Az olyan óriásvállalatok, mint a Google, a Facebook, az Amazon vagy például a Microsoft mellé előkerült egy vállalkozó szellemű, norvég-amerikai magáncég, amely adatközpontot kíván építeni. Méghozzá nem is akármilyet, a meglévők közül is egyenesen a világ legnagyobb energiafelhasználású központját tervezi az észak-norvégiai Ballangenben. A projekt több szempontból is figyelemre méltó, nemcsak azért, mert bányába tervezik építeni, hanem mert a fenntarthatóság szempontjából jó olvasni, hogy az energiaellátást az ott hasznosítható víz- és szélenergia felhasználásával kívánja megoldani a Kolos nevű cég.

A grandiózus nagyságú mega-adatközpontok a digitális gazdaság gerincévé váltak azzal, hogy a globalizált, technológia-vezérelt infrastruktúráink alapját képezik. Azonban nem kell energetikai szakértőnek lenni ahhoz, hogy rájöjjünk, az ilyen mennyiségű adatot tároló szerverparkok működtetéséhez rengeteg villamos energiára van szükség. Itt jön a képbe a fenntarthatóság, pontosabban a megújuló energia felhasználása. A megújulókkal ugyanis egyrészt nem bocsátanak ki környezetre ártalmas gázokat a légkörbe, másrészt az 1000 megawattos energiakapacitást, amire a végső fázis felépülése után szüksége lesz az épületnek, a környéken fellelhető környezeti kapacitásokból – a szélből és a vízből – gazdaságosan tudják majd termelni.

A modern adatközpontok engem leginkább a bankoknak azokra a zárt termeire emlékeztetnek, ahol a széfeket őrzik.

A cég vezérigazgatója ki is emelte a helyszín kedvező energiaparamétereit, és azok összeköttetését a hálózati infrastruktúrával: „Észak-Norvégiában van Európa legolcsóbb energiája, amely nem mellesleg 100 százalékban megújulókból áll. Mindemellett, (a projekt helyszínét adó) Ofotennek és Ballangennek kiemelten jó hozzáférése van a sötét szálakhoz is, amelyek rendelkezésre állása az adatközpontok működtetésének másik fontos előfeltétele.” A sötét szálak egyébként nem valami misztikus eszközök, hanem olyan optikai szálak, amelyek segítségével az adatátviteli infrastruktúra működtethető.

Ezeken a településeken ugyanis korábban bányák működtek, így a lakosság nem kifejezetten képzett a projekt működtetésére, sőt, az átlagéletkor 55-67 év közötti. Az emberi erőforrást érintő nehézségeket a Kolos úgy tervezi kiküszöbölni, hogy a közelben lévő Narvik Egyetemből kikerülő fiataloknak kínál majd stabil munkalehetőséget. A bányák adta potenciált sem tervezik kihasználatlanul hagyni: ezekbe terveznek építkezni, mint ahogy azt az alábbi tervrajz is jól mutatja:

A terveken a rideg norvég tájtól nem túlságosan eltérő, ugyanakkor diszkrét és elegáns adatközpontokat láthatunk. Ezek tetejét legalábbis, hiszen maguk a gépparkok az egykori bányákba lesznek építve. Forrás: Kolos

Az adatközpont egyelőre még befektetőkre vár. A Kolos nyilatkozata szerint norvég magáncégektől már több millió dollárt összeszedtek, miközben egy amerikai befektetési bankkal is tárgyalnak a további szükséges finanszírozásról. Terveik szerint egy 70 megawattos adatközpont megépítésével fognak majd kezdeni, így aztán ahhoz, hogy elérjék az 1000 megawattot, még van min dolgozni.

Forrás: datacenterknowledge, Index

További érdekes olvasnivaló:

A Data Center Knowledge, amely egy kizárólag adatközpontokkal foglalkozó hírportál, ebben a cikkben összeszedte a világ legnagyobb adatközpontjait: http://www.datacenterknowledge.com/special-report-the-worlds-largest-data-centers/

Amennyiben tetszett a bejegyzésünk, kövess minket a Facebookon!