A globális energiapolitika fokozatosan változik. Az elöregedett, kevéssé hatékony fosszilis erőműveket szép lassan felváltják a magas hatásfokú egységek vagy a megújuló energiaforrásokat kiaknázó létesítmények. A technológia változása lehetővé teszi, hogy jelentősen kevesebb (vagy éppen nulla) károsanyag-kibocsátás mellett termeljünk energiát. Ugyan, ez még napjainkban –különböző gazdasági, földrajzi okokból – nem mindenhol kivitelezhető, a legtöbb nemzet jó úton halad afelé, hogy fenntartható módon, az ökológiai lábnyomot minimálisra csökkentve végezze ilyetén erőforrásmenedzselését. A gazdasági nagyhatalmak éves energiatermelésének tíz-, húsz-, de akár harminc százaléka is származhat már megújuló energiaforrásokból. Mindemellett a gazdaságilag fejletlenebb országoknak is nyújtanak támogatást, hogy azok se maradjanak le a fenntartható energiatermelés versenyében.
Sokat változtak az energiatermelési szokások az elmúlt évtizedekben. A megújuló energiaforrások használta nem véletlenül lett nagy divat globális szinten. A lehetőség többnyire minden nemzet számára adott, hogy fenntarthatóbbá tegye energiaszektorát. De milyen módon alakul át egy nagyhatalom- és miként egy fejlődő nemzet energiapolitikája?
Ahhoz, hogy egy ország megújuló energiaforrásokat használva termelhessen energiát, meg kell felelni néhány követelménynek. Az egyik leglényegesebb kitétel, hogy az adott iparág számára megfelelőek legyenek a környezeti és éghajlati feltételek. A technológia fejlődése lehetővé teszi, hogy akár vízen úszó szélturbinákat üzemeltessünk, vagy saját házunkra szereljünk fotovoltaikus rendszereket. Szerencsére a megújulóenergetika elég sokszínű ahhoz, hogy a különböző éghajlati viszonyokhoz alkalmazkodva használhassa ki a megújuló energiaforrásokat. Például a ködös, esős és szeles vidékeken ugyan nem hasznosítjuk hatékonyan a nap energiáját, azonban, ezzel ellentétben a szélturbináknak és a vízierőműveknek pont ezek a körülmények kedveznek. Csak okosan kell dönteni!
A megújulóenergetika történő befektetések mértéke az egekbe szökött az elmúlt évtized során. Addig, amíg az ezredforduló elején még a nap energiájának energiatermelési célokra történő felhasználásával kapcsolatban az emberek húzták a szájukat, s az üvegházhatás negatív következményein egyesek csak mosolyogtak; mára teljesen megváltozott a helyzet. 2015-ben 329 milliárd dollárt költöttek világszerte a megújulók-iparára, idén pedig még nagyobb mértékű befektetéshullám várható. Az elektromos autók elterjedésével a közlekedés okozta szén-dioxid-kibocsátás is fokozatosan mérséklődik. A zöld energia felhasználásában jelenleg Németország az éllovas, ahol a megtermelt energia közel harminc százaléka származik megújuló energiaforrásokból.
Az olyan kevésbé fejlett régiók, mint Afrika egyes részei, saját erősforrásból nehezen lenne képes tartani a lépést a fejlettebb nemzetekkel a fenntartható erőforrásmenedzselésben. Szerencsére a megújuló energiatermelés „versenye” nem az egymás közti különbségek növeléséről szól. Mindinkább úgy képzelhetjük ezt el, mint egy olyan versengést, ahol mindenki igyekszik segíteni a másiknak, hogy együtt érjenek célba. A cél pedig nem más, mint a károsanyag-kibocsátásmentes jövő. Az elmúlt hónapokban több olyan esemény is történt, ami ezt igazolja. Például a franciák 33 millió dollár értékű fotovoltaikus rendszert építenek Kenyában, ahol az ellátásbiztonság még gyerekcipőben jár. A fejlődő nemzetek esetében – mint amilyen hazánk is – szintén nagymértékű felzárkózást tapasztalhatunk. A különböző támogatási rendszerek segítségével a közepesen fejlett országokban is folyamatosan bővül a megújuló energiaforrásokat kiaknázó erőművi portfólió. Magyarországon további segítséget jelenthet a felkészült energetikai vállalatoknak METÁR, azaz a megújuló energiaforrásokból előállított hő- és villamosenergia-átvételi támogatási rendszer, ami 2017-ben fog életbe lépni.
Az olyan energetikai vállalatok pedig, amelyek a zöld energia hasznosításával is foglalkoznak, az elmúlt évek tapasztalatai szerint a tőkepiacon is sikeresek. A befektetők számára rendkívül vonzó, hogy egy olyan iparág részesei lehetnek, amely globális szinten nem csupán elfogadott, de tendenciózus fejlődést mutat, és a fenntartható fejlődést segíti elő. Egyes vállalatok zöld kötvény-kibocsátása során – mint ami a dán Dong Energy esetében történt, 2016 második negyedévében – olyan is előfordult, hogy a vállalat részvénykibocsátásának jegyzési időszakában jelentős, (a Dong esetében 1,6 millió dolláros) túljegyzés történt.
Az iparág fejlődése a munkaerőpiacon is kedvező lehetőségeket teremt. A szén felhasználása és a széntüzelésű erőművek száma is egyre kevesebb világszerte. Az elöregedett erőművek pótlása komoly feladat, ami így számos munkahelyet teremt. Az új erőművi egységek esetében nem csak a létesítés folyamata igényel nagy mennyiségű munkaerőt, hanem azok üzemeltetése is, emiatt a megújulóenergetikai projektek folyamatosan szívják magukba a munkavállalókat.
Amennyiben tetszett a bejegyzésünk, kövess minket a Facebookon!
