Egész évben arra törekedtünk, hogy a legkiemelkedőbb fenntarthatósági hírek megosztása mellett gyakorlatias, az olvasók számára a mindennapi életben is releváns témákkal foglalkozzunk a blogon. Az év végére egy üdítő témát választottunk – az ijesztő adatok és statisztikák helyett ezen a héten készítettünk egy útmutatót, amelyben a legnépszerűbb témáinkra támaszkodva segítünk fenntartható és könnyen betartható 2019-es célokat kitűzni!
Kevesebb műanyagot jövőre!
Nagyot robbant idén a műanyagbomba. Akkorát, hogy idén a Collins Dictionary az év szavának az egyszer használatos (single-use) kifejezést választotta, az Oxford Dictionary pedig a toxikus szót emelte ki – ezek a szavak a médiában egyre többször jelentek meg, egyre több hír boncolgatta az elképesztő mértékű műanyagszennyezést. A műanyag már a tányérjainkon is jelen van, megesszük és belélegezzük, és a kutatások szerint a nagy mennyiségű műanyagszemét révén keletkezett mikro-műanyagok tulajdonképpen már a környezet minden apró szegletében fellelhetőek. Egyre sürgetőbb ügy, hogy valamit kezdjünk a műanyaghasználattal, és behúzzuk a féket!
- Hordj újrahasználható zacskót magadnál, ha vásárolni indulsz!
Az uniós célokkal összhangban országos szinten 2025 végéig drasztikusan csökkentenünk kell a műanyagzacskók használatát, addig is azonban egyénileg is érdemes megtennünk az első lépést efelé: ha eddig nem tettük volna, használjunk ezután újrahasználható zacskókat a bevásárláskor!
Figyeljünk azonban arra, hogy milyen zacskót viszünk magunkkal, és tudatosan igyekezzünk valóban többször felhasználni azt! Egy 2018-as dán kutatás szerint egy polipropilén táskát – amely az ország boltjainak többségében megtalálható újrahasználható tasak – 37-szer, a papírzacskót 43-szor, a pamutból készült táskákat pedig 7100-szor lehet optimálisan újra felhasználni, mielőtt megválunk tőlük. Jó megoldás lehet, ha a zacskó életciklusának végén szemétzsákként kerül felhasználásra otthonunkban, és ebben gyűjtjük a szemetet.
- Hordj magadnál saját üveget, amit megtölthetsz csapvízzel!
Sokan egészségesebbnek tartják a palackozott vizet, mint a csapból érkező szomjoltót, de sokan vannak olyan is, akik kényelmi szempontok miatt választják egyre gyakrabban a boltokban kapható műanyag palackos vizeket. Pedig a palackozott víz nem csak sokkal drágább – legalább 50 forintba kerül, míg a csapvíz literjének ára ennek majdnem század része csak – de a környezetre is káros: a palackozottvíz-ipar évente körülbelül 50 millió hordó olajat használ fel, a végtermékek által tartalmazott vízmennyiségnél több vízre van szüksége az előállítás során, illetve a PET-palackok gyártása révén több tízmillió tonna széndioxid-kibocsátásáért és a műanyag hulladék jókora hányadáért felelős. Így már az is rengeteget számít, ha csökkenteni igyekszünk az elhasznált palackok számát, és saját, újra felhasználható palackot hordunk magunknál, vagy pedig a megmaradó palackokat újrahasznosítjuk a háztartásban – például otthoni készítésű, környezetbarát tisztítószereket tárolunk bennük.
- Kerüld a szívószálak használatát!
A műanyag szemét egy másik részét a szívószálak teszik ki, 2018 során meg is indult a háború ellenük: olyan nagyvállalatok, mint a McDonald’s, és olyan nagyvárosok, mint New York üzentek hadat a vékony műanyag csövecskék ellen. A becslések szerint csak az Egyesült Államokban naponta több mint 500 millió műanyag szívószálat használnak és dobnak el a fogyasztók, és szinte naponta találnak a tengeren dolgozók olyan teknősöket, amiknek a szájukba akadtak a műanyag csövecskék. Bár a szívószálak a műanyagszemét töredékét teszik ki, igen ritkán végzik szelektív hulladékgyűjtőben, ezért nagyon is fontos, hogy tudatos fogyasztóként amikor csak lehet, elkerüljük használatukat, vagy amikor tehetjük, más alternatív szívószálakat használjunk helyettük!
Tudatos vásárlás, étkezés és öltözködés
A műanyagok száműzése mellett több olyan lépés is van még, amelyek betartható újévi fogadalmak alapjául szolgálhatnak a fenntarthatóság iránt elkötelezettek számára.
- Vásárolj okosan!
A vásárlás során számos olyan tényező van, amelyek sajnos nem túl környezetbarát megoldások: a termékek csomagoló anyaga végső soron nagy mennyiségű szemetet jelent, de az áruszállítás karbon-lábnyoma sem kicsi – arról nem is beszélve, hogy az új tárgyak nyomán sokszor tökéletesen működő, régi tárgyaktól válunk meg. Ezért olyankor is érdemes megfontolt döntést hoznunk, amikor megajándékozunk valakit. Szerencsére egészen apró lépések is elegendők ahhoz, hogy a vásárlási szokásainknak minél kisebb káros hatása legyen a környezetre. Önmagában már az is nagyon sokat segíthet, ha több különböző forrás helyett egy helyről, nagyobb adagban rendeljük meg a szükséges termékeket, hiszen így kevesebb szállítás lesz szükséges az áruk célba juttatásához.
- Időnként iktassunk be húsmentes napokat!
Az étkezési szokásaink és a klímaváltozás szorosan összefonódnak, a kettő kölcsönösen és elválaszthatatlanul függ egymástól. A felmelegedés és az esőzési mintázatok változásai nagy hatással vannak az élelmiszerbiztonságra – korábban már írtunk arról, hogy a felmelegedés veszélyezteti például a világ csoki- és sörállományát is. Emellett viszont az élelmiszertermelés is visszahat az bolygó állapotára, hiszen a mezőgazdaság az üvegházhatású gázok globális kibocsátásának 30%-ért felelős. Sokan kongatják a vészharangot, számos vád éri a húsipart, nagy számok repkednek annak kapcsán, hogy a hústermelésnek mennyi vízigénye van, illetve, hogy mekkora az ökológiai lábnyoma – két részes cikksorozatunkban mi is körbejártuk a témát. Annyi bizonyos, hogy szükséges volna a húsfogyasztás bizonyos mértékű visszaszorítása annak érdekében, hogy a hagyományosabb, mezőgazdasággal szimbiózisban működő és kisebb károkat okozó hústermelési módszerek is képesek legyenek megtermelni a népesség számára elegendő húsmennyiséget. Nem kell tehát fekete-fehérben gondolkodnunk, elég ha hetente, havonta tartunk egy-egy húsmentes napot, és néha megnézzük az éttermek vegetáriánus kínálatát is – igazán pozitívan is csalódhatunk!
- Fenntartható módon válogasd össze a ruhatáradat!
Az öltözködésünk kérdésköre is sok szálon fűződik a fenntarthatóság koncepciójához. A ruhagyártók ugyanis egyre nagyobb dilemmákkal küzdenek mind a környezeti, mind a gazdasági fenntarthatóság szempontjából, hiszen a ruha- és textilgyártás az egyik legkevésbé fenntartható iparágak közé tartoznak. Ami pedig igazán nagy terhet ró a bolygóra, az az ún. fast fashion – tehát az, hogy a ruhák a divatot követve nagy mennyiségben, nagyon rövid gyártási idővel elkészítve, viszonylag olcsón kerülnek a polcokra, majd ugyanazzal a gyorsasággal landolnak a kidobott holmik között. Egy kis odafigyeléssel és tudatossággal viszont megoldható, hogy olyan darabokat szerezzünk be, amik valóban sokáig tartósak lehetnek és ruhatárunkat hosszú ideig gazdagíthatják.
A fentiekben említett fogadalmak többsége nagy erőfeszítés nélkül is könnyen betartható, és jó alapját adhatják, hogy a 2019-es évben még fenntarthatóbb módon éljük mindennapjainkat!
Amennyiben tetszett a bejegyzésünk, kövess minket a Facebookon!
