A mesterséges intelligencia az életünk olyan területein is elterjed, amelyre korábban nem volt példa. Ezzel párhuzamosan nagyon sok kérdést fel is vet a használata, amelyek eddig elsősorban a jogi és szabályozási lehetőségeket feszegették. Abban egyetértünk, hogy a szabályozásra szükség van, de mindeközben nem szabad megfeledkeznünk egy olyan szempontról, ami eddig viszonylag kevesebb figyelmet kapott: az AI energiafelhasználásáról.
Azt tudjuk, hogy egy mesterséges intelligencia iszonyatos mennyiségű adat feldolgozására képes, de vajon azzal tisztában vagyunk-e, mennyi energiát fogyasztanak a működéséhez használt szoftverek? Most erre a kérdésre is választ kaphatunk, a közelmúltban megjelent ugyanis egy tanulmány, amelynek szerzője megvizsgálta, hogy napjainkban és a közeljövőben mekkora energiafogyasztást jelent a mesterséges intelligenciák üzemeltetése.
Csak hogy el tudjuk képzelni, miért is érdemes ezzel a kérdéssel foglalkozni: a GPT-3 tréningelési szakasza (34 nap) alatt 1287 MWh elektromos áramot használt fel, ami nagyjából 121 amerikai háztartás éves fogyasztásával egyenlő. Azonban mivel nem ez az egyetlen mesterséges intelligencia, ráadásul fokozatosan fejlődnek is ezek a szoftverek, így várható, hogy az energiaigényük is meg fog ugrani.
Bővülő kínálat, növekvő energiaigény
A tanulmány szerint 2021-ben a Google teljes villamosenergia-fogyasztása 18,3 TWh volt, amelynek 10-15 százalékát már a mesterséges intelligenciára fordították. Ha a Google AI-ja a szakértő szerint várt tempóban növekszik, hamarosan a magyarországi energiafogyasztással is versenyre kelhet (ez 2022-ben kb. 45,7 TWh volt). Az OpenAI-nak a ChatGPT beindításához 3617 NVIDIA HGX A100 szerverre volt szüksége, ami napi 564 MWh energiát igényelt – még azelőtt, hogy akár csak egy ember is elkezdte volna ténylegesen használni. És ez csak két tech cég, ami AI-fejlesztéssel is foglalkozik.
Cél a fogyasztás csökkentése
A szakértők várakozása szerint a hardver- és szoftverhatékonyság javulása valamennyire persze ellensúlyozza majd a mesterséges intelligenciával kapcsolatos villamosenergia-fogyasztás hosszú távú változásait. De nem bízhatjuk csak erre magunkat, ezért folyamatos kutatások is folynak az AI modellek energiafogyasztás-csökkentésének lehetőségeiről.
Hazai jó példa: a Komondor fűti a debreceni sportuszodát
Ha pedig már energia újrahasznosításról beszélünk, akkor nem is kell messzire mennünk, hogy innovatív jó példát találjunk. A közelmúltban jelentették be, hogy az ország legerősebb szuperszámítógépe, a Debreceni Egyetem (DE) Kassai úti campusán működő Komondor hulladékhőjével fűtik a jövőben a debreceni sportuszodát. Ez mind a két létesítménynek előnyös, hiszen idővel az uszoda teljes energiaigényét el tudja majd látni a szuperszámítógép. Ugyanakkor mivel az általa termelt hőt elvezetik, a számítógép visszahűtésére sem kell külön energiát felhasználni. Az idei fűtési szezon második felétől 2025. december 31-ig pilotprojektként működik ez az egyedülálló rendszer.
