A klímaváltozás közvetlen következményeivel a legtöbbünk ma már tisztában van: várhatóan néhány fokkal melegebb éghajlatra számíthatunk, a tengerszint növekedni fog, ezzel átrendezve a világtérképet és úgy összességében is egyre radikálisabb környezeti hatásokra lehet majd számítani.  Azonban több olyan közvetett hatás is jelentkezhet a változások előrehaladtával, amelyekkel kevesebben kalkuláltak előre. Blogbejegyzésünkben néhány ilyen esetleges hatást vizsgáltunk meg.

Nem újdonság, hogy a Föld időjárása a történelem során folyamatosan változott – az elmúlt években pedig növekvő tendenciát vett fel a globális átlaghőmérséklet, amely folyamatot nagy mértékben gyorsítja az emberiség Földön végzett károsnak tekinthető tevékenysége. A klímaváltozás hatásainak vizsgálatánál figyelembe kell vennünk az adott területek alapvető éghajlatát. Magyarország például egy mérsékelt övezeti területen helyezkedik el, amely esetében jóval ritkább a szélsőséges időjárás, így egyelőre nem szükséges ruhatárunk változtatásánál nagyobb mértékben alkalmazkodnunk a globális felmelegedéshez, azonban a forró vagy hideg éghajlati övezeti országokban már most saját bőrükön tapasztalhatják az ott lakók a klímaváltozás radikálisabb következményeit. Fontos azonban kiemelni, hogy amennyiben a felmelegedés tovább folytatódik, a jelenleginél radikálisabb közvetett és közvetlen hatásokkal kell számolnunk az elkövetkezendő évtizedekben.

Gazdasági hatások

Az életünk minden területére kihatással van az időjárás, nem kivétel ez alól a munkabíró képességünk sem.

Több tanulmány született már a témában, így általánosságban megállapítható, hogy a Föld hőmérsékletének felmelegedése a globális produktivitásra is negatív hatással lesz, hiszen egyszerűen fogalmazva: senki sem szeret forróságban dolgozni. A problémát tovább bonyolítja, hogy még ha szeretnénk is produktívan eltölteni munkaóráinkat, a magas hőmérséklet az ember kognitív funkcióit – észlelés, figyelem, emlékezet, számolás stb. – nagy mértékben akadályozza, így szinte esélytelen effektivitást elvárni magunktól, dolgozóinktól, vagy gyermekeinktől, hiszen természetesen ez a kognitív zavar a tanulási folyamatokra is kihat. A produktivitás hiánya pedig a nap végén visszahat majd a termelésre és a fogyasztásra is.

Megjósolható, hogy a legerősebben a fejlődő országok gazdaságát fogja érinteni a klímaváltozás, hiszen legnagyobb részben a forró éghajlati területeken helyezkednek el. Sajnos egyelőre valószínűsíthető, hogy a gazdasági különbségek ezen országok és a Föld fejlettebb országai között csak még markánsabbá fognak válni a jövőben.

Társadalmi hatások

A klímaváltozás közvetett hatásainak másik nagy csoportját a társadalmat érintő következmények jelentik. Önmagunkon is észrevehetjük, hogy a melegebb időjárás hatására gyakran hajlamosabbak vagyunk türelmetlenebbül viselkedni, de akár könnyebben válhatunk ingerültté is. Ez hosszú távon azt jelentheti, hogy a melegedő éghajlat által okozott fokozott agresszivitás fokozott bűnelkövetői magatartást is vonhat maga után. A téma iránt érdeklődők számára érdekes lehet az is, hogy egy amerikai tanulmány azzal foglalkozott, hogy Afrika szerte az emelkedő hőmérséklet hogyan növelte a polgárháború veszélyét különböző múltbeli és jelenlegi vonatkozásokban.

Ebbe a kategóriába sorolható egy másik klímaváltozás okozta társadalmi hatás is, amely nagy mértékben összefügg az éghajlat-változás gazdasági hatásaival: ez pedig az országok közti migráció. Ahogy a bejegyzésben korábban kifejtettük, a klímaváltozás először azokra az országokra lesz nagyobb hatással, amelyek a forró éghajlati övezetben helyezkednek el, így az ott élők egy része valószínűsíthetően a helyi szélsőséges éghajlathoz való – az idő előrehaladtával egyre nehezebb – alkalmazkodás helyett megpróbál egy élhetőbb éghajlatú országba költözni.

Az állatvilágra gyakorolt hatások

Nemcsak az emberek életére van kihatással a klímaváltozás, hanem a Föld többi élőlényét is alkalmazkodásra kényszerítheti. Manapság érzékelhető már, hogy a városok, falvak körül élő állatok élőhelyének csökkenése (erdők kitermelése, területek ipari bevonása) és ezzel együtt élelmük megfogyatkozása miatt egyre közelebb kell élniük a lakott területekhez: így láthattunk már például rókákat Budapest belvárosában, keleti szomszédjaink pedig rendszeresen találkoznak a városban kószáló medvékkel.

A klímaváltozás gazdaságra, a társadalomra, valamint az állatvilágra gyakorolt közvetett és közvetlen hatásai a jelenleginél bizonyosan nagyobb fokú alkalmazkodásra fogják kényszeríteni az emberiséget. Ezzel együtt ugyanakkor nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy a saját fogyasztói magatartásunk és életvitelünk nagy mértékben befolyásolhatja és felgyorsíthatja a klímaváltozás folyamatát.

Amennyiben tetszett a bejegyzésünk, kövess minket a Facebookon!