Van egy olyan ország a Földön, ahol a fejlődés mérőszáma a bruttó nemzeti boldogság (BNB), és teljesen karbon-negatív, azaz több üvegházhatású gázt távolít el a levegőből, mint amennyit kibocsát. Ez Bhután, a Himalája lábánál fekvő kis ország, amelynek alig több, mint 700 ezer lakosa van, és az alapterülete körülbelül Magyarország felét teszi ki.
Megdöbbentő bejelentéssel tűnt ki a többi nemzet közül Bhután a tavalyi párizsi klímacsúcson: vezetői nem kevesebbet ígértek, mint hogy országuk a jövőben is megőrzi teljes szén-dioxid semlegességét. Jelenleg Bhután az egyetlen karbonsemleges, sőt, karbonnegatív ország a világon, hatalmas erdőségei ugyanis több szén-dioxidot nyelnek el, mint amennyit az ország lakosai megtermelnek. A főleg önellátó gazdálkodókból álló lakosság csekély energiaigénnyel rendelkezik, a hegyek közti folyók pedig annyi vízenergiát termelnek, hogy bőven jut belőle exportra is. A természeti adottságok mellett Bhután történelme is hozzájárult ahhoz, hogy lakói nem járultak hozzá a globális felmelegedéshez. A “mennydörgő sárkány földje” ugyanis több mint ezer évig elzárva fejlődött, így sokáig nem rendelkezett modern út-, villamos-, telefon- és energiahálózattal. Bhután ipara nem igazán fejlett, ezért mindössze néhány tonna az egy főre jutó éves szén-dioxid kibocsátásuk. Lakói 1999-ig még a tévét és az internetet sem ismerték, mégis van mit tanulnia tőlük a fejlett világnak, hiszen Bhután vezetése tudatosan és elkötelezetten tesz azért, hogy megőrizzék országuk paradicsomi állapotát.
Kiindulásként 1972-ben létrehozták a bruttó nemzeti boldogság (BNB) koncepcióját, ami a lakosság érzelmi és pszichológiai jólétének mértékét is figyelembe veszi az ország sikerességének megítélésében. A mutató négy fő pillérből áll: fenntartható fejlődés, környezetvédelem, a kultúra megőrzése és a felelősségteljes kormányzás. Az országban egy új szabály sem születhet anélkül, hogy ne esne át a fenti szempontokat figyelembe vevő ellenőrzési folyamaton. Jól látszik tehát, hogy mennyiben más ez a GDP (bruttó hazai termék) mutatójától: bár nem hagyják teljesen figyelmen kívül gazdasági termelés növelését, mégsem adnak neki kizárólagos elsőbbséget, mikor törvényekről kell dönteni.
A BNB szigorú alapfilozófiájának egyenes következménye, hogy a környezetvédelemre is nagy hangsúlyt fektetnek. Az elmúlt évtizedekben a különféle akciók és faültetések következtében az erdők száma jelentősen megnövekedett. Jelenleg az ország 72%-át őserdő fedi, amely közel 8,5 millió tonna szén-dioxidot vesz fel, védelmüket pedig alkotmányban is rögzítették: ennek megfelelően ez a szám soha nem mehet 60% alá. A párizsi klímacsúcson a himalájai királyság többek között vállalta, hogy további erdőtelepítéssel, valamint gyors folyású vizeikből nyert, exportra is elég megújuló energia termelésével járul hozzá a klímaváltozás elleni harchoz. Emellett bevezették a zöld iskola programot, amely szerint a bhutáni gyerekek mezőgazdasági technikákról és a környezetvédelem fontosságáról is tanulnak az iskolában.
Persze Bhutánnak is szembe kell néznie a modern kor kihívásaival, lakosai ugyanis egyre nagyobb arányban térnének át autóhasználatra. Ahhoz, hogy emiatt ne kelljen feláldozni az eddigi eredményeket, a kormány zöld adót vetett ki a személygépjárművekre és ambiciózus célt fogalmazott meg: világelsők akarnak lenni az elektromos járművek széleskörű használatában. Lotay Tshering, az ország miniszterelnöke szerint a karbonnegativitás elérése lemondásokkal jár, de csak hozzáállásunk módosításával érhetünk el valódi eredményeket. A Reuters Impacten tartott előadásában a buddhista filozófia által áthatott gondolatokat fogalmazott meg: szerinte kell mondanunk a vágyaink egy részéről, és bátor lépéseket kell tennünk a klímaváltozás megakadályozása érdekében. Annál is inkább - fogalmazott az egyébként orvosi végzettséggel rendelkező államfő -, mert az éghajlatváltozás az új típusú fertőzések és betegségek terjedésének is kedvez.
A fentieket olvasva többen azt gondolhatják, hogy könnyű egy ilyen kisméretű és előnyös természeti adottságokkal rendelkező országnak klímasemlegesnek maradni – de mi van a modern ipari társadalmakkal? Én mégis úgy tekintek Bhután példájára, mint a bizonyítékra, hogy a karbonnegativitás igenis megvalósítható célt jelent. És bár lehet, hogy ehhez radikális szemléletváltásra szükséges, a bruttó boldogságra alapozott, holisztikus politika sikere azt igazolja, hogy megéri a bhutániak nyomdokaiba lépni.
