Ahogy előző bejegyzésünkben említettük, a koronavírus pár hónap alatt teljesen behálózta Földünket, sajnos alig maradt olyan ország, ahol nem regisztráltak még megbetegedést. A helyzet az elmúlt egy hétben csak még kritikusabbá vált, így természetes, hogy a legnagyobb vállalatok is részt vesznek lehetőségeikhez mérten a kórokozó visszaszorításában, illetve a járvány okozta gazdasági sokk enyhítésében. Nézzük, milyen konkrét lépésekre szánták el magjukat a cégóriások a fenntarthatóság, valamint a fenntartható vállalatvezetés gyakran emlegetett aspektusa, a társadalmi felelősségvállalás szempontjából !
Idén lesz 5 éve, hogy az ENSZ 2015-ben meghatározott 17 Fenntartható Fejlődési Célt (Sustainable Development Goal), amely 2030-ra bizonyos konkrétumok elérését tűzte ki célul, úgy mint megszűntetni az extrém (1.25 dollár/nap alatti) szegénységet vagy elérni, hogy a világ összes gyermeke nemtől függetlenül legalább alap szintű oktatásban részesülhessen. Az elmúlt időszakban nemcsak világ szinten, de Magyarországon is történt előrelépés a célok megvalósításában, ám a 2030-ra kitűzött globális változások még messzinek tűnnek a jelenlegi gazdasági és társadalmi helyzethez képest. Az üzleti szféra szereplői felelősséggel tartoznak környezetünk iránt, de sajnos még nincs kiforrott gyakorlat, amely globális lépésekre ösztönözheti a cégvezetőket. A fenntarthatósági jelentés készítésének gyakorlata hazánkban ugyan még gyerekcipőben jár, de talán megfelelő löketet adhat a nagyvállalatoknak, hogy valóban a tettek mezejére lépjenek.
A génmódosítás és a génszerkesztés kétségtelenül az elmúlt évtizedek egyik legmegosztóbb, és egyben egyik legizgalmasabb tudományos témájának bizonyult. Rengeteg olyan kiaknázatlan lehetőséget tartogat még magában ez a szakterület, amelynek – a törvényi szabályozást leszámítva – csak az emberi kreativitás, illetve az etika szabhat gátat. Az élelmiszeriparban már évek óta 
Lassan elérkezünk ahhoz a pillanathoz, amikor a karbonsemlegesség megkerülhetetlenné válik, és drasztikus lépésekre lesz szükség ahhoz, hogy visszafordítsuk a kritikus szinteket döngető szén-dioxid-kibocsátásunkat. Éppen ezért sürget átfogó intézkedéseket az Európai Bizottság új elnöke, Ursula von der Leyen, közzétették ugyanis a 
Mérföldkőhöz érkezhet a környezetkárosítás ellen folytatott több évtizedes küzdelem: a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) éves találkozóján John Licht nagykövet azt nyilatkozta
Beköszöntött a december és ezzel újra el is jött a karácsonyi dömping ideje. Újra aktuális tehát leporolnunk azt a témát, hogy melyek azok a karácsonyi kellékek, amelyek esetében érdemes azok környezetre gyakorolt negatív hatásaira is gondolnunk. E heti bejegyzésünk célja, hogy tisztán lássuk, hogy a karácsony elengedhetetlen kiegészítőinek – mint például a csomagolópapír, vagy a fényfűzérek – túlzott használata milyen károkat okoz környezetünknek.
Az elmúlt években egyre nagyobb népszerűségnek örvend az Amerikából induló Black Friday, amely keretében a kereskedők hatalmas akciókkal várják a vásárlókat. Az év egyik legnagyobb forgalommal járó napját a tömegnyomor, a hosszú, akár napokon át tartó sorban állás, és gyakran a kiugróan magas költekezés jellemzi. Az ünnepi szezont felforgató ünnep már javában begyűrűzött hozzánk is és lassan felváltja a karácsonyi vásárlásokat is.
Fojtogató szmog keseríti meg a lakosok életét Új-Delhiben hetek óta, ahol mostanra olyan kritikussá vált a levegő minősége, hogy egészségügyi vészhelyzetet hirdettek. A szmognak egyénenként eltérő egészségügyi hatásai lehetnek: könnyező szemek, kiszáradt, kaparó torok és fullasztó köhögés. A legtöbben természetesnek vesszük, hogy tiszta levegőt tudunk belélegezni, a világ másik felén azonban odáig fajult a helyzet, hogy már fizetni kell a tiszta levegőért.
Aligha ér minket meglepetés annak hallatán, hogy a Föld nem sokáig képes már eltartani minket, tekintve, hogy hamarosan tízmilliárd ember fog rajta élni. A táplálkozás terén számos kihívás előtt áll az emberiség, az éhezés ugyanis napjainkban is egy rendkívül jelentős probléma. Az óriási ökológiai lábnyommal rendelkező hústermelés az egyre csak növekvő húsfogyasztással folyamatosan nő, a mai mezőgazdasági gyakorlatok pedig korántsem nevezhetők fenntarthatónak. Létezik egy egyre népszerűbb alternatíva, ami megoldást jelenthet a problémára: a rovarok fogyasztása.
Idén szeptemberben egy nemzetközi kezdeményezés keretében a világ különböző pontjain összesen hetvenezer ember kezdett szemétszedésbe. Az akció célja azon túl, hogy tisztábbá tegye a környezetet, az is volt, hogy adatokat gyűjtsenek a környezetet elárasztó szemétkupacokról, illetve azok előállítóiról.
Egyes számítások szerint 2050-re évente mintegy 110 millió tonna elektronikai hulladék keletkezhet, a hulladékok ezen válfajáról azonban mégis viszonylag kevés szó esik, pedig az e-hulladék mennyisége jelentős mértékben növekszik. Annak ellenére pedig, hogy ideális alapanyag az újrafeldolgozásra, ezen gyakorlat mértéke nagyon alacsony.
Rengeteg szó esik a műanyagok, ezen belül pedig a műanyag csomagolások környezetszennyező hatásáról; ennek apropóján pedig a legtöbben az újrahasznosítható, környezetkímélő megoldás felé fordulnak, ami a legtöbb esetben a papír. Ha azonban az összes műanyag csomagolást papírra cserélnénk, aligha maradna elég fa a Földön. Ezen a héten ezt a dilemmát járjuk körbe részletesebben.