A magyar háztartások csaknem háromnegyedében tartanak háziállatot, ami rengeteg állateledel-vásárlást jelent. Éppen ezért nem mindegy, hogy az adott termék gyártásának mekkora az ökológiai lábnyoma.
A nagyipari állattartást sokan a klímaváltozás egyik legfőbb okának tartják, de ez legtöbbször csak az emberi húsfogyasztás kapcsán merül fel problémaként. Pedig a házikedvencek számára gyártott eledelek hatalmas mennyiségű húst és hús alapú összetevőt tartalmaznak, amelyek nagyot dobhatnak egy háztartás ökológiai lábnyomán.
Éppen ezért fontos, hogy a gyártók is tegyenek azért, hogy minél fenntarthatóbb módon állítsák elő a termékeiket. Az első lépés, hogy a csomagolóanyagokat egyre nagyobb arányban újrahasznosított anyagokból gyártsák, illetve újrahasznosításra alkalmasnak tervezzék őket. De a külcsín még nem minden: egy termék környezeti hatásához az is nagyban hozzájárul, hogy mi szerepel az összetevők listáján. Felmérések szerint a bárányhús előállítása terheli legnagyobb mértékben a környezetet, ezt pedig a marhahús követi: utóbbinak 1 kilogrammja után 27,1 kg CO2 kerül a légkörbe. Ahogy az Environmental Working Group (EWG) amerikai környezetvédelmi szervezet kutatása rámutat, a marhahús előállítása négyszer nagyobb környezetterheléssel jár, mint ugyanannyi baromfihúsé.
Annak is érdemes utánajárni egy termék megvétele előtt, hogy az adott gyártó milyen környezetvédelmi politikát követ, illetve mennyire fenntarthatók a gyártási és szállítmányozási folyamatai. A környezeti lábnyomból az is lefarag, ha megújuló erőforrásból származó villamos- vagy hőenergiát használnak a gyárak üzemeltetéséhez. A szállítmányozásnál pedig az az ideális, ha nem kizárólag hagyományos teherautókkal juttatják el a termékeket az üzemből a boltokig, hanem vonatokat vagy elektromos járműveket is használnak.
Mit tehetnek a háziállatok gazdái?
Persze joggal merül fel a kérdés, hogy honnan tudhatjuk mindezt fogyasztóként, ha ott állunk az állateledelek polca előtt. Ha szeretnénk utánajárni a témának, érdemes rákeresni az adott gyártó fenntarthatósági jelentésére, amelyből rögtön kiderül, hogy mennyit tesznek karbonlábnyomuk csökkentéséért. Egyébként az EU új fenntarthatósággal kapcsolatos vállalati jelentéstételről szóló irányelve (CSRD) szerint 2024-től minden nagyvállalat köteles nyilvánosságra hozni a működésük kapcsán felmerülő fenntarthatósági kockázatokat és lehetőségeket.
A hétköznapokban elsősorban tudatos fogyasztói döntéseinkkel faraghatunk le az etetéssel kapcsolatos karbonlábnyomunkból. Ha előre csomagolt állateledelt veszünk, válasszunk olyan terméket, amelynek doboza vagy zacskója legalább részben újrahasznosított alapanyagokból készül, és használat után gyűjtsük őket szelektíven. Minél nagyobb kiszerelést választunk, annál jobban lehet csökkenteni a szemétmennyiségen. Etetéskor használjunk jó minőségű, hosszú távon is használható fémtálat, és kerüljük az olcsó, eldobható műanyagjátékok halmozását.
