Az elektronikai hulladék világszerte az egyik leggyorsabban növekvő hulladéktípus. 2022-ben 62 millió tonna e-hulladék keletkezett globálisan, és becslések szerint 2030-ra ez a mennyiség elérheti a 82 millió tonnát, ami 33 százalékos növekedést jelent. Az újrahasznosítás mértéke viszont egyelőre nem…

A megújuló energiaforrások közül a szélenergia mutatja az egyik legdinamikusabb fejlődést, miközben a költséghatékonysága is évről-évre jelentősen javul. A tökéletes körforgásos ciklushoz „már csak” a kompozitból készült turbinalapátok visszaforgathatóságát kell megoldani – és ehhez már nagyon közel…

Bár a műanyag szívószálak kivezetését sokan fogadták hurráoptimizmussal, valójában a hagyományos papírszívószálaknak is van egy sötét titkuk: jellemzően polietilén vagy akrilgyanta bevonattal látják el őket, hogy ne ázzanak át abban a percben, amint folyadékkal érintkeznek. Hasonló a gond a…

Az Európai Unió más tagországaihoz hasonlóan Magyarországon is folyamatosan emelkedik a csomagolási hulladék összmennyisége, ezen belül is főként a papíré. Sokan azt feltételezve nem gyűjtik szelektíven a színes vagy fényes bevonatokkal kezelt papírcsomagolásokat, hogy ezeket úgysem hasznosítanák…

A napelemek mára teljesen elterjedtek a lakosság körében is, a használhatatlanná vált panelek újrahasznosítása azonban sokáig megoldatlan problémának számított. Most azonban látótávolságba került egy új, hatékony megoldás.  Mint minden megújuló energiaforrás, a napenergia is kiemelkedő…

Egy tech startup által tervezett innováció nemcsak a jövő energiaszükségletére kínál megoldást, hanem lehetőséget teremt arra is, hogy az Egyesült Királyság uszodái környezetbarát módon működhessenek.   A Deep Green csapatának ötlete egyszerű, de nagyszerű: az uszodák vizének felfűtéséhez a…

Minél nagyobb a lapát, annál több elektromosságot termel egy szélerőmű– ez az alapszabály. A fociméretű, üveggyapot alkatrészek azonban gyűjtőhelyeken végzik, ami teljesen szembemegy a fenntartható energiatermelés alapelveivel. Az Ars Technica számolt be John Dorgan, a Michigani Egyetem…

Az elmúlt években tapasztalható ingatlanpiaci boom hatására jelentősen megnövekedett a kereslet és a forgalom a lakhatással kapcsolatos berendezési tárgyak, illetve barkácsáruk iránt. Valószínűleg épp a megnövekedett piaci kereslet hívta életre azokat a bútor- és barkácspiachoz kapcsolódó…

Azt már eddig is tudtuk, hogy az elektronikai hulladék komoly gondot okoz, de januárban ijesztő adatokat közölt az ENSZ e-szemét elleni koalíciója és a Világgazdasági Fórum: friss tanulmányuk szerint évente 50 millió tonna e-hulladék termelődik, ez a szám pedig 2050-re 120 millióig kúszhat fel. Csak…

Legyen szó egyszer használatos, elnyüstölt, megromlott, vagy éppen fölöslegessé vált termékekről, azok javarészt ugyanúgy a szemetesben kötnek ki. Szerencsére egyre többen akadnak, akik tudatosan szortírozzák a szemetet, és az annak megfelelő hulladékgyűjtőkbe helyezik azokat. Ebben a posztban…

A 21. század rohanó világának praktikus kiegészítője lett az elvihető kávéspohár. Hordozható, hőálló, fedővel ellátva pedig megakadályozza a kiömlést és a hőveszteséget. Mindezért azonban nagy árat fizetünk: mivel eldobható, feldolgozása pedig extra erőforrást és eljárást igényel, hatalmas…

Egész évben arra törekedtünk, hogy a legkiemelkedőbb fenntarthatósági hírek megosztása mellett gyakorlatias, az olvasók számára a mindennapi életben is releváns témákkal foglalkozzunk a blogon. Az év végére egy üdítő témát választottunk – az ijesztő adatok és statisztikák helyett ezen a héten…

Sok kritika éri a fenntartható energetikai (építészeti, autóipari, élelmiszeripari, és még hosszan sorolhatnánk) megoldásokat annak jegyében, hogy habár a részmegoldások lehetnek fenntarthatóak és környezetkímélőek, maga az egész termék-életciklus már közel sem az. Amikor egy elektromos autó…

Egy átlagos személytől körülbelül 1,9 kilogramm szemét keletkezik naponta, ami egyénenként 0,75 kilogrammal több, mint fél évszázaddal ezelőtt. A legnagyobb környezeti kárt azok a hulladékok okozzák, amelyek olyan anyagból készülnek, amelyek egyáltalán nem, vagy csak hosszú távon bomlanak le. Olyan…

A lakosság számának növekedése, a növekvő energia- és élelmiszerigény, illetve az egyre nagyobb mértékű károsanyag-kibocsátás megköveteli, hogy fenntarthatóbb életmódra váltsunk át, viszont a fogyasztói társadalomra jellemző állandó növekedés káros hatásainak…

Nemrég született a blogon egy poszt az élelmiszerpazarlásról, amelyben felmerült néhány elméleti megoldási lehetőség a problémára. Sajnos az elmélet mindaddig elmélet marad, amíg valaki lépéseket nem tesz a megvalósításig, de szerencsére akadnak, akik a tettek mezejére…

Az újrahasznosítási modellek közül talán az egyik legszélsőségesebb az a verzió, amely a természetes körforgást mintául véve céloz meg egy gyakorlatilag szemétmentes világot. A Bölcsőtől bölcsőig, másképp C2C modell (az angol Cradle to Cradle elnevezéss nyomán) valóban…