Az éghajlatváltozás kezelése egyre sürgetőbb feladatunk. A Greenpeace szerint Spanyolországban már most olyan súlyos következményei vannak a globális felmelegedésnek, hogy ha nem csökkentjük belátható időn belül a károsanyag-emissziót, az ország a következő 20 évben eléri a 2 ℃-os felmelegedést. Az éghajlatváltozással kapcsolatos intézkedéseknek, a kapcsolódó beruházásoknak és a vállalati döntéseknek is minél hatékonyabbnak kell lenniük – és ezért kell pontos tényekre, illetve fokozott transzparenciára alapozniuk.
Tavaly november 6-20. között az egyiptomi Sharm el-Sheikhben rendezték meg az ENSZ 2022-es éghajlatváltozási konferenciáját. Az esemény egyik leglényegesebb tanulsága az volt, hogy vészesen fogy az időnk a nettó nulla emisszió megvalósításához. Ahogy arra az éghajlatváltozással foglalkozó munkacsoport, az IPPC jelentése is rávilágított, 2030-ig a felére kell csökkenteni a jelenlegi globális károsanyag-kibocsátást, mivel csak ebben az esetben valósítható meg 2050-re a célkitűzés. Közös feladatunkkal egyelőre nem állunk jól: egyedül a pandémia tudott csökkenést okozni az üvegházhatású gázok kibocsátásában. Ami a cél elérésében segíthet, az nem más, mint a transzparencia. A következetes, átlátható és átfogó információhoz való hozzáférés támogatja a hatékony politikai döntéshozatalt, a tudatos üzleti modellek és stratégiák kialakítását, de a hitelesség miatt általában is hozzásegíthet az erőfeszítések szélesebb körű támogatásához.
Küzdelem az éghajlatváltozással
Az éghajlatváltozással való szembenézéshez elengedhetetlen a nemzetközi összefogás – ennek hatékonyságához szükséges a környezetet, társadalmat, gazdaságot érintő adatok láthatóvá tétele, valamint a közös munka és a kommunikáció. A jelenleg fennálló adathiány jelentős mértékben megnehezíti az együttműködést, hiszen a fenntarthatósági célokat kitűző országoknak kevesebb, mint fele rendelkezik átlátható, összevethető adatokkal. A 2015-ös éghajlatvédelmi egyezmény, a Párizsi Megállapodás óta a résztvevő feleknek jelentést kell tenniük az éghajlatváltozás enyhítése, az alkalmazkodást érintő intézkedések és a támogatások terén elért eredményekről. Az ilyen nagyfokú transzparencia azonban jelentős mértékű kapacitásfejlesztést igényel, legyen szó adatirányítási rendszerekről, pénzügyi forrásokról vagy (például az információs rendszerek fejlesztéséhez és működtetéséhez szükséges) egyéb erőforrásokról, különösen a fejlődő országokban.
Fenntarthatóság és beruházások
A Nemzetközi Energiaügynökség szerint a tiszta energiába és infrastruktúrába való beruházásoknak 2030-ig meg kell triplázódniuk annak érdekében, hogy 2050-re elérjük a nettó zéró kibocsátást. A fejlődő gazdasági területek jelentős lemaradásban vannak ezen a téren is, pedig nemsokára óriási energiaigény érkezik majd innen. Afrikát például az elmúlt 10 évben a befektetések csupán 2%-át százaléka érintette. A különféle technológiák és projektek kockázati profiljának átláthatóbbá tétele lehetővé tenné a megfelelő politikai döntések meghozatalát, így jelentősen könnyebb lenne elindítani a beruházásokat is. Ezt a problémát hivatott megoldani például a Cost of Capital Observatory nevű kezdeményezés, amely olyan adatok transzparenssé tételére specializálódott, melyekkel jobban átláthatóvá és kezelhetővé válik a fejlett és fejlődő gazdaságok közötti tetemes, 800 milliárd dolláros tisztaenergia-finanszírozási szakadék.
Vállalati intézkedések
Napjainkra a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése a vállalatok első számú célkitűzései közé került. Az ENSZ Race to Zero kezdeményezése mellett például világszerte több mint 7000 vállalata köteleződött el. A cégek által alkalmazott módszerek és eszközök tekintetében azonban nem jellemző az átfogó egységesség. Az ENSZ szerint a nettó zéró vállalások egységes hitelesítőrendszere jelentősen felgyorsítaná a haladást, ráadásul hatékonyabban ösztönözné cselekvésre a vállalatokat. Biztató ugyanakkor, hogy már léteznek olyan kezdeményezések is, mint például a Net Zero Data Public Utility, amelyek határozott lépéseket tesznek azért, hogy az ilyen jellegű információk transzparensen elérhetővé váljanak. A tudományos tényekkel alátámasztott célitűzések különösen fontosak az energia- és a nyersanyagipari vállalatok esetében, hiszen az ő erőfeszítéseik nélkül lehetetlen a nettó zéró elérése. A Net-Zero Industry Trackernevű rendszer például segíthet ebben: a célja, hogy egy egységes keretrendszer alapján lehessen számontartani a különböző vállalati kezdeményezéseket és a teljesítményeket a kibocsátás folyamatos, következetes nyomon követésével.
A szakértők szerint az egymással jól összevethető és megbízható információhoz való hozzáférés az első lépésa hatékony stratégiák kialakításához, a változásra törekvő felek közötti bizalom megteremtéséhez és a best practice-ek megosztásához a nettó nulla emisszió eléréséhez vezető úton. Idén novemberben sor kerül az ENSZ következő éghajlatváltozási konferenciájára, ezúttal az Egyesült Arab Emírségekben. A COP28-on a nemzeti, iparági és szervezeti transzparenciának, adatszolgáltatásnak és közös problémamegoldás kérdéseinek kitüntetett szerep kell, hogy jusson a közös, 2050-es célkitűzésekre való tekintettel.
