Az intenzív földhasználat, a monokultúrás gazdálkodás és a túlzott vegyszerezés Európában is mezőgazdasági területek kimerüléséhez vezetett, ez pedig egyszerre veszélyezteti a kontinens élelmiszerbiztonságát és ökológiai egyensúlyát. Hagyományos agrárországként ebben Magyarország kiemelten érintett: az éghajlatváltozás, a talajerózió, valamint a vízhiány egyre nagyobb nyomást helyez a hazai gazdálkodókra, akik közül egyre többen fordulnak a regeneratív mezőgazdaság felé.
Magyarország területének közel 55 százalékán zajlik mezőgazdasági tevékenység, termőföldjeink nagysága megközelíti az 5,3 millió hektárt. Ezen belül nagyjából 4,3 millió hektárt foglalnak el a szántóföldek, amelyeken leginkább gabonaféléket, kukoricát és napraforgót termesztenek.
Noha az ökológiai gazdálkodás növekvő népszerűsége és a fenntarthatóság iránti igény erősödése egyre több gazdálkodót terel át a regeneratív módszerekre, nem áll rendelkezésre pontos adat arra vonatkozóan, hogy ezeket a termőföldek mekkora részén alkalmazzák.
De mi is az a talajmegújító mezőgazdaság?
A nálunk még viszonylag új koncepciónak számító talajmegújító vagy regeneratív mezőgazdaság olyan gyakorlatokat foglal magába, amelyek az ökoszisztémák egészségének helyreállítására és javítására összpontosítanak. Olyan elveket helyez előtérbe, mint a talaj egészségesebbé tétele, a biológiai sokféleség növelése, a vízvisszatartás javítása, a műtrágyáktól vagy növényvédőszerektől való függőség csökkentése.
A regeneratív mezőgazdasági technológiák közé tartozik a vetésforgó és a takarónövények alkalmazása, a talajművelés nélküli gazdálkodás, az agrárerdészet és – amennyiben lehetséges – az állattartás integrálása a termesztési rendszerekbe. A talaj egészségének és termékenységének javítása mellett ez a megközelítés a vízkészletek és a biológiai sokféleség védelmére is szolgál.
Szükségességét mi sem mutatja jobban, mint hogy az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) adatai szerint a mezőgazdasági termelésbe globálisan bevont területek nagyjából harmadán erősen leromlott állapotú a talaj.
Magyarország különösen sebezhető
A talaj egészségének helyreállítása segít csökkenteni és megkötni a talajban és a növényi biomasszában a növekvő szén-dioxid-mennyiséget. Minél egészségesebbek a talajok, annál ellenállóbbak az éghajlatváltozás hatásaival szemben, ezáltal javulhatnak a terméshozamok, ami egyben hozzájárul a gazdálkodók életkörülményeinek jobbá tételéhez is. Utóbbinak kiemelt a jelentősége Magyarországon, ahol a talajerózió, a kiszáradt termőföldek és a talaj tápanyagszegénysége egyre gyakoribb problémák. Ez pedig arra utal, hogy különösen sebezhetők vagyunk az éghajlatváltozás következményeivel szemben. Az Alföldön például hosszabb száraz időszakok, majd hirtelen jelentkező heves esőzések károsítják súlyosan a talajt, egyre nagyobb kihívások elé állítva a termelőket.
Jó példák
Európa fejlettebb gazdaságaiban, főleg Franciaországban és Németországban egyre szélesebb körben alkalmazzák a talajtakarást, a vetésforgót és a no-till (szántás nélküli) rendszert. Magyarországon is egyre több gazdaság ismeri fel a talaj regenerálódását elősegítő módszerek előnyeit. A Talajmegújító Gazdák Egyesülete (TMG) vagy a Védegylet által indított kezdeményezések a fenntartható gazdálkodás fontosságára hívják fel a figyelmet, valamint segítséget nyújtanak a gazdáknak az új technológiák elsajátításában.
Ezeknek és az ezekhez hasonló kezdeményezéseknek különösen azokban a régiókban kiemelt a jelentősége, ahol egyre nagyobb problémákat okoznak az éghajlati változások, egyre kiterjedtebb és akutabb a talajpusztulás. Segíthetnek összekapcsolni a gazdálkodókat, a helyi vállalkozásokat és a nagyobb vállalatokat, hogy közösen dolgozzanak a fenntarthatóbb mezőgazdasági és tájgazdálkodási gyakorlatok megvalósításán.
Ráadásul a talajmegújító módszerek nemcsak környezeti, hanem gazdasági szempontból is előnyösek. Egyfelől javítják a termésbiztonságot, hosszú távon pedig azzal csökkentik a gazdák költségeit, hogy kevesebb műtrágyára és vegyszerre lesz szükségük. Azon túl, hogy megőrzi a talajok termőképességét, ez a megközelítés az élelmiszertermelés fenntarthatóvá tételében is komoly szerepet kap.
