A COVID-19 kórokozó, vagy ahogy mindenki emlegeti, a koronavírus, mindössze pár hónap leforgása alatt az egész világ életét felbolygatta: a kínai Vuhan városából indult betegség villámgyorsan eljutott a pandémia, azaz a világjárvány státuszig. Mint minden korábbi, hasonló méretű járvány, a COVID hatásai is szerteágazóak: a nyilvánvaló egészségügyi következmények mellett a gazdaság számos ágazata hatalmas kihívásokkal néz szembe az elkövetkező időszakban. De vajon mennyiben befolyásolja a jelenlegi, rendkívüli helyzet a klímaváltozás ellen folytatott harcot?

A beporzás ökológiai körforgásban betöltött szerepe megkérdőjelezhetetlen: alapvető fontossággal bír a növényállomány gyarapodása, ebből következően pedig az emberi táplálkozás szempontjából. Ezért is ad okot aggodalomra a beporzó állatok – a leggyakrabban emlegetett méhek mellett zengőlegyek, nappali és éjszakai lepkék, illetve bizonyos darazsak, bogarak, egyes madarak és denevérek – egyedszámának csökkenése. A jelenség mérséklésének céljából szerencsére számos kezdeményezés működik hazai és nemzetközi viszonylatban is, bejegyzésünkben ezek közül szemezgetünk.

Mára kijelenthető, hogy az e-book forradalom korántsem rengette meg annyira a világot, mint ahogy arra sokan a 2010-es évek elején számítottak: bár egyre nagyobb teret nyer az egyértelműen környezettudatosabb új formátum, a hagyományos könyvek makacsul tartják magukat az eladási statisztikákat tekintve. 2019-ben például az egyesült államokbeli kiadók összesen 26 milliárd dollárnyi bevételének elenyésző része, csupán 2,04 milliárd dollár származott az elektronikus könyvek eladásából. Bejegyzésünkben megvizsgáljuk, hogy áll jelenleg a két formátum csatája, illetve mennyiben érinti ez a klímaváltozást.

A klímaváltozás ellen küzdő közösségek kapcsán leggyakrabban valószínűleg a fiatalabb generációkra asszociálunk, akik Greta Thunberg, valamint a hozzá hasonló lelkes fiatalokkal együtt veszik fel a harcot a környezetszennyezés, a túlzott szén-dioxid-kibocsátás, valamint a felelősséget nem felvállaló nagyvállalatok káros gyakorlata ellen. Ezért is szolgálhat meglepetésként a Censuswide piackutatási tanácsadócég legújabb felmérése, amely a britek környezettudatosságát hivatott vizsgálni. A kutatás szerint – meglepő módon – az 55 évnél idősebb generáció tevékenysége jóval környezettudatosabb, mint a fiatal, 16 és 24 év közötti felnőtteké.

A klímaváltozás hatásaival kapcsolatos forgatókönyvek száma végeláthatatlan, az viszont kijelenthető, hogy a megújuló energiákra való átállás, illetve ezek növelése az energiamixen belül elkerülhetetlen a klímaváltozás lassítása érdekében. Mivel ezen energiák felhasználhatóságának mértéke a természeti hatásoktól függ, az energetikai társaságok számára létfontosságú, hogy a rövid távú termelés tervezést segítő előrejelzéseken túl minél megbízhatóbb hosszú távú időjárás előrejelzést kapjanak. A témakört ennek megfelelően a kutatók is kiemelt prioritással kezelik, amely nyomán az elmúlt évtizedben jelentős előrelépések történtek a területen. Bejegyzésünkben körbejárjuk, hogy milyen módokon befolyásolja az időjárás előrejelzés technológiai fejlődése az energiaszektort.

„A sport ereje képes megváltoztatni a világot” – mondta a Dél-afrikai Köztársaság egykori Nobel-békedíjas miniszterelnöke, Nelson Mandela, a 2000-es Laureus World Sports Awardson előadott beszédében. Mandela kijelentése helytálló: a sport számos jelentős globális társadalmi történés esetében vált a vélemény, vagy éppen a szolidaritás kinyilvánításának egyik fontos csatornájává. De milyen szerepet tölt be napjaink egyik legaktuálisabb kérdéskörében, a fenntarthatóság, illetve a klímaváltozás ügyében? A héten ezen témakörbe ástuk bele magunkat a blogon.

A klímaváltozás közvetlen következményeivel a legtöbbünk ma már tisztában van: várhatóan néhány fokkal melegebb éghajlatra számíthatunk, a tengerszint növekedni fog, ezzel átrendezve a világtérképet és úgy összességében is egyre radikálisabb környezeti hatásokra lehet majd számítani.  Azonban több olyan közvetett hatás is jelentkezhet a változások előrehaladtával, amelyekkel kevesebben kalkuláltak előre. Blogbejegyzésünkben néhány ilyen esetleges hatást vizsgáltunk meg.

Idén lesz 5 éve, hogy az ENSZ 2015-ben meghatározott 17 Fenntartható Fejlődési Célt (Sustainable Development Goal), amely 2030-ra bizonyos konkrétumok elérését tűzte ki célul, úgy mint megszűntetni az extrém (1.25 dollár/nap alatti) szegénységet vagy elérni, hogy a világ összes gyermeke nemtől függetlenül legalább alap szintű oktatásban részesülhessen. Az elmúlt időszakban nemcsak világ szinten, de Magyarországon is történt előrelépés a célok megvalósításában, ám a 2030-ra kitűzött globális változások még messzinek tűnnek a jelenlegi gazdasági és társadalmi helyzethez képest. Az üzleti szféra szereplői felelősséggel tartoznak környezetünk iránt, de sajnos még nincs kiforrott gyakorlat, amely globális lépésekre ösztönözheti a cégvezetőket. A fenntarthatósági jelentés készítésének gyakorlata hazánkban ugyan még gyerekcipőben jár, de talán megfelelő löketet adhat a nagyvállalatoknak, hogy valóban a tettek mezejére lépjenek.

A génmódosítás és a génszerkesztés kétségtelenül az elmúlt évtizedek egyik legmegosztóbb, és egyben egyik legizgalmasabb tudományos témájának bizonyult. Rengeteg olyan kiaknázatlan lehetőséget tartogat még magában ez a szakterület, amelynek – a törvényi szabályozást leszámítva – csak az emberi kreativitás, illetve az etika szabhat gátat. Az élelmiszeriparban már évek óta használnak géntechnológiát, többek között a termelékenység fokozása érdekében, így nem okoz olyan nagy meglepetést, hogy a klímaváltozás kapcsán is több tudományos elképzelés született már a jósolt problémák megoldására. Habár a génmódosítás témaköre továbbra is nagyon megosztó, e heti bejegyzésünkben szerettük volna megvizsgálni, hogy milyen pozitív hozománya lehet a géntechnológiának.

Az elmúlt évek sorozatos természeti katasztrófái, csapásai után, amelyek gyakran városokat, városnegyedeket tettek lakhatatlanná, elérkezett az idő, hogy a városfejlesztés területén is felkészüljünk az éghajlatváltozás okozta kihívásokra. Vajon milyen lesz a jövő városa, amelynek úgy kell kielégítenie például a lakosság növekvő vízigényét, hogy közben élhető is marad? A szivacsvárosok jó megoldást jelenthetnek a gyakran extrém időjárási körülmények okozta kihívásokra. Íme, minden, amit tudnunk kell ezen városok működéséről.   

Világszerte sorra jelennek meg a részben a klímaváltozás számlájára írható természeti csapások. Épp, hogy magunk mögött tudhatjuk az amazóniai erdőégetés fájdalmas emlékét, máris Ausztráliáért és annak élővilágáért kell imádkoznunk az ott pusztító bozóttüzek miatt. A hírportálokon túl már a Facebook, az Instagram és a Twitter is telis-tele van környezetvédelemmel kapcsolatos tartalmakkal, így a figyelem kétségtelenül a tragikus környezeti események köré összpontosul. Jogosan merülhet ugyanakkor fel bennünk a kérdés, hogy vajon tud valós segítséget nyújtani a #PrayForAmazonia, vagy a #PrayForAustralia hashtag? Ezen a héten annak jártunk utána a blogon, hogy melyek a közösségi média környezetünkre gyakorolt jó és rossz hatásai, illetve, hogy hogyan is tudunk tényleg segíteni a számunkra fontos ügyeken.

2019 kétségtelenül a környezetvédelem bölcsődei éve volt. Sok kezdeményezés hódított teret magának az évben, amelyek hatására csökkenhetnek például az eldobható műanyag termékek a boltok polcain, de említhetnénk azt is, hogy egyre inkább előtérbe került a karbonkibocsátás visszaszorításának kérdésköre. Világszerte megerősödtek a „zöld hangok”, világméretű mozgalmak indultak, mint például a Fridays for Future. Beérnek vajon a törekvések a következő években? Eljöhet a várt áttörés? Sokan a „zöld évtized” kezdetének jósolják 2020-at, és bár garancia nincs a gyökeres változásra, van néhány igen ígéretes innováció, amelyek abban az esetben, ha beérnek a következő években, nagy mértékben elősegíthetik a pozitív változást.

Lassan elérkezünk ahhoz a pillanathoz, amikor a karbonsemlegesség megkerülhetetlenné válik, és drasztikus lépésekre lesz szükség ahhoz, hogy visszafordítsuk a kritikus szinteket döngető szén-dioxid-kibocsátásunkat. Éppen ezért sürget átfogó intézkedéseket az Európai Bizottság új elnöke, Ursula von der Leyen, közzétették ugyanis a Green Deal menetrendjét, amelynek értelmében a cél az, hogy Európa karbonsemlegessé váljon 2050-re. Kétségkívül ambiciózus vállalás az évszázad közepére elérni a teljes karbonsemlegességet Európa-szerte, mindenesetre biztató jövőképet vázol elénk a kezdeményezés, amely megvalósulása esetén nagy mértékben mérsékelhetné a klímaváltozás negatív hatásait.

Mérföldkőhöz érkezhet a környezetkárosítás ellen folytatott több évtizedes küzdelem: a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) éves találkozóján John Licht nagykövet azt nyilatkozta ugyanis, hogy a környezet ellen elkövetett bűnök felvétele a Nemzetközi Büntetőbíróság hatáskörébe, egy olyan radikális ötlet, amely megérdemli, hogy komolyan fontolóra vegyék.

Beköszöntött a december és ezzel újra el is jött a karácsonyi dömping ideje. Újra aktuális tehát leporolnunk azt a témát, hogy melyek azok a karácsonyi kellékek, amelyek esetében érdemes azok környezetre gyakorolt negatív hatásaira is gondolnunk. E heti bejegyzésünk célja, hogy tisztán lássuk, hogy a karácsony elengedhetetlen kiegészítőinek – mint például a csomagolópapír, vagy a fényfűzérek – túlzott használata milyen károkat okoz környezetünknek.

Az elmúlt években egyre nagyobb népszerűségnek örvend az Amerikából induló Black Friday, amely keretében a kereskedők hatalmas akciókkal várják a vásárlókat. Az év egyik legnagyobb forgalommal járó napját a tömegnyomor, a hosszú, akár napokon át tartó sorban állás, és gyakran a kiugróan magas költekezés jellemzi. Az ünnepi szezont felforgató ünnep már javában begyűrűzött hozzánk is és lassan felváltja a karácsonyi vásárlásokat is.

Fojtogató szmog keseríti meg a lakosok életét Új-Delhiben hetek óta, ahol mostanra olyan kritikussá vált a levegő minősége, hogy egészségügyi vészhelyzetet hirdettek. A szmognak egyénenként eltérő egészségügyi hatásai lehetnek: könnyező szemek, kiszáradt, kaparó torok és fullasztó köhögés. A legtöbben természetesnek vesszük, hogy tiszta levegőt tudunk belélegezni, a világ másik felén azonban odáig fajult a helyzet, hogy már fizetni kell a tiszta levegőért.

Aligha ér minket meglepetés annak hallatán, hogy a Föld nem sokáig képes már eltartani minket, tekintve, hogy hamarosan tízmilliárd ember fog rajta élni. A táplálkozás terén számos kihívás előtt áll az emberiség, az éhezés ugyanis napjainkban is egy rendkívül jelentős probléma. Az óriási ökológiai lábnyommal rendelkező hústermelés az egyre csak növekvő húsfogyasztással folyamatosan nő, a mai mezőgazdasági gyakorlatok pedig korántsem nevezhetők fenntarthatónak. Létezik egy egyre népszerűbb alternatíva, ami megoldást jelenthet a problémára: a rovarok fogyasztása.

Tavaly 16 évesen környezetvédelmi aktivistaként robbant be a köztudatba egy svéd tinédzser, Greta Thunberg, aki azóta már a világ vezetőivel tárgyal, találkozott Barack Obamával és Angela Merkellel, beszédet mondott az ENSZ New York-i klímacsúcsán, szerepelt a TIME magazin címlapján, találkozott a pápával, átszelte az óceánt vitorlással, mindemellett pedig még Nobel-békedíjra is jelölték. Nem túlzás azt állítani, hogy a környezetvédelem tekintetében korunk egyik legjelentősebb alakjáról van szó, aki fiatal életkora ellenére rengeteget tett már a klímavédelem érdekében és akinek tevékenységéről most Greta vagyok címmel jelent meg egy könyv hazánkban. 

Idén szeptemberben egy nemzetközi kezdeményezés keretében a világ különböző pontjain összesen hetvenezer ember kezdett szemétszedésbe. Az akció célja azon túl, hogy tisztábbá tegye a környezetet, az is volt, hogy adatokat gyűjtsenek a környezetet elárasztó szemétkupacokról, illetve azok előállítóiról.

Egyes számítások szerint 2050-re évente mintegy 110 millió tonna elektronikai hulladék keletkezhet, a hulladékok ezen válfajáról azonban mégis viszonylag kevés szó esik, pedig az e-hulladék mennyisége jelentős mértékben növekszik. Annak ellenére pedig, hogy ideális alapanyag az újrafeldolgozásra, ezen gyakorlat mértéke nagyon alacsony.

Rengeteg szó esik a műanyagok, ezen belül pedig a műanyag csomagolások környezetszennyező hatásáról; ennek apropóján pedig a legtöbben az újrahasznosítható, környezetkímélő megoldás felé fordulnak, ami a legtöbb esetben a papír. Ha azonban az összes műanyag csomagolást papírra cserélnénk, aligha maradna elég fa a Földön. Ezen a héten ezt a dilemmát járjuk körbe részletesebben.

Újra munkába állt a Csendes-óceán lebegő szemétszedője, az Ocean Cleanup projekt keretében, melynek tesztüzeme egy évvel ezelőtt sajnos kudarcba fulladt. A berendezés a Kalifornia és a Hawaii-szigetek között félúton elterülő hatalmas méretű szemétszigetet hivatott felszámolni. A projektet nagy érdeklődés övezi globális szinten, ritkán látni ugyanis ennyire praktikus és gyakorlati próbálkozást ilyen volumenű környezeti probléma kapcsán. E heti bejegyzésünket ezen innovatív és egyedülálló projektnek szenteltük.

Múlt héten zajlott New Yorkban az ENSZ rendkívüli klímacsúcsa, amely kapcsán egy ideig a világ a környezetvédelemre figyelt: azért tartották meg, mert a jelenlegi klímavédelmi tevékenységek közel sem tekinthetők elégségesnek, és meg sem közelítik a kitűzött hőmérséklet mérséklésével kapcsolatos célokat. A klímacsúcs mellett pedig hazánkban is a környezetvédelemre irányult a figyelem, több olyan esemény is helyet kapott az elmúlt hetekben, amely a fenntarthatóságra és a környezet megóvására hívta fel a figyelmet. Ezekből szemezgetünk most.