Úgy tűnik a PR- és kommunikációs tanácsadó cégek is kezdik felismerni a klímaváltozásban rejlő kommunikációs értéket, amelyet nem restek a saját céljaik szolgálatába állítani, sőt, az ügyfelek – vagy potenciális ügyfelek – megregulázását is megkezdték. A világ vezető PR-tanácsadó cégei közül 10 ugyanis nemrégiben úgy döntött, hogy nem hajlandó olyan ügyfeleknek dolgozni, amelyek elutasítják az ember klímaváltozásra gyakorolt káros, katalizátor hatását. Emellett természetesen olyan programokhoz sem nyújtanak kommunikációs támogatást, amelyek nehezíthetik az üvegház hatású gázok kibocsátásának csökkentését.

2014 áprilisában a Climate Investigation Center nevű szervezet egy négy kérdésből álló kérdőívet küldött az Egyesült Államok (és köztük a világ) vezető 25 PR-tanácsadó cége számára, amelyben a klímaváltozás iránti affinitásukat, illetve ezzel kapcsolatban ügyfélválasztási szokásaikat igyekeztek felmérni. A kérdőív vegyes fogadtatásra talált, a kérdésekre a vállalatoknak alig a fele válaszolt. A válaszokat megnézve ugyan felötlik az emberben, hogy nagyon profi módon megfogalmazott, de kicsit megfoghatatlan válaszokat kaptak a kérdezők, de legalább akadt, aki vette a fáradságot…

Ha az eltökéltség megvan, már csak a know-how-ra van szükség, és mindenki megpróbálhat gründolni egy saját megújuló-energetikai start up céget. Ebben lehet az érdeklődők segítségére James Winfield, a Crowd Power Plant kezdeményezés egyik kiötlője. Habár a projekt csak 2014 januárjában indult, az ötlet és az arra alapozott üzleti terv máris megnyerte a londoni főpolgármester alacsony karbon intenzitású projekteknek odaítélhető díját. Pedig a spanyolviaszt sem kellett hozzá feltalálni!

Nem meglepő módon talán az alapítók szemléletrendszerében kiemelkedő helyen szerepelt a pénz, mint a világot mozgató egyik legfontosabb elem: ha együttes megoldást akarunk találni a - klímaváltozás és az energiainfrastruktúra fejlesztésének problémáira, akkor az innovatív megoldásokon túl, vállalkozói szemléletre is szükség van. Azaz csak akkor lehet megfelelően vonzó egy zöld projekt, ha több „pénzt csinál” mint szennyező és nem fenntartható alternatívája.

Az ősz közeledtével elkezdődik a különféle listák összeállításának időszaka, most éppen az amerikai CNBC pakolta össze a világ általuk 10 legfenntarthatóbbnak ítélt felhőkarcolóját egy listára. A tematika nem véletlen, ma már a lakó- és irodaépületek esetében sem elég csak hatalmasnak és gyönyörűnek lenni, egyre fontosabb, hogy az épületek „zöldek” is legyenek. A lista egyik legnagyobb meglepetése, hogy a várakozásokkal ellentétben – mégis csak egy amerikai üzleti médiacsoportról van szó – csak egyetlen épület fért fel a listára az Egyesült Államokból, amelyen a legtöbb, összesen négy felhőkarcolóval Kína képviselteti magát. Az Egyesült Királyságból három, Kanadából és Bahreinből pedig egy-egy épület fért bele az összeállításba.

A helyek ilyetén elosztása kicsit továbbgondolva a dolgot persze nem meglepő: a gazdasági válságtól sújtott nyugati országokban közel sem lehetett az utóbbi években építőipari felfutásról beszélni. Kína, és bizonyos tekintetben a közel-keleti régió egyes országai is, viszont éppen egy gazdasági fellendülés közepén járnak. Ráadásul, ahogy azt ebben a bejegyzésben is írtam, a kínai vezetők elkötelezettek a fenntartható, zöld megoldások iránt. Ezt figyelembe véve már inkább azon lehet csodálkozni, hogy a listán a távol-keleti országból csak négy épület szerepel.

De lássuk a listát!

Van egy dolog, amit semmiképpen nem lehet elvitatni Kínától: ha a vezetők elhatároznak valamit, illetve kijelölik az elérendő célokat, akkor a keleti ország következetesen végig is viszi folyamatokat. Arról persze lehet vitatkozni, hogy a kínai társadalmi és politikai berendezkedés mennyire felel meg a nyugati normáknak, de hogy az eredményeket elvitatni nem lehet az országtól, az kétségtelen. A világ legnagyobb üvegházhatású gáz kibocsátójának vezetői most egy tisztább és zöldebb globális gazdasági modell felé vezetik az országot: eszközük ehhez hatalmas pénzügyi támogatás és erős szabályozás.

Kína azonban nem csak az üvegházhatású gázok legnagyobb globális kibocsátója – 2012-ben 8,2 milliárd tonna széndioxidot légkörbe kerülése írható az ország számlájára –, de a tiszta technológiákba legtöbb pénzt fektető ország is a világon. 2012 és 2013 során összesen 122 milliárd dollárt fordították a megújuló energiaforrások kiaknázásának fejlesztésére.

Ruhák, amelyekkel okostelefont is tölthetünk

Ma már minden multifunkciós – miért ne lehetne a ruhánk is az. Következzék tehát a divat és a technológia egymásra találása: jöjjenek a ruhák, amelyek a napsugarakat villamos energiává konvertálják, vagy éppen a mozgás által gerjesztett kinetikus energiát töltik fel villamos energia formájában egy „zöldenergia bankba”!

Amikor arra gondolunk, hogy a divat valamilyen módon összekapcsolódik a technológiai fejlődés vívmányaival, nehéz eltávolodnunk a sci-fi filmek sérülésálló, teleportáló vagy éppen teljes kommunikációs eszköztárakat felvonultató kezeslábasaitól. Pedig ma már egyre több divatcég dolgozik ezeken a ma még nehezen elképzelhető ruhadarabokon. A fejlesztések pedig mára már elérték az energetikai jellegű felhasználási módok ruhaneműkbe ültetését is.

Az ENSZ idén meghirdette a „Fenntartható energia mindenkinek egy évtized alatt!” programját, melynek vezérgondolata az első években, hogy az energia életeket menthet

Az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) júniusban hirdette meg legújabb programját, amelynek célja, hogy az elkövetkező 10 évben széles körben elérhetővé tegye a fenntartható energiaellátást a ma még vezetékes energiaszolgáltatásokat nélkülöző régiók lakosai számára is. A program elsősorban a megújuló energiaforrásokra koncentrál, amelyek révén akár szigetüzemben is biztosítani lehet az ellátást az infrastruktúrától elzárt területen élők számára. Jelenleg mintegy 1,3 milliárd ember él villamos energia nélkül a bolygón, 2,6 milliárdan még mindig biomasszát (fát, egyéb növényeket, állati trágyát) használnak főzésre és fűtésre.

A program első éveiben a szervezet elsősorban arra fókuszál, hogy a nők és gyermekek egészsége érdekében súlyponti helyeken – kórházakban, rendelőintézetekben – tegye elérhetővé a megfelelő villamos- és hőenergia ellátást. A program vezetője szerint ez lehet az első lépés, hogy felszámolják a globális energiaszegénységet, ezzel biztosítva lehetőséget a fejletlen régiók társadalmi és gazdasági felemelkedéséhez.

Szinte állandó kérdés az iparági szereplők és a befektetni vágyó szervezetek vállalatok részéről, hogy milyen elvek mentén lehet és érdemes pénzt kihelyezni a megújuló energiaforrásokba egy változó szabályozói környezetben, zuhanó árak és folyamatos technikai, technológiai fejlődés mellett. Erről tartottak a minap online vitanapot a The Guardian weboldalán. A virtuális térben rendezett panelbeszélgetésen a résztvevőknek 10 olyan körülményt sikerült összeszedniük, amelyeket érdemes fejben tartani, ha ilyen jellegű befektetésen törjük a fejünket. Sőt, ezeknek az észben tartásával akár magánszemélyek és helyi közösségek is profilhátnak a megújuló energiaforrások terjedéséből

Következzen tehát a 7 panelrésztvevő által említett 10 dolog, amit minden megújuló-energetikába fektetőnek tudnia kell, hogy a megfelelő döntést hozhassa.

100 emberből 55 fizetne többet egy termékért vagy szolgáltatásért, ha annak előállítója tesz a szociális és környezeti fenntarthatóságért!

A világ 60 országában online megkérdezett 30 ezer fogyasztó 55 százaléka hajlandó mélyebben a zsebébe nyúlni, ha egy adott termék vagy szolgáltatás bizonyíthatóan a társadalmi és környezeti fenntarthatóság alapelveinek mentén készül – derül ki a Nielsen kutatócég legfrissebb jelentéséből. A fenntartható termékek vásárlása iránt a legnagyobb hajlandóság az ázsiai és csendes-óceáni térségben mutatkozott, ahol a megkérdezett vásárlók 64 százaléka áldozna többet ilyen elvek mentén készült termékekre. Dél-Amerikában, valamint a közel-keleti és afrikai térségben ez az arány 63 százalék, míg Észak-Amerika és Európa megkérdezett fogyasztóinak mindössze 42 és 40 százaléka fizetne többet a fenntartható termékekért.

Azt azért fontos leszögezni, hogy a felmérés közel sem reprezentatív és elsősorban az online elérhető vásárlók attitűdjét mérte fel. Az azért mégis biztató, hogy a három évvel korábban, hasonló témában végzett felmérés számaihoz képest minden régióban jelentősnek nevezhető emelkedés figyelhető meg a fenntartható termékek vásárlása iránti érzékenység tekintetében. A globális átlag 10 százalékkal emelkedett, a legtöbben a dél-amerikai fogyasztók közül változtattak vásárlási szokásaikon saját bevallásuk szerint, míg a legkisebb változás az észak-amerikai fogyasztók körében történt.

Nagyobb lélegzetű kutatást publikált a napokban az Európai Bizottság házon belüli tudományos kutatóintézete, a Joint Research Centre a klímaváltozás lehetséges hatásairól. A globális felmelegedés okozta károk a 2080-as évekre (erre az idősávra szólt a kutatás) a 190 milliárd eurót is elérhetik, ez a jelenlegi uniós GDP-nek az 1,8 százaléka, a magyar GDP majdnem kétszerese. Mindehhez az kell, hogy a klímaváltozás következtében a Földön a jelenlegihez képest 3,5 Celsius-fokkal növekedjen az átlaghőmérséklet.

A jelentésben kilenc különböző ágazatban elemezték az éghajlatváltozás hatásait, beleértve a mezőgazdaságot, a turizmust, az energia-ágazatot, az aszályvédelmi- és a közlekedési infrastruktúrát. A modellezett forgatókönyvek szerint a legnagyobb veszteség Európa középső részét érheti, ahol a károk közel 70 százaléka realizálódik. Az Egyesült Királyság és Írország 5 százalék körüli veszteségre számíthat, míg Észak-Európát alig 1 százalékos veszteség érheti a negatív hatások miatt.

A befektető-guru újabb 15 milliárd dollárt kíván a szél- és napenergiába fektetni a jövőben

Habár egy nemrégiben megtartott Las Vegas-i befektetői összejövetelen a milliárdos befektető legenda nem tudta pontosan, hogy mennyi pénzt fektetett eddig megújuló energetikai projektekbe, ez nem tántorította el attól, hogy látatlanban is megduplázza az összeget. Mikor helyettese közölte vele, hogy eddig bizony 15 milliárd dollár ment ilyen célra, csak annyit felelt: „Ami engem illett, még biztosan van 15 milliárd dollár, ami készen áll az ilyen befektetésekre.” Mivel a piac árgus szemekkel figyeli Buffett minden megmozdulását, kijelentése várhatóan másokat is arra ösztönöz majd, hogy pénzt fektessenek az iparágba.

Buffett egyébként 2000 óta foglalkozik energetikai befektetésekkel: ekkor vásárolt meg egy iowai energetikai céget, amelyet utána rendszeres és nagy összegű tőkeemelésekkel segített a terjeszkedésben. A cég elektromos hálózatokat üzemeltet az Egyesült Királyságban, gázvezetékeket épít keresztül-kasul az Egyesült Államokban és leányvállalatán keresztül megújuló erőműparkokkal is rendelkezik. Ráadásul más energetikai rendszerüzemeltető vállalatokkal ellentétben a cég rendszeresen visszatartja a nyereséget, aminek köszönhetően az eljövendő évtizedben Buffett elmondása szerint 30 milliárd dollárt tud majd befektetni az energetikai szektorba.

A teljes európai potenciál figyelembe vételével az Európai Unió 27 tagországa lakosságának 26 százaléka lenne kiszolgálható geotermikus távhővel. Jelenleg a legjelentősebb potenciállal rendelkező távhőpiacok Franciaországban, Izlandon és Németországban találhatók, és a legnagyobb növekedés is elsősorban ezekben az országokban várható 2016-ig. Kiegészülve esetleg Olaszországgal és Magyarországgal. Ehhez persze tenni is kell: egy kifejezetten geotermikus hőenergia-ellátásra szabott távhő árszabályozással, a hazai támogatási rendszer újragondolásával, a nyugat-európai példák hazai viszonyokra szabásával és átültetésével jelentősen növelhető lenne a geotermikus energia távfűtésben felhasznált részaránya Magyarországon is.

Az European Geothermal Energy Council beszámolója szerint 2013 végén 237 geotermikus távhőerőmű működött Európában, melyek együttesen 1,1 gigawattóra beépített kapacitással rendelkeznek. Ezek legnagyobb része Izlandon, Törökországban és Franciaországban található. Ezzel szemben hazánkban jelenleg legjobb tudásom szerint alig 10 geotermikus távhőtermelő erőmű működik. A megújuló energiaforrások részaránya a távhőtermelésben 8 százalék körül alakul. Ebből a biomassza 5, a hulladékok felhasználása 1,5, míg a geotermikus energia alig 1 százalékkal részesedik.

Az Európai Bizottság döntése alapján 2017-től változik a megújuló-energetikai iparág támogatási szabályozása

2017. január 1-től főszabályként már valamennyi új megújulóenergia-termelő csak versenytárgyalásos úton kaphat állami támogatást működéséhez. Az Európai Unió új támogatási szabályozás megalkotására ösztönző iránymutatásának célja, hogy fokozatosan kivezettesse a piaci versenyt torzító támogatási formákat – köztük a kötelező átvételi rendszert – az európai megújuló-energetikai iparágból. Az Európai Bizottság döntése révén jelentősen tisztulhat a hazai megújuló-energetikai piac is, ami elsősorban a kiterjedt szakmai know-how-val és tapasztalattal rendelkező, hosszútávra tervező cégeknek kedvez. A piaci alapokra helyezett új támogatási rendszer áttételesen a szabályozói kockázatokat is csökkenti majd.

2014. április 9-én fogadta el az Európai Bizottság a 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó energiapiaci és környezetvédelmi állami támogatásokra vonatkozó iránymutatást, amely ez év július 1-től lép majd hatályba. A dokumentum azokat az alapelveket rögzíti, amelyek mentén a Bizottság 2014 júliusától az energetikai iparág szereplői számára nyújtott állami támogatásokat értékeli majd, azaz a dokumentumban foglalt alapelvek mentén kell majd kialakítani az új nemzeti támogatási struktúrákat.

Remek infografika az elektromos autók fejlődéséről

Napjainkban egyre többet hallani arról, hogy a közlekedés 20-30 éven belül teljesen az elektrifikáció felé tolódik majd. Ennek alátámasztására szinte minden autógyártó kijött a saját elektromos gépkocsijával, sőt, olyan gyártók, mint a Tesla, teljesen ennek rendelték alá tevékenységüket. De honnan is indultak az áramautók? Mióta van jelen az életünkben a villamos energia hajtotta gépkocsi? Erről találtam egy remek infografikát a Nemzetközi Energia Ügynökség honlapján.

De aki nem tud angolul, az se búsuljon, az infografika alatt minden ott van magyarul is, extra képekkel az elektromos autózás történelméből!

Üvegházhatású gázokból készít bioműanyagot egy amerikai cég

Egy több mint tíz éves folyamat végén nemrég kezdte meg az ipari méretű működését a világ első olyan gyára, amelyben az üvegházhatású gázok felhasználásával készítenek meglehetősen ellenálló és kiválóan használható műanyagot. Az AirCarbon – ez az új anyag neve – tulajdonságaiban annyira hasonlít a hagyományos technológiával előállított változathoz, hogy egyre több cég mutat érdeklődést az új anyagból készült termékek piacra történő bevezetésében. A Newlight Technologies – az újfajta műanyagot kifejlesztő és gyártó cég – jelenleg már két vállalattal kezdett együttműködést az innovatív alapanyag egyre szélesebb körű elterjesztésére. Az amerikai Sprint telekommunikációs vállalat Iphone telefonokhoz gyárttat tokot a „bioműanyagból”, a Dell számítástechnikai cég pedig csomagolóanyagként használja azt.

Habár magáról az eljárásról sok adat nem férhető hozzá jelenleg még a Newlight weboldalán sem, annyit lehet tudni a folyamatról, hogy annak alapja a széndioxid és egyéb üvegházhatású gázok ipari leválasztása és begyűjtése fermentorok segítségével (elsősorban mezőgazdasági üzemek és állattartó telepek közelében). A begyűjtött gázokkal telített levegőt ezután olyan biológiai katalizátorokba pumpálják, amiben ki tudják választani a szenet a keverékből. Ezt utána hosszú láncú polimerekké alakítják, és granulátum formában raktározzák, szállítják a felhasználási helyekre.

Tavaly ismét jelentősen nőtt a fenntarthatósági szempontokat figyelembe vevő befektetések részaránya Németországban, Ausztriában és Svájcban. Itthon ezt még nem mérik…

Egy friss beszámoló szerint a közép-európai térségben egyre inkább növekszik a környezeti, szociális és kormányzati szempontokat is figyelembe vevő befektetések részaránya. Németország, Ausztria és Svájc esetében az ilyen célú befektetések 12 százalékkal növekedtek, így a piac nagysága elérte a 134,5 milliárd eurót. Ez a fajta befektetési megközelítés egyébként világszerte egyre nagyobb népszerűségnek örvend. Nem véletlenül, hiszen lehetővé teszi, hogy a befektető egyéni értékrendjével hozza párhuzamba befektetési tevékenységét.

A nemrégen bemutatott felmérés szerint a svájci fenntartható befektetési pénzalapok nagysága 29, a német és az osztrák alapoké pedig 17-17 százalékkal nőtt egy év alatt. Ez igazolja is azt a tudományos és politikai körökben egyre általánosabb nézetet, miszerint a jövőben az ilyen típusú pénzalapok és befektetési portfóliók jelentik majd a fenntartható fejlődés egyik legfontosabb hajtóerejét. Ezt egyébként a kezdeti felmérések is igazolni látszanak.

Idén már közel 6,5 millióan dolgoznak világszerte a megújuló energiaforrások kiaknázásával kapcsolatos munkakörökben

2013 év végén már összesen közel 6,5 millió ember dolgozott a megújuló energiaforrások hasznosítását célzó és kiszolgáló munkahelyeken világszerte – olvasható a Nemzetközi Megújuló Energia Ügynökség (IRENA) legfrissebb felmérésében. Amellett, hogy a megújuló energiaforrások részaránya egyre jobban növekszik a világ energiatermelésében, és eleddig teljesen a hagyományos energiahordozók iránt elkötelezett iparágak is kezdik felfedezni maguknak a zöld energiát, ezzel a 6,5 millió munkavállalóval most már bátran kijelenthetjük, hogy közel sem úri hóbortról van szó, amikor a megújuló energiaforrások hasznosításában rejlő potenciálok kiaknázásának fontosságáról beszélünk.

A szervezet felmérése szerint a 2012-ben mért 5,7 millió munkahely mintegy 14 százalékos bővülése egy éven belül vezetett oda, hogy 2013 év végén már 6,5 millióan dolgoztak az iparágban és az ahhoz szorosan kapcsolódó területeken – beleértve a gyártást, az üzemeltetést, az erőművek építését és tervezését, valamint a kutatás-fejlesztési tevékenységet is. Mindezt úgy, hogy a fejlett országokból egyre inkább a fejlődő országok irányába csúszik át a foglalkoztatás bővülése (főleg az összeszerelés és a telepítéshez kapcsolódó munkafolyamatok miatt). Ma már tehát nem feltétlenül csak a hagyományosan magas ipari kultúrával rendelkező államok kiváltsága a megújuló-energetikai munkahelyek létesítése.

Egyre inkább elfogadott nézet, hogy egy termelő vállalatnak (és ide nyugodtan beleérthetjük az energiatermelő vállalkozásokat is!) akkor sikerülhet igazán fenntarthatóvá tennie saját működését, ha ügyfeleit és partnereit is ráveszi arra, hogy a környezeti, társadalmi és gazdasági célokat is szem előtt tartva válasszanak terméket, szolgáltatást. Lehetőleg persze a vállalat saját termékeit. Ez viszont egyáltalán nem egyszerű feladat, főleg az ügyfelek (vásárlók) esetében, hiszen amíg az üzleti partnerek bizonyos tekintetben „kényszeríthetők” a fenntarthatósági alapelvek szerinti működésre, a vásárlók attitűdjének megváltoztatása már egyáltalán nem ilyen könnyű.

Ráadásul nem is biztos, hogy a jó oldalról közelítenek a vállalatok a témához. Legalábbis ez derült ki számomra egy nemrégen olvasott interjúból. Ebben Henk Campher, a világ egyik vezető PR-cégének, az Edelmannek az alelnöke világított rá néhány olyan dologra, amit mindenképpen érdemes szem előtt tartaniuk azoknak a vállalatoknak, amelyek a fenntarthatósági alapelveknek minél inkább megfelelő működést szeretnének kiépíteni.

Mindent egybevéve közel 3000 kiserőművet létesítettek tavaly Magyarországon

Tavaly év végéig összesen 2997 nem engedélyköteles, fél megawattnál kisebb kapacitású vagy háztartási méretű új kiserőművel gazdagodott a magyar „erőműpark” az előző év záró adataihoz képest. Ez azt jelenti, hogy mintegy 21,7 megawattnyi többletkapacitás épült ki 2013-ban ezekben az erőmű-kategóriákban. A számokat elnézve jól látszik két dolog: egyrészt akik megengedhetik maguknak a beruházást, szívesen telepítenek olyan energetikai megoldásokat otthonukban, amellyel csökkenthetik áramszámlájukat, másrészt pedig a napenergia vitte tavaly a prímet a kiserőművek piacán.

A napokban hozta nyilvánosságra a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal azt az adatsort, amely azt mutatja, hogy 2013-ban mennyi nem engedélyköteles kiserőművet telepítettek hazánkban. A hálózati engedélyesek adatszolgáltatása alapján összeállított összesítésben 2997-tel több kiserőmű szerepel az egy évvel korábbi számokhoz képest. Úgy tűnik, hogy a magyarok egy része elindult a napi energiakiadások mérsékléséhez vezető „rezsicsökkentés” útján.

Mini vízerőművé alakul a toalett?

Napjainkban egyre több olyan kutatási projekt zajlik világszerte, amely a mindennapi életünkben már használt és megszokott eszközökre és tevékenységekre próbál energetikai megoldásokat telepíteni. Mivel életünk elengedhetetlen alapeleme a víz, nem véletlen, hogy ez az anyag is a kutatások előterébe került.

Legutóbb egy dél-koreai tudóscsapat talált egy izgalmas, új módszert arra, hogy miként lehet az áramló víz mechanikai energiáját elektromos árammá alakítani. Innen pedig már csak egy lépés, hogy minden egyes vécéöblítés energiatermelő folyamattá alakuljon.

Az elején szögezzük le: a Social Progress Index szerint Magyarországon sem olyan rossz élni. Egészen pontosan a világon vizsgált 132 ország közül hazánk a 32. legélhetőbb állam a szociális aspektusokat vizsgálva. Igaz ugyan, hogy a maximálisan elérhető 100 pontból hazánk csak 73,87-ot zsebelt be, de akkor is. Mennyivel jobban állunk, mint mondjuk Ukrajna a maga 64,91 pontjával (62. hely), vagy éppen India a kiérdemelt 50,24 pontjával (102. hely). Persze a listavezető Új-Zéland 88,24 pontjától is messze vagyunk, de ne legyünk elégedetlenek.

A szomszédos és régiós országokat vizsgálva sem olyan rossz a helyzet. A 12 országból mindössze öt – Ausztria (11. a listán), Szlovénia (18.), Csehország (23.), Szlovákia (24.) és Lengyelország (27.) – előz meg bennünket.

Akit érdekel a teljes kutatás, az itt keresgélhet, a Magyarországra vonatkozó adattáblák pedig itt érhetőek el.

Hiába csökkent a beruházásokra fordított összeg tavaly, a megújuló alapú áramtermelés továbbra is szárnyal

Az egy évvel korábbihoz képest 214,4 milliárd dollárral kevesebb pénzt ruháztak be tavaly világszerte a megújuló energiaforrásokat hasznosító energiatermelésbe, globális szinten mégis tovább növekedett a zöldáram részaránya a villamosenergia-termelésben – derül ki a napokban bemutatott Global Trends in Renewable Energy Investment 2014 kiadványból. A beruházási összegek zuhanása két okra vezethető vissza: egyrészt jelentősen csökkentek a fotovoltaikus rendszerek árai, másrészt az egyes országokban jellemző bizonytalan szabályozói környezet számos befektetőt is elriasztott az új projektek megvalósításától.

2012 után 2013 egyébként már a második olyan év volt, amikor mérséklődött a megújuló-energetikai beruházások pénzügyi volumene. A rekordévet jelentő 2011-hez képest tavaly már közel negyedével – 23 százalékkal – kevesebb pénzt költöttek a befektetők és beruházók a zöldáram-termelésbe. Nem kell azonban kétségbe esni: a jelentés szerint ugyanis azon túl, hogy csökkent a beruházási volumen, kirajzolódtak olyan trendek, amelyek azt jelzik, hogy a megújuló energiatermelés továbbra is globálisan vezető ágazat lehet a jövőben.

Évente mintegy 50 millió tonna elektronikai hulladék keletkezik világszerte, megoldás lehetne az „urban mining” kiterjesztése

A címben látható állítás kicsit túlzás: nem mi, európaiak, fulladunk majd bele az elektronikai hulladékokba, hanem a világ két legnagyobb e-szeméttelepe környezetében élők. Az érintettek leginkább a kínai Guiyu tartomány és a ghánai Agbogbloshie lakosai. Erre a két helyre érkezik ugyanis a világ kiselejtezett elektronikai gépeinek a döntő többsége, sokszor illegálisan. Itt aztán amit lehet megjavítanak és eladnak a fejlődő országokba, vagy az értékes alkatrészek és fémek kinyerése érdekében darabokra bontják, elégetik a berendezéseket, ami jelentős környezeti és egészségügyi károkat okoz.

A világon évente keletkező mintegy 50 millió tonnányi e-hulladéknak alig 13 százalékát hasznosítják újra szakszerű körülmények között. A többi megy az említett két lerakó területre. A problémát már középtávon fokozza a szakértők szerint, hogy a rohamosan fejlődő Kína, India és egyes Afrikai országok lakosai is egyre nagyobb mértékben halmoznak fel, illetve cserélnek le elektronikai berendezéseket, amelynek köszönhetően az előrejelzések szerint 2017-re már akár évi 65 millió tonna ilyen hulladék is keletkezhet.

Most ugyan összecsaptak a hullámok a technológia feje felett, de nem kell temetni a kogenerációt

A szakma képviselői között nincs vita arról, hogy a fosszilis energiaforrások, elsősorban a földgáz, hasznosításának egyik leghatékonyabb módja az, ha kapcsolt technológiát használó erőművekben párhuzamosan hőt és villamos energiát állítunk elő. Az előnyök egyértelműek: magas hatékonyság, kisebb károsanyag-kibocsátás, lokális energiaigények kielégítése. Most mégis szenved az iparág, leírni azonban nagy hiba lenne.

A múlt héten tartotta szokásos éves találkozóját a Magyar Kapcsolt Energia Társaság, a kapcsolt energiatermelés hazai szakmai szervezete. A találkozón számos érdekes gondolat és kérdés került terítékre, amelyeknek a megosztása talán segít közelebb hozni a laikusabb közönség számára is a kapcsolt energiatermelés problémáit, a technológiában rejlő lehetőségeket.

A depóniagáz és a termálmetán esetében is érdemes lenne aktívabban mocorogni Magyarországon

A szeméttelepeken elhelyezett kommunális hulladék bomlása során keletkező depóniagáz, illetve a termálvíz kutakból kitermelt vizet sok esetben kísérő termálmetán potenciálja szempontjából is jól áll Magyarország, mégis alig-alig használjuk ezeket az energiaforrásokat. A depóniagáz hasznosítására mindent egybevéve akár 20-40 megawattnyi villamosenergia-termelő kapacitás is gazdaságosan telepíthető lenne, az energiatermelésre közvetlenül nem hasznosítható gázmennyiséget pedig CNG üzemű gépjárművek üzemanyagaként lehetne hasznosítani, vagy be lehetne táplálni a közcélú hálózatba. A termálmetán esetében legalább 120-130 olyan termálvízkút üzemel hazánkban, amelyből a feltörő víz köbméterében jelentős, akár 0,7-1,1 köbméternyi, metángáz is a felszínre kerül, mégis alig néhány esetben hasznosítják az így nyert energiahordozót.

Egy friss felmérés szerint a kelet-közép-európai régióban közel 250 megawattnyi villamosenergia-termelő kapacitást lehetne igazán gazdaságosan kiépíteni a depóniagázra alapozva. Magyarországra ebből körülbelül 20-40 megawattnyi kapacitás juthat a hulladéklerakók kapacitását ismerve. Természetesen ettől jelentősen nagyobb depóniagáz-kapacitásokkal rendelkezünk, de ezeknek a többletkapacitásoknak a kiaknázása közvetlen áramtermelésre már nem feltétlenül költséghatékony.