A nagyobb sportesemények miatt épülő stadionok és különböző sportlétesítmények mindig megosztják a közvéleményt. A 2004-es olimpia, amit Görögországban rendeztek, közel 9 milliárd euróba került, azonban az esemény miatt épített helyszínek azóta is érintetlenek vagy kihasználatlanok. A fenntartható építkezés szerencsére mára nagyobb hangsúlyt kap, mint tíz-tizenöt évvel ezelőtt. Az 2016-os franciaországi labdarúgó Európa-bajnokságra készült stadionok például többségében zöld energiát használnak, a Riói Olimpiára felépített létesítmények zömét pedig rövidesen átalakítják iskolává, koncerthelyszínné, vagy edzőközponttá. A sportolók szálláshelyét később a lakosság körében értékesítik. Ezeknek az épületeknek az energiaigényét részben fotovoltaikus rendszerek biztosítják.
Egy sportesemény szervezése igen komoly feladatot jelent egy nemzet számára. Az egy sportágon belül zajló versengések során, mint egy foci Eb, ugyanolyan létesítményekre van szükség. Teljesen más a helyzet a nyári olimpiával, ahol 28 sportág szerepel. Ez mintegy 300 versenyszámot jelent, ezek helyszíneinek, létesítményeinek biztosítása pedig rendkívül költséges. A rendezést tovább bonyolítja, hogy a 11 544 sportoló elszállásolása érdekében Rióban erre a célra külön olimpiai falu épült, ami kérdéseket vetett fel a lakosság körében. Mindenkit az foglalkoztatott, hogy mi lesz a sorsa a kétszázezer négyzetméteren elterülő 31 lakóháznak? Az épületeket egyébként napelemes rendszerekkel szerelték fel, az elhasznált víz nagy részét pedig újrahasznosítják. Az összes épületet akadálymentesítették, hiszen szintén ez a központ lesz a szállása a szeptemberi paralimpiai játékok versenyzőinek is. A tervek szerint a lakásokat a rendezvények végeztével értékesíteni fogják – állítólag egy részét már el is adták.
Az olimpia után a tervek szerint sok helyszínt átalakítanak a fenntarthatóság érdekében:
A Carioca 1 nevű, 16 ezer fő befogadására alkalmas arénát, amely a kosárlabda összecsapásoknak adott otthont az olimpia során, visszabontják. A 6500 férőhelyesre alakított létesítmény ezek után koncerteknek, rendezvényeknek és vásároknak biztosít majd helyszínt.
A 10 ezer férőhelyes Carioca 2, amelyben a cselgáncs és birkózás számokat bonyolították le, szintén átalakul, méghozzá egy több sportágat is kiszolgáló edzőközponttá.
A szintén tízezres nézőszám befogadására képes Carioca 3-at iskolává alakítják át, amelyben a jövőben 850 tanulót oktathatnak. A diákoknak lehetőségük lesz tíz sportág közül választani, és a helyszínen edzeni, minőségi körülmények között.
Akadtak olyan helyszínek is, amelyek csak ideiglenesen működtek, ilyen például a Copacabanán kialakított strandröplabda pálya.
Az átépítésre váró Carioca sportlétesítmény
A rendező brazilok igyekeztek a környezetbarát megoldásokat minél többféle módon kamatoztatni. Az érmek többsége – az ezüst és a bronzérmek – újrahasznosított anyagokból, például elektronikai hulladékokból készült. Az nyakba akasztható szalagok alapanyaga műanyagpalack.
A szervezést megkönnyíti és a felmerülő költségeket pedig megosztja, ha több nemzet ad otthont egy sporteseménynek. Ez történt 2008-ban is, amikor Ausztria és Svájc közösen rendezték a labdarúgó Eb-t. Az osztrák helyszínek közül több korábban épült stadiont felújítottak és kibővítettek, ezért mindössze egyetlen létesítményt kellett építeni, Klangenfurtban. A szervezőknek más okból is megérte a fáradozás, ugyanis a rendező országok automatikusan kvalifikálják magukat a tornára. Ausztria így 2008-ban először vehetett részt Európa-bajnokságon.
Sajnos az árnyoldalát is megismerhettük már az olimpia aprójára épült sportközpontoknak. 2004-ben Athén adott otthont az olimpiai játékoknak. A görög mulatság közel 9 milliárd euróba került, a legtöbb helyszínt pedig kifejezetten az olimpia miatt építettek fel. Sajnos a jövőre és a fenntarthatóságra nem gondoltak a szervezők, így a legtöbb létesítmény már tizenkét éve érintetlenül áll, posztapokaliptikus látványt nyújtva.
Lepusztult görög stadion, amihez 2004 óta senki sem nyúlt
Amennyiben tetszett a bejegyzésünk, kövess minket a Facebookon!
