Az energiaellátás kapcsán egyes ipari és szolgáltató szektorok számára a fenntarthatósági háromszög – költség, klímavédelem és ellátásbiztonság – egyik leglényegesebb eleme az utóbbi kell legyen. Egy olyan korban élünk, ahol szinte mindenhez elektromos árammal működő eszközöket használunk. Ezek az eszközök nem csak megkönnyítik az életünket, de bizonyos esetekben meg is menthetik azt. Éppen emiatt fontos, hogy a kórházak mindennemű energiával történő ellátása folyamatos és zavartalan legyen. Ez az a szektor, ahol a fenntarthatósági háromszög ellátásbiztonsági pontja minden egyéb paramétert felül kell, hogy írjon.
A napokban a budapesti Semmelweis Egyetem Belső Klinikai Tömbjének betegeit érte kellemetlen meglepetés, amikor a villamos energia ellátásban történt zavar miatt nem volt áram a nyolcadik kerület bizonyos részein, köztük a kórházi épületekben sem. Szerencsére a súlyos műtétek nem maradtak el, több rutinbeavatkozást – a betegekkel egyeztetve – azonban elhalasztottak. A híradások szerint többek között például egy kisfiú szemműtétje is félbeszakadt, a beavatkozás folytatására pedig csak hetek múlva kerülhet sor.
Az energetikában létezik egy fenntarthatósági háromszög, melynek alkotóelemei a költséghatékonyság, a klímavédelem és az ellátásbiztonság. A szervezetek célja, hogy a számára fontos paraméterek mentén megtalálja ezek optimum pontját. A kórházak esetében nyilvánvalóan az ellátásbiztonság kell, hogy a legnagyobb súllyal essen a latba.
Ez a fajta igény úgy globális, mint helyi szinten is egyre fokozódni fog – az orvosi eszközök egyre bonyolultabbá és szofisztikáltabbakká válnak, ami magával vonja azok növekvő villamosenergia-igényét is. Ezt pedig a hasonló kellemetlen helyzetek elkerülésének érdekében folyamatosan biztosítani kell majd. A fenti példa is mutatja, hogy a hálózati csatlakozás biztonságosabbá tétele mellett érdemes figyelmet fordítani a szigetszerű ellátási lehetőségek kiépítésére is – valószínűleg ennek köszönhető, hogy életmentő műtéteket nem kellett elhalasztani, félbe szakítani. Ennek legbiztonságosabb fajtáját még ma is az áramszünet esetén azonnal bekapcsoló, fosszilis üzemanyaggal működő generátorok jelentik. Ezek folyamatos karbantartása, tesztelése és üzemanyaggal történő ellátása jelentős költségekkel jár. Ezen azonban az egészségügyi ingatlanok kapcsán nem szabad spórolni.
Az ellátásbiztonság-fenntarthatóság-költségszint háromszögben azonban nem kell, hogy a másik két paraméter is boruljon az ellátásbiztonság szentsége és mindenhatósága mentén. Az Európai Unió Intelligens Energia Európa Programjának keretében készült tanulmányban fogalmazták meg azokat az ajánlásokat, amelyek mentén a kórházak energiaellátást tervezni javasolják.
Ebben nem meglepő módon kerültek előtérbe az egyéni megújuló- és okos energetikai megoldások, amelyek a költségcsökkentés mellett a klímavédelmi pillért is sikeresen támogathatják a jövőben. Ezeknek a megoldásoknak a révén az egészségügyi intézmények jelentősen csökkenthetik az üzemszerű működésük” során termelődő energiaköltségeiket, amelyet akár az ellátásbiztonsági követelmények fejlesztésére is fordíthatnak.
Ehhez azonban fontos egy intézményi energiastratégia megléte – ez az alapja ugyanis mindennek. Ebből látszik, hogy a három paraméter mentén mik a lehetőségei az intézménynek, milyen kívánalmaknak megfelelően szükséges kialakítani a rendszert, az energiamixet és a költségstruktúrát. Jellemzően ez a fajta (energia)stratégiai gondolkozás ma még sok egészségügyi intézménynél hiányzik. Ez azonban az elkövetkező években változni fog, hiszen a smart energy management szemlélet már közel sem csak a vállalkozások kiváltsága, az ma már minden energiafogyasztó entitás számára jelentős értékeket képes teremteni.
Amennyiben tetszett a bejegyzésünk, kövess minket a Facebookon!
