Az alternatív energiatermelés egy új iparágat hozott létre az elmúlt évtizedek során, a megújulóenergetikát. Pedig a fenntartható energiatermelés nem újdonság, csupán korábban az volt a természetes és a kézenfekvő megoldás. Szél- és vízimalmok már a 9. században is épültek, azonban az ipari forradalmat követően az energiatermelési trendek megváltoztak. A fosszilis energiatermelés ezután élte virágkorát, míg a megújuló energiaforrások használata visszaszorult. A biológiai lábnyom és a károsanyag-kibocsátás csökkentése azonban újra indokolttá és szükségessé tette a zöldenergia-termelést. A megújulóenergetika jelenleg reneszánszát éli, előretörését pedig csak segítik az olyan energiatermelő módszerek, amelyek szintén a fenntarthatóságot szolgálják. A magma hőmérsékletét kiaknázó energiatermelés pedig még nem is a bonyolultabb elképzelések közül való.

A világ áramtermelésének már körülbelül 16-18 százalékát adják a megújuló energiaforrások. Ebből a legnagyobb arányban vízenergia felhasználása biztosít elektromos energiát, ezt követik a szélerőművek és fotovoltaikus rendszerek. Mára azonban olyan energiatermelő rendszerekkel találkozhatunk, amelyekről korábban álmainkban sem gondoltuk volna, hogy egyszer zöldenergia-előállításra használhatjuk. Essen szó négy rendkívül egyedi és ötletes, bár még kezdeti fázisban lévő áramtermelő technológiáról.

Geotermikus energiatermelés, kicsit másképp:

Izlandon új értelmet nyert a geotermikus energiatermelés kifejezés, ugyanis egy Thor becenévvel ellátott fúrótorony segítségével 5 kilométer mélyre fúrnak a föld mélyébe, hogy elérjék azt a réteget, ahol az aktív vulkanikus tevékenység miatt már folyékony a kőzetanyag. Az eljárás során tehát olyan speciális berendezést alkalmaznak, ami képes extrém magas hőmérsékleten is működni, így a magma hőenergiáját hasznosíthatják. A Reykjanes-félszigeten található fúrótoronynak ideális körülményeket találtak, ugyanis a terület vulkáni utóműködéséről ismert.

A magma hőmérséklete 400 és 1000 Celsius-fok között mozog, ami azt jelenti, hogy az ilyen típusú geotermikus erőmű akár tízszer hatékonyabb is lehet, mint egy klasszikus, a föld belső hőjét hasznosító energetikai létesítmény. Az 50 megawattos rendszerrel akár 50000 háztartás energiaigényét is fedezhetik.
                                                Magma, mint geotermikus energiatermelő?

A test hőmérsékletének felhasználása:

Londonban egy olyan energiatermelési technikát mutattak be, amely a zártabb helyeken gyűjti össze az emberi test által termelt hőt. A metróhálózatok pont ilyen jellegű területek, ahol a felhalmozódott hőmennyiséget a brit mérnökök által tervezett rendszer segítségével használnák fel arra, hogy a londoni lakóházaknak biztosítsanak fűtést.

A napenergia és a szélenergia helyett, napszél-energia:

A világűrben az emberiség számára szükséges energiamennyiség több milliószorosa lenne elérhető. A napszél nagyenergiájú elektronokat és protonokat tartalmaz. A jelenségről több forrásból is hallhattunk már, például ez okozza az elektromos rendszereket megzavaró mágneses viharokat, vagy a sarki fényt. A két amerikai tudós által készített szatellit, amely a Dyson-Harrop nevet viseli, a napszél energiáját tárolja el, és egy lézersugár segítségével továbbítja a Földre. A rendszer hatékony működését nehezíti, hogy a föld atmoszférája könnyen elnyeli a sugarat, így a megtermelt energia egy része kárba veszhet.

A mozgási energia felhasználása:

Korábbi bejegyzésemben már említettem, hogy magyar mérnökök a járókelők mozgási energiáját egy speciális útburkolattal hasznosítják. Amszterdamban szintén piezoelektromos rendszert alkalmazzák abból a célból, hogy a Club Watt nevű szórakozóhely fényeit biztosítsák. Az energiatermelők pedig maguk a vendégek, akik a szórakozásukhoz elengedhetetlen diszkófények működéséhez szükséges elektromos áramot termelik meg a tánctéren.

                                                          Energiatermelés a tánctéren

Az eljárást már katonai célokra is használják, például a katonák csizmájába szerelt rendszerrel gyakorlatilag egy soha le nem merülő rádiót készítettek. De a lépések által megtermelt energiát nem kizárólag az adó-vevőhöz, hanem bármilyen más, a rendszerhez csatlakoztatható eszközhöz felhasználhatják a katonák.
Ezek a technológiák többnyire még csak szárnypróbálgatások, azonban néhány közülük már magabiztosan működtet egy-egy kisebb energiaigényű eszközt, rendszert, vagy akár városrészt. Az emberi kreativitás határtalansága pedig lassan az energiatermelésben is ledönti a korlátokat.

Amennyiben tetszett a bejegyzésünk, kövess minket a Facebookon!