Denevérek és mosómedvék – egészen meglepő fajok lesznek egyre gyakoribb vendégek a városokban és külvárosokban. A világ eltérő pontjain tapasztalható jelenség nem új, az utóbbi évek azonban érzékelhető növekedést hoztak az egyedszámban. Hova vezethet ez?
Számos oka van annak, hogy miért jelentek meg és szaporodtak el az utóbbi években oda nem illő fajok a városi élővilágban. A szakemberek szerint a legfontosabb tényező a klímaváltozás, a növekvő hőmérséklet és a vadon élő állatok természetes élőhelyeinek pusztulása. Számos élőlényt kényszerít rá például a „bevándorlásra” az erdők irtása.
Alkalmazkodóképességből jeles
Az állatok egy jelentős része hihetetlen rugalmassággal képes adaptálódni az új életkörülményekhez, gyorsan válnak a város faunájának részeivé. Az eredetileg a vadonban élő amerikai, kanadai, német és japán városlakó mosómedvék például lenyűgöző gyorsasággal vették fel a városi tempót. Ez nagyrészt annak volt köszönhető, hogy éjszakai állatok, ami csökkenti az emberekkel való találkozásuk esélyét. Másrészt annak, hogy mindenevők: legyen az bogár, gyümölcs vagy gyorsétel, szinte mindent megesznek, amihez hozzá tudnak férni. Márpedig a mosómedvék rendkívül intelligensek: ötujjú mancsuk segítségével akkor is képesek kinyitni a kukák fedelét, ha azok le vannak zárva.
Egy másik gyorsan szaporodó állat a városokban a patkány. Az Egyesült Államokban a Richmond Egyetem kutatói megállapították, hogy az általuk vizsgált 16 városból 11-ben a kutatás ideje alatt is drasztikusan nőtt az egyedszám. Ebben megint masszívan benne van a klímaváltozás, azon belül is a globális felmelegedés hatása: minél melegebb az idő, annál tovább nyúlik ki a gyűjtögető szakasza az évnek, ami azt eredményezi, hogy a párzási időszakokból is több lehet, mint korábban.
Mi a helyzet nálunk?
A nyestek, menyétek, rókák és vaddisznók mellett egyre többször látni denevért vendégeskedni a magyar nagyvárosokban, főleg a külvárosokban. Ennek egyik oka, hogy az erdős részek ritkulásával ezek az esti órákban cikázó, apró emlősök kénytelenek új élőhelyet keresni maguknak. De fontos szerepe van a globális felmelegedésnek is: ahogy enyhülnek a telek, a denevérek hibernációs időszaka is megrövidül, és a városok magasabb hőmérsékletű terei is lehetővé teszik, hogy tovább maradjanak aktívak.
Ahogy a mosómedvék, a denevérek is nagyon könnyen alkalmazkodtak a városi életmódhoz. Az épületek repedései, az ereszek alatti kis búvóhelyek tökéletes lakhelyül szolgálnak a számukra, az utcai és a kerti lámpák pedig valósásgos svédasztalt jelentenek azzal, hogy odavonzzák a rovarokat.
A Magyarországon honos, több mint kéttucat denevérfaj közül több is „elvárosiasodott” az elmúlt években. A rőt koraidenevérek például előszeretettel élnek parkokban és más zöld területeken, ám rajtuk kívül könnyen összefuthatunk egy esti sétán közönséges késeidenevérrel, fehértorkú denevérrel vagy közönséges törpedenevérrel is.
Kockázatok és mellékhatások
Az apró bevándorlók száma az éghajlatváltozás és az emberi tevékenységek miatt emelkedik, amely könnyen vezethet túlszaporodáshoz is. A városi infrastruktúrában óriási károkat okozó patkányinváziókból már kaptunk ízelítőt, de még ennek fényében sincs kellőképpen kihangsúlyozva, hogy ezek a rágcsálók számos, az emberre is veszélyes betegséget hordozhatnak.
Érdemes megjegyezni, hogy a popkultúra ikonikus szereplőjévé avanzsált mosómedve sem mentes a rizikófaktortól: ha fenyegetve érzik magukat, ezek az amúgy aranyos kis lények képesek rátámadni az emberre.
