Minden reggel ugyanaz: miután elvittük a gyereket az iskolába, egyesével, a saját autónkban, véget nem érő sorban araszolunk a munkahelyünk felé. Közben visszatérőn töprengünk el azon, miért érezzük, hogy napról-napra rosszabb a helyzetet.

A legtöbb nagyvároshoz hasonlóan Budapest is egyre inkább a túlterhelt utak áldozatává válik. Az autók sokszor egyetlen utassal, a dugóban lépésben haladva araszolnak az utcákon, miközben a tömegközlekedésre sokan tekintenek túlzsúfolt és kényelmetlen alternatívaként. A helyzettel együtt jár a levegő szennyezettsége, a zaj és a stressz, miközben egyre több világváros fordul a fenntarthatóbb közlekedés felé.

Van mit tanulni

Számos nemzetközi példa bizonyítja, hogy a fenntartható közlekedés nemcsak környezetbarát, de javítja az ott lakók életminőségét, sőt, sokszor gazdaságilag is előnyös lehet. Londonban például már 2019-ben bevezették az Ultra Low Emission Zone (ULEZ) rendszert, amely a város levegőminőségének javítását tűzte zászlajára: az ULEZ területén belül csak az alacsony kibocsátású járművek közlekedhetnek díjfizetés nélkül, míg a régebbiekre jelentős díjakat vetettek ki. Ez a tömegközlekedés fokozottabb használata, illetve az elektromos vagy hibrid járművek felé tolta el az igényeket. Az intézkedés drasztikusan csökkentette a környék nitrogén-dioxid szintjét, és mérhetően javult a szennyező anyagok koncentrációja is.

A dugódíjat Stockholm is bevezette. A Congestion Charge lényege, hogy csúcsidőben extradíjat számolnak fel a központba behajtó autókra, ezzel próbálva csökkenteni a környezet-, illetve zajszennyezést és a belvárosi dugókat. A levegőminőség a svéd fővárosban is javult, ráadásul a helyi lakosok stresszszintje is mérséklődött, hiszen a dugók rövidültek, az autós közlekedés gördülékenyebbé vált. Abban, hogy a közlekedés összességében sokkal tervezhetőbb lett, az is közrejátszik, hogy egyre többen pattannak biciklire.

Hasonló megoldásra szavazott a világ egyik legfejlettebb tömegközlekedési rendszerét üzemeltető Szingapúr is: a Vehicle Quota System meghatározó a város fenntartható közlekedése szempontjából, hiszen a kvóta erősen korlátozza az autók számát, így alacsonyabb terhelés éri az utakat és a levegőt.

Elektromos autók és kerékpárok

A levegőminőség javítása érdekében szinte minden nagyváros hangsúlyt fektet az elektromos járművek elterjesztésére és a zöldövezetek bővítésére, miközben egyre több a megosztásalapú közlekedési szolgáltatás, például a carsharing. Ennek legnagyobb előnye, hogy hét-tizenkét saját tulajdonú autót is képes kiváltani a forgalomban, miközben a felhasználók életét is megkönnyíti azzal, hogy a szolgáltatási területen belül mindenhol elérhető.

A fenntartható városi közlekedés persze túlmutat az autósforgalom korlátozásán. Koppenhága lakosainak például több mint 60 százaléka kerékpárt használ a napi ingázáshoz, nagyrészt az átgondolt infrastruktúra miatt. Náluk a széles kerékpárutak, biztonságos tárolási lehetőségek, valamint az autós forgalom gondos szabályozása tette lehetővé, hogy a bicikli valódi alternatíva legyen. A dánok gyors, egyszerű és egészséges közlekedési módnak tartják a bringázást, még a kétkerekűt ritkábban választók is, hiszen a zöldebb, gyalogosbarát környezet sokkal stresszmentesebb mindennapokat nyújt a fővárosban élőknek.

A működő nemzetközi példák azt mutatják, hogy hosszútávú fenntartható közlekedési stratégiával elérhető cél a levegőminőség javítása, a zajszennyezés csökkentése és a városlakók lelki békéjének megteremtése. Az autóforgalom szabályozása, az elektromos járművek elterjesztése, a tömegközlekedés fejlesztése és a zölddel borított városrészek terjedése mind-mind hozzájárulhat ahhoz, hogy élhetőbbé váljanak városaink.