Bár a műanyag szívószálak kivezetését sokan fogadták hurráoptimizmussal, valójában a hagyományos papírszívószálaknak is van egy sötét titkuk: jellemzően polietilén vagy akrilgyanta bevonattal látják el őket, hogy ne ázzanak át abban a percben, amint folyadékkal érintkeznek. Hasonló a gond a papírpoharakkal is: számos kutatás világít rá arra, hogy a bomlásuk során mikroműanyagok keletkeznek. Ráadásul, mivel két különböző anyagból – papírból és műanyagból – készülnek, ezért hagyományos eljárással nem is lehet újrahasznosítani őket. Szerencsére egyre több környezettudatos termékfejlesztés igyekszik áthidalni ezt a problémát.
A hagyományos, egyszer használatos papírszívószálak is súlyos károkat okoznak a vízi élővilágban. Ahogy egy tanulmány is megállapítja, kis méretük miatt problémás a begyűjtésük, ráadásul az úgynevezett bioműanyagokból – például politejsavból – készült szívószálak sem jelentenek jobb megoldást, ugyanis spontán módon ezek sem bomlanak le a természetbe kerülve.
Erre jelenthet megoldást a Koreai Vegyésztechnológiai Kutatóintézet (KRICT) által kifejlesztett új papírszívószál, amely kényelmes használatot biztosít anélkül, hogy kárt okozna a természetben. A Treehugger által „lencsevégre kapott” termék polibutilén-szukcinátból készül. Ha elsőre ijesztően is hangzik a neve, egy biológiailag lebomló műanyagról van szó, amelynek létrehozásához a koreai kutatócsoport kis mennyiségű cellulóz-nanokristályt adott a bevonóanyaghoz.
Növényi rost lévén a cellulóz tökéletesen illeszkedik a fő papírkomponenshez. Ezzel még egy problémát áthidaltak a hagyományos papírszívószálakhoz képest, amelyek rendszeresen átáztak azokon a helyeken, ahol a folyadék közvetlenül érintkezett a befedetlen résszel. Az új szívószálak a hideg és forró italoknak is ellenállnak: mindegy, hogy vizet, teát, szénsavas üdítőt, tejet vagy más italt fogyasztanak velük, megőrzik a tartásukat.
Legfontosabb adottságuk azonban, hogy teljesen ártalmatlanok a környezetre nézve, mivel kizárólag természetes, lebomló anyagokból készülnek. Ez különösen fontos az óceánokban és a tengerekben, ahol az alacsonyabb hőmérséklet és magas sótartalom korlátozza a mikróbák növekedését, emiatt az anyagok jellemzően lassabban bomlanak le – írja sajtóközleményben a KRICT. A kutatók ebből a szempontból több terméket is teszteltek, és arra jutottak, hogy a műanyag- és a kukoricaalapú szívószálak 120 nap után sem bomlottak le. A hagyományos papírból készült változatok a vizsgálat ideje alatt csupán tömegük 5 százalékát vesztették el, és megtartották alakjukat. Az új változat mérete viszont 60 nap alatt a felére csökkent, 120 nap múlva pedig teljesen lebomlott.
Az előrelépésre a papírpoharak terén is szükség volt, hiszen a legtöbb forgalomban lévő termék előállításához általában laminált műanyagot használnak tömítőanyagként. Ez nagyon megnehezíti az újrahasznosítást, a komposztálást pedig szinte lehetetlenné teszi. A poharak többségéhez ráadásul műanyagfedelet is adnak, ami szintén jelentős mértékben terheli a környezetet – becslések szerint csak az Egyesült Államokban évente 50 millió ilyen poharat dobnak ki.
Szerencsére a szívószálak mellett itt is van előrelépés, hiszen a SOFi Products év elején jelentette be, hogy előállította teljesen műanyagmentes, lebomló papírpoharát, ami külön fedelet sem igényel. A három részből összehajtható kialakítás megakadályozza azt, hogy kiömöljenek a forró italok, így tárolóhelyet, pénzt és szállítási költséget spórolhatnak meg a vállalkozások.
Az egyértelműen ideális eset persze az lenne, ha teljesen leállnánk az egyszer használatos palackok, szívószálak, zacskók, poharak és egyéb termékek használatával. Azonban amíg elérünk erre a szintre – mind a fogyasztói tudatosság, mind a vállalati felelősségvállalás, mind a technológiai kivitelezhetőség tekintetében – az ilyen alternatívák jó kompromisszumos megoldásnak tűnnek.
