része lett az életünknek. Szerencsére nap mint nap találkozhatunk vele, s egy-egy eleme már annyira természetes számunkra, hogy észre sem vesszük. Ilyen például a szelektív hulladékgyűjtés, a károsanyag-kibocsátás csökkentése, a környezetbarát csomagolások preferálása, a tömegközlekedés igénybevétele a személyautó-használat helyett, és a példák száma csaknem végtelen. A fiatal generáció gondolkodásmódjának egyik alapelemét kell, hogy képezze ez a környezettudatos filozófia. A huszonévesek érdeklődését nehezebb felkelteni a téma iránt, azonban a Fenntarthatósági Nap arra hivatott, hogy megcélozza ezt a korosztályt. Szeptember 24-én rendezik meg a szakmai beszélgetésekkel tarkított, kiállítással fűszerezett és afterpartyval megkoronázott eseményt.

A Fenntarthatósági Nap nem az első ilyen esemény lesz Magyarországon, hiszen korábban már nyolc alkalommal rendezték meg a fenntartható fejlődést szolgáló programot, az elsőt 2008-ban. A kilencedik Fenntarthatósági Nap a Mentés Másként nevet kapta. Ennek oka, hogy a szervezők célja nem csupán az, hogy minél több embert odacsalogassanak, hanem emellett az is, hogy folyamatosan aktívan tartsák és bevonják a közönséget.

Az energiaellátás kapcsán egyes ipari és szolgáltató szektorok számára a fenntarthatósági háromszög – költség, klímavédelem és ellátásbiztonság – egyik leglényegesebb eleme az utóbbi kell legyen. Egy olyan korban élünk, ahol szinte mindenhez elektromos árammal működő eszközöket használunk. Ezek az eszközök nem csak megkönnyítik az életünket, de bizonyos esetekben meg is menthetik azt. Éppen emiatt fontos, hogy a kórházak mindennemű energiával történő ellátása folyamatos és zavartalan legyen. Ez az a szektor, ahol a fenntarthatósági háromszög ellátásbiztonsági pontja minden egyéb paramétert felül kell, hogy írjon.

A napokban a budapesti Semmelweis Egyetem Belső Klinikai Tömbjének betegeit érte kellemetlen meglepetés, amikor a villamos energia ellátásban történt zavar miatt nem volt áram a nyolcadik kerület bizonyos részein, köztük a kórházi épületekben sem. Szerencsére a súlyos műtétek nem maradtak el, több rutinbeavatkozást – a betegekkel egyeztetve – azonban elhalasztottak. A híradások szerint többek között például egy kisfiú szemműtétje is félbeszakadt, a beavatkozás folytatására pedig csak hetek múlva kerülhet sor.

A nagyobb sportesemények miatt épülő stadionok és különböző sportlétesítmények mindig megosztják a közvéleményt. A 2004-es olimpia, amit Görögországban rendeztek, közel 9 milliárd euróba került, azonban az esemény miatt épített helyszínek azóta is érintetlenek vagy kihasználatlanok. A fenntartható építkezés szerencsére mára nagyobb hangsúlyt kap, mint tíz-tizenöt évvel ezelőtt. Az 2016-os franciaországi labdarúgó Európa-bajnokságra készült stadionok például többségében zöld energiát használnak, a Riói Olimpiára felépített létesítmények zömét pedig rövidesen átalakítják iskolává, koncerthelyszínné, vagy edzőközponttá. A sportolók szálláshelyét később a lakosság körében értékesítik. Ezeknek az épületeknek az energiaigényét részben fotovoltaikus rendszerek biztosítják.

Egy sportesemény szervezése igen komoly feladatot jelent egy nemzet számára. Az egy sportágon belül zajló versengések során, mint egy foci Eb, ugyanolyan létesítményekre van szükség. Teljesen más a helyzet a nyári olimpiával, ahol 28 sportág szerepel. Ez mintegy 300 versenyszámot jelent, ezek helyszíneinek, létesítményeinek biztosítása pedig rendkívül költséges. A rendezést tovább bonyolítja, hogy a 11 544 sportoló elszállásolása érdekében Rióban erre a célra külön olimpiai falu épült, ami kérdéseket vetett fel a lakosság körében. Mindenkit az foglalkoztatott, hogy mi lesz a sorsa a kétszázezer négyzetméteren elterülő 31 lakóháznak? Az épületeket egyébként napelemes rendszerekkel szerelték fel, az elhasznált víz nagy részét pedig újrahasznosítják. Az összes épületet akadálymentesítették, hiszen szintén ez a központ lesz a szállása a szeptemberi paralimpiai játékok versenyzőinek is. A tervek szerint a lakásokat a rendezvények végeztével értékesíteni fogják – állítólag egy részét már el is adták.

A fenntartható építészet fontos eleme, hogy a felhasznált anyag feldolgozásának energiaigénye a lehető legalacsonyabb legyen. A fa, mint építőanyag emiatt ismét nagy népszerűségnek örvend az építőiparban, hiszen megmunkálása jóval gazdaságosabb és környezetkímélőbb, mint a betoné, vagy az acélé; emellett az éves fautánpótlás meghaladja a felhasználás mértékét az építőiparban, ezért az erőforrás menedzselés tekintetében is példaértékű. Bécs városfejlesztése nagy erőkkel támogatja a fenntartható építészetet, ezért, annak érdekében, hogy felhívják a figyelmet a fenntartható építészetre, egy rekordmagasságú, 84 méteres és 24 emeletes fa-hibrid épületet építenek Ausztria legnagyobb városának, s egyben fővárosának legújabb városrészében, Seestadt Aspernben.

A fa építészeti alapanyagként való felhasználása a kezdetektől jelen van az emberiség történelmében. Könnyebb az acél és beton szerkezetekénél, mégis elég strapabíró ahhoz, hogy a modern építészetben használhassák, emellett remek szigetelőképességgel bír. Bécs egy sokat megélt lélek, tartja a mondás, a Duna-menti metropoliszban elsősorban a művészet és az építészet gondoskodik folyamatosan új és izgalmas történésekről. Ausztria fővárosának építészetében fontos szerepet tölt be a fa, mint alapanyag, ezért az új városrészében, Seestadt Aspernben egy rekordmagasságú faépületet építenek, hangsúlyozva ezzel a fafelhasználás a fenntartható építkezésben betöltött fontos szerepét.

A közlekedés fenntartható fejlődésének és a klímavédelemnek is egyik alapeleme a károsanyag-kibocsátás csökkentése. Az elektromos autók térnyerése fokozatos, az átállás azonban nem egyszerű. A benzinmotoros gépjárművek egyelőre hosszabb távot képesek megtenni „egy feltöltéssel” egyhuzamban, mint az elektromos energiát felhasználó társaik. Az idei napelemes autók dél-afrikai versenyén ezért azt tesztelik, hogy a különböző, egyedi tervezésű napelemes meghajtású járművek milyen távolságot képesek megtenni egyhuzamban. A verseny korábban időre ment, tehát az autóknak az egységnyi idő alatt megtett útját mérték; ezzel azonban nem derült ki, hogy mennyit is bírnak ezek a gépcsodák. A versengés számos mérnökcsapat fantáziáját mozgatja meg évről évre, akik amellett, hogy egymással versengenek, újabb és újabb technológiai megoldásokat találnak ki, amelyek segíthetik az elektromosautó-ipar fejlődését. Idén is szerepel magyar csapat a versenyen, a Kecskeméti Főiskola Gépipari és Automatizálási Műszaki Főiskolai Karának mérnökjelöltjei.

A napelemes autók dél-afrikai versenyének első futamát 2008-ban indították. A Kecskeméti Főiskola GAMF csapata már tavaly is komoly sikert ért el a megmérettetésen, megelőzve ezzel több világhírű egyetemet. Akkor negyvenhat versenyzőből a hetedik helyen értek célba, ami nem kis teljesítmény egy ilyen világversenyen.

A nemzetközi médiában több olyan írás is megjelent az elmúlt hetekben, miszerint a mezőgazdasági tevékenységek miatt történik a legtöbb erdőirtás. Ugyan az írásokban van igazság, de a helyzet talán mégsem annyira fekete és fehér, mint ahogy azt a cikkek sugalmazzák. Tény ugyanakkor, hogy a helyzet megoldást kíván; méghozzá olyat, amely az erdővédelem nemes célkitűzését éppúgy támogatja, mint a ma már egyre fontosabbá váló mezőgazdasági termelés működtethetőségét. A bolygó növekvő népessége mellett az élelmezés és a fenntarthatóság nem mehet szembe egymással, még akkor sem, ha ezzel egyes jelenlegi fenntarthatósági keretrendszereket alapjaikban kell átírnunk.

A fenntarthatóság és az élelmezés kérdése nem választható el egymástól. Az a bizonyos mérleg egyik oldalra sem billenhet meg. A megoldásokat úgy kell elhelyezni ezen az igencsak ingatag szerkezeten, hogy a stabilitás megmaradjon, egyik szegmens se nőjön a másik kárára.

A közlekedési trendek átalakulása folyamatosan zajlik körülöttünk: napról napra bővül az elektromos és alternatív hajtású gépjárművek köre, jelennek meg az utakon a zöld rendszámos autók, hibrid- és egyéb alternatív meghajtással üzemelő tömegközlekedési járművek. A károsanyag-kibocsátás csökkentésének létkérdéssé válásával párhuzamosan a trend folytatódni fog, és egyre több elektromos járművet értékesítenek majd világszerte. Ez azonban csak az egyik módja az emisszió csökkentésének, a másik az üzemanyag-fogyasztás mérséklése. A japán Nippon Steel & Sumitomo Metal vállalat egy olyan acélt fejlesztett ki, ami 20 százalékkal könnyebb és 25 százalékkal erősebb annál, amit jelenleg az autóiparban alkalmaznak. Az új anyag tesztelése már folyik, 2020-tól pedig akár a „pehelysúlyú” acélautókban is furikázhatunk.

Tíz évvel ezelőtt mindössze két hibridautó modell volt az amerikai gépjárműpiacon. Napjainkra ez a szám elérte az ötvenet, számuk pedig folyamatosan növekszik. Az autógyártók felismerték, hogy a magas károsanyag-kibocsátás kérdésköre a szabályozói oldal képviselőit és vásárlóikat is egyre inkább foglalkoztatja, elindultak tehát a megoldást keresni a problémára. Az autók pedig nem csak a meghajtást tekintve lesznek egyre modernebbek, hanem a karosszériájuk is jelentős változások előtt áll.

A villamosenergia-hálózatok elöregedett állapota a megújulóenergetika legnagyobb ellensége úgy szerte a világon, mint Németországban. Ennek oka, hogy magát a villamosenergia-rendszert még egy korábbi – elsősorban nagyerőművek üzemeltetésére épülő – paradigma mentén alakították ki, amely emiatt a sok kicsi, jellemzően ingadozó termelőegység integrálását csak körülményesen tudja megoldani. A Német Meteorológiai Intézet és a Fraunhofer kutatóközpont közös fejlesztése lehet a megoldás a problémára. Az EWeLiNE névre hallgató projekt segítségével a német energiarendszer működtetői és a termelőegységek üzemeltetői voltaképpen a „jövőbe nyernek bepillantást”: előre tudhatják, hogy a megújulóenergetikai egységek mennyi villamos energiát termelnek majd. A villamosenergia-hálózat tehermentesítésével és az ellátásbiztonság növelésével az EWeLiNE lehet a jelenlegi megújulóenergetika iparának egyik legfontosabb fejlesztése az elkövetkező években.

A német kormány néhány hónappal ezelőtt bejelentette, hogy korlátozni szeretné a szárazföldi szélenergia létesítéseket 2017 januárjától. Az óvintézkedés oka, hogy az energiaipar túl gyors paradigmaváltása és az időjárásfüggő megújuló energiaforrásokat használó egységek gyors elterjedése magának a villamosenergia-rendszernek rovására mehet, ami komoly gondot okozhat a fogyasztók ellátásbiztonsága szempontjából. A problémát eddig a hálózati rendszer teljes átalakításával szerették volna megoldani, ez azonban – amellett, hogy megoldást jelentene az a kiegyenlítési kérdésekre és átláthatóbb szabályozási környezetet teremtene – horribilis költségekkel járna. A német meteorológusokból, mérnökökből és energetikai szakértőkből álló csoport azonban egyedi módon közelítette meg a problémát.

Természetesnek tűnik, hogy egy fesztivál, vagy akár a nagy tömegeket megmozgató közös meccsnézés után néhány napon belül a szeméthegyek „önmaguktól” felszívódnak. A műanyag palackokat és söröspoharakat, fémdobozokat elnyeli a föld, míg az ételmaradékok, zacskók és üvegek egyszerűen elpárolognak. A szabadtéri programhelyszínek rendberakása azonban nem egyszerű művelet; a hulladék elszállítása, szelektálása és feldolgozása csak egy része annak a gondolkodásnak, ami igyekszik összekapcsolni a szórakozást a fenntarthatósággal.

Az egyik leghíresebb külföldi fesztiválon, az angliai Glastonbury-n végzett felmérések azt mutatják, hogy a mindössze néhány napos rendezvény alatt átlagban 1650 tonna szemét keletkezik. A rendezvény végeztével körülbelül 5000 sátort és 6500 hálózsákot hagynak ott a lélekben feltöltődött fesztiválozók. A felhalmozódott szemét jelentős részét képezik a műanyagpalackok és poharak. A fesztiválok után a hulladék összegyűjtéséért általában diákokból álló szemétszedő csapatok felelnek, akik gyakran ingyen fesztiválbérletért vagy egy jelképes összegért dolgoznak; méghozzá önszántukból, hogy részesei lehessenek a zenei közegnek úgy, hogy közben némi pénzzel és kalandokkal gazdagodnak.

Hamarosan véget ér a 2016-os labdarúgó Európa-bajnokság, amely lassan egy hónapja zajlik, s a meccsnapokon nézők tízezreit csábítja a stadionokba, és millióit szegezi a televíziók és kivetítők elé. A rendező ország egy ekkora sportesemény házigazdájaként számtalan problémával szembesül, amelynek megoldására nincs kitolt határidő, ugyanis nézők milliói várják a nyitómérkőzést, és az azt követő küzdelmeket. Az energetikai ellátásbiztonság, az energiahatékonyság, a hulladékszállítás mind olyan kérdéskör, amely nem biztos, hogy az embereknek egyáltalán eszükbe jut egy Európa-bajnokság kapcsán; pedig éppoly fontos elemei az előkészületeknek, mint a nézők biztonságának biztosítása, vagy a stadionok felújítása.

Jellemzően sem az emberek, sem a média nem szokta megjegyezni, ha minden gördülékenyen zajlik egy sportesemény lebonyolítása során, azonban amikor fennakadás történik, azon évekig lovagol a média. Így történt ez két évvel ezelőtt, a 2014-es VB-n, aminek a legendás futballnemzet, Brazília adott otthont. A legnagyobb problémát a be nem fejezetett stadionok jelentették, a nyitómeccs helyszíne a kezdésre sem készült el teljesen, aminek nagy visszhangja lett a nemzetközi médiában. A tömegközlekedés is hagyott kivetnivalót maga után, egyes városokban annyira elmaradott volt a rendszer, hogy az adott meccsnapokon munkaszüneti napokat hirdettek meg, s aznap az iskolákba sem kellett bemenniük a gyerekeknek.

Miután Nagy-Britannia a Brexit-népszavazás során 52-48 százalékos arányban megszavazta, hogy kilép az EU-ból, felborult a világ. Talán maga az egységállam sem volt felkészülve a végeredményre, ugyanis már több mint 2,5 millióan csatlakoztak ahhoz a kezdeményezéshez, amely egy újabb népszavazást követel az Unióból való kilépésről. A megújuló energiaforrásokat energiatermelésre használó helyi vállalatok nem lehetnek nyugodtak a kilépés után. A létesítési költségek növekedéséhez vezethet, ha az egységállam nem tudja vámmentesen beszerezni az egységeihez szükséges alkatrészeket. A megugró költségek mellett gondot okozhat az Unió nyújtotta innovációk és szakmai támogatás hiánya is. A negatívumok ellenére nem valószínű, hogy egy minden tekintetben nagy jelentőséggel bíró nemzet ne tenne meg mindent, hogy a fenntarthatóságra való törekvés, az ellátásbiztonság és a károsanyag-kibocsátástól energiaszektor – benne a megújulóenergetikával – töretlenül fejlődhessen.

Beszédes, hogy a népszavazás eredményének nyilvánosságra kerülését követő napokban rögtön az újraszavazással foglalkoznak a britek, illetve az aggodalmaskodók számának nagyságát is jelzi, hogy a Google keresőjében két órával az urnazárást követően már az volt az egyik legtöbbször beírt kifejezés, hogy „mi történik, ha kilépünk az Európai Unióból?”. A helyzetet tovább bonyolítja, hogy röviddel a népszavazás eredményeinek ismertetése után David Cameron, az Egyesült Királyság miniszterelnöke bejelentette lemondását.