Mi, magyarok évente körülbelül 2-2,5 millió karácsonyfát állítunk: az otthoni ünneplés mellett az óvodák, iskolák, közterek és sok esetben a vállalatok is vesznek fenyőt. Sokan azonban úgy gondolják, hogy felesleges és értelmetlen dolog kivágni a fenyőfákat az ünnep kedvéért, vagy pedig a lepotyogó tűlevelekkel vívott harcot szeretnék elkerülni, ezért egyre többen választanak műfenyőt. Utóbbi akár több éven keresztül is használható, és nem kerül januárban az elszáradt, kidobott fenyők közé. Érdemes azonban tüzetesebben is megvizsgálni, hogy valójában melyik megoldás a zöldebb – az igazi vagy a műfenyő?
A karácsonyfa-állítás hagyománya Magyarországon a 19. század második felében indult, és az első fákat – például amit Brunszvik Teréz, a hazai óvodák megteremtője is feldíszített – valóban az erdőből szállították a gazdagabbak lakhelyére. Az utóbbi kétszáz évben pedig szélesebb körben is elterjedt a karácsonyfa, alig találunk ma már olyan lakást, ahol az ne lenne az ünnep része. A mai fáknak azonban csak töredéke származik természetes élőhelyről, erdőből – a hagyomány terjedésével párhuzamosan ugyanis egy egész iparág alakult a karácsonyfák kereskedelmére. A fákat farmokon nevelik épp úgy, mint a gabonát – vagyis karácsonyfa-ültetvényeket telepítenek és ezeket gondozzák a termesztők. Magyarországon a termesztési területek körülbelül 1500-2000 hektárra tehetők, és a fák legnagyobb részét Vas, Zala és Somogy területén termesztik.
A fenyőerdőket általában dombos vidékekre telepítik, amelyek más termények számára nem igazán lennének alkalmasak. Amíg pedig fejlődnek és növekednek, addig a karácsonyfa-kezdemények nagyon is hasznosak a környezet számára: növekedésük évei alatt nagy mennyiségű szén-dioxidot kötnek meg a légkörből, de az általuk kibocsátott aeroszolok is segítenek csökkenteni a klímaváltozás hatásait. Miután pedig kivágták őket, új fákat ültetnek a helyükre a gazdák – akár többet is. Emellett pedig érdemes megemlíteni azt is, hogy több száz munkahelyet teremtenek az országban, amely révén a vágottfenyő-biznisz a helyi gazdaságot támogatja. A termesztőknél vagy az eladóknál megmaradt fenyők nem vesznek kárba, akár már a telephelyen is megkezdődik a hasznosításuk. A zöld ágak virágkötők számára továbbíthatók, a törzseket és az ágakat pedig hőerőművekbe viszik.
Az újrahasznosítás kihívásai
Persze a vágott fenyőnek is van ökolábnyoma: a Carbon Trust 2013-as adatai szerint egy 2 méter magas fenyő széndioxid-kibocsátása körülbelül 16 kilogrammra tehető, ha a szeméttelepen végzi. Ha azonban a kertben elégetik, felaprítva talajtakaróként felhasználják vagy akár komposztálják, akkor ez a karbon lábnyom 80%-kal csökken. A fa elégetésével pedig tulajdonképpen nem keletkezik több széndioxid, mint amennyit a fa 5-10 éves élete során felhasznál.
A fentiekből is látszik, hogy az élő karácsonyfák esetében az igazán fontos kérdés az, hogy mit kezdünk a karácsonyfákkal, miután kiszolgáltak, vagyis hogyan hasznosítjuk őket újra. Jelenleg a legtöbb település esetében a fák hulladékégetőkbe kerülnek – Budapesten például a felaprított fákat a Fővárosi Hulladékhasznosító Mű kazánjaiba küldik. A fenyőfa a magas gyantatartalma miatt kiváló tüzelőanyag, az elégetése során több tízezer budapesti háztartás számára biztosít fűtési gőzt és villamos áramot. A fenyőt komposztálni is lehet, bár ez a magas gyantatartalom és a tűlevelek viaszos bevonata miatt már trükkösebb lehet. Az 1990-es évek elején Budapesten elindult az Angyallátta komposzt nevű program, amely keretében a begyűjtött karácsonyfákat ledarálták és komposztálták, a projekt azonban a komposztálás kihívásai miatt azóta már megszűnt. Ha jól csináljuk, a fenyőfa is komposztálható vegyes hulladékhoz keverve, erre számos tippet olvashatunk az interneten. A fenyőhulladék egy másik hasznosulási formája pedig a mulcs – Sopronban és Győrött a kidobott karácsonyfákat felaprítják, és a darálékot talajtakarónak használják.
Műanyag fenyő, igazi fenntarthatóság?
Az amerikai Karácsonyfa Szövetség (American Christmas Tree Association) és a Nielsen felmérése szerint az amerikaiak harmada állít karácsonyfát, ennek pedig 80 százalékát teszik ki a műfenyők. Számos oka lehet ennek: a kényelmi szempontok mellett sokan vannak, akik környezetvédelmi okokból ódzkodnak a fák kivágásától, emellett pedig sokan fenntarthatóbb vagy kevésbé pazarló választásnak tartják a műfenyőt, hiszen azt több éven át lehet használni.
A piacon fellelhető legtöbb műfenyő PVC-ből és acélból készül, és Kínából érkezik az országba. A műfenyő elemei tehát sokkal kevésbé hasznosíthatók újra, és elkészítésük önmagában terhelőbb a környezet számára, mint a fenyőfák termesztése. Mindez nem hangzik túl fenntarthatónak vagy környezetbarátnak, ám egy másik, ugyancsak az amerikai Karácsonyfa Szövetség megbízásából készült kutatás szerint az öt évig használt műfenyő összességében kevesebb üvegházhatású gáz kibocsátásával jár, mint ha öt évig minden évben újabb – tehát összesen 5 darab – vágott fenyőt vennénk. Ahhoz tehát, hogy a műfenyő tényleg környezettudatos választás legyen, több évre kell vele terveznünk.
Tudni kell azonban, hogy a műfenyők anyagát, a PVC-t a gyártás során ólommal stabilizálják, ami a már nem használt, hulladékká váló műfenyők esetében probléma lehet: a műanyag karácsonyfa így nem elég, hogy a világban halmozódó műanyag szemét mennyiségét növeli, de amennyiben az égetésére kerül sor, annak során rákkeltő anyagok szabadulhatnak fel belőle.
Nincs olyan, hogy rossz karácsonyfa
Összességében azt láthatjuk tehát, hogy az igazi fenyő és a műfenyő esetében is nagyon sok múlik a fogyasztók tudatos döntésein. Az igazi fenyő a termelése során nem terheli a környezetet, ügyelnünk kell azonban arra, hogy valóban jó forrásból, termelőktől vásároljunk, és lehetőleg hazai termelésű fát vegyünk. Ezen kívül pedig az ünnepi időszakot követően figyelnünk kell arra is, hogy hogyan hasznosítjuk újra a fát – ennek érdekében a helyi hulladékszolgáltatóktól is érdemes tájékozódni. A műfenyők pedig előállításuk során nagyobb terhet rónak a környezetre, ám ezt némileg kompenzálhatjuk azzal, ha valóban többször újra használjuk őket, és legalább 5 éven keresztül ugyanazt a fát díszítjük fel.
Emellett ne felejtsük el, hogy a fa-dilemma igazából csak egy apró csepp az óceánban: az ünnepekkel járó elképesztő mértékű vásárlás és utazás hatásához képest szinte eltörpül, hogy milyen fát választunk. Ha igazán környezettudatos módon szeretnénk ünnepelni, akkor látnunk kell a fától az erdőt – jelen esetben például az ajándékozás dilemmáit is. Egy korábbi, a Black Friday őrületéről szóló posztunkban már adtunk tippeket a fenntartható ajándékozáshoz, érdemes lehet újra csemegézni belőle!
Amennyiben tetszett a bejegyzésünk, kövess minket a Facebookon!
