Hiszem, hogy a fenntarthatóság egyre inkább a fontosságához méltó helyet kap a közéleti diskurzusokban. A téma iránt fogékonyak számára az igazán örvendetes hírek azok, amikor egy-egy kézzelfogható eredményről lehet hallani – így lehet érzékelni, hogy a folyamatok működnek, jó irányba tartanak. A héten érkezett egy ilyen hír! A Kalifornia államban elért napenergia-termelési mérföldkőről lesz szó és arról, hogy mit lehet még nagy vonalakban kihámozni az amerikai energetikai piac megújulókat érintő megnyilvánulásairól.

Az Amerikai Energiainformációs Hivatal (EIA) adataiból lehetett megtudni, hogy március 11-én pár órán át a fenntarthatósági elvárásoknak megfelelő módon termelt energiát Kalifornia, azaz a napelemek először termeltek több áramot, mint a hagyományos rendszerek.

 Mindez azért nagy dolog, mert – ahogyan az az alábbi ábrából is látszik –, nem kell olyan sokat visszamenni az időben ahhoz, hogy egy olyan kaliforniai energiarendszer képét lássuk, amelyben a megújulók részesedése minimális volt. Az elmúlt 15 évben létrehozott megújulókra épülő rendszer 15 év alatt (ha csak néhány órára is, de) „beérte” a hagyományos energetikai rendszerek termelési eredményeit.

 
1. ábra. Kalifornia fotovoltaikus kapacitásainak fejlődése 2003-2016 között (megawatt)

Egyébként ez a közel 5 gigawattnyi kaliforniai fotovoltaikus kapacitás megközelítőleg 4 gigawattóra áramot termelt (üzemi méretű napenergiafarmok, a napenergia-erőművek, és a magánházak tetőire helyezett napelemek együttesen) abban a néhány órában, ami mindenképpen figyelemre méltó. Szemléltetésképpen: a működő négy paksi atomreaktor óránként 2 gigawattóra áramot termel összesen.

Az USA megújulókkal kapcsolatos terveiről az elmúlt időkben azt lehetett olvasni, hogy míg az emberek többsége támogatja a technológiát, az új politikai vezetés a jövőben nem ezeket kívánja fejleszteni.

A Popular Science értesülései szerint 10-ből 9 amerikai támogatná a tisztaenergia-termelésére vonatkozó erőfeszítéseket, az itthon mostohagyermekként kezelt szélenergetikai kapacitások bővítését pedig például több mint 83 százalékuk támogatja. Félreértés ne essék, nem érdemes ebből arra következtetni, hogy az amerikaiak nagy átlagban a hosszú távú fenntarthatósági célokat előbbre helyeznék a rövid távú céljaiknál, azért az emberek ott is inkább a lehető legolcsóbban szeretnének áramhoz jutni, ami pedig a hagyományos technológiák előtérbe helyezését propagáló szövetségi kormányzati törekvésekkel áll összhangban.

Kalifornia és Texas két olyan állam (ha már arányok: ez az Egyesült Államok két legnagyobb lakosságú állama – több mint 67 millióan lakják a kettőt összesen), amelyek már kifejezetten a megújuló energiaforrások felhasználását támogatják. Ez inkább nevezhető trendnek is az USA-ban, de ebben a két államban vélhetően azért is különösen igaz ez, mert itt ezeken a területeken kifejezetten magas a napos órák száma, ami a fotovoltaikus rendszerek telepítésének kedvez.

A komplex gazdaságpolitikai érvelések mentén viszont most úgy tűnik, hogy országos szinten ismét erősödni fog a hagyományos rendszerekkel termelt villamos energia mennyisége, és ezzel párhuzamosan sajnos a megújulókra akár korlátozásokat is kiszabhatnak, ahogyan azt Wyoming állam meg is tette.

Wyoming vezetői benyújtottak ugyanis egy törvényjavaslatot, amellyel erősen korlátozni kívánják az állam megújulóenergia-termelését. A javaslat lényege, hogy egy különadóval szeretnék sújtani az államon belüli szél- és napenergia-kereskedelmet. Nem véletlenül – Wyoming az Amerikai Egyesült Államok legkevésbé népes állama, ami a földrajzi adottságaival magyarázható, viszont a fosszilis villamosenergia-termelés szempontjából az egyik legjobb adottságokkal rendelkezik: az államot körülbelül félmillióan lakják, és az egyik legfőbb gazdasági tevékenység a régióban a szénbányászat és a szén energetikai hasznosítása.

És annak ellenére, hogy az energiatermelés elsősorban a szénenergiára épül és ez nagyon fontos munkalehetőséget ad az egyéb munkalehetőségeknek híján lévő lakosságnak (ahogyan az a New York Times kiváló riportjából is kiderül), az állam területe rendkívül alkalmas volna a szélenergia-termelésre is. Az új szabályozás viszont extra adóterhekkel megtérülési szempontból értelmezhetetlenné teszi a piaci szereplők részére, hogy befektessenek az ilyen erőművek építésébe.  

A világ tehát a tengerentúlon sem fenékig tejfel, ugyanakkor a kaliforniai hírek nagyon biztatóak. Leginkább talán azért, mert bizonyítják, hogy Trump elnökségével sem kell temetni a megújuló energiaforrásokat.

 

Amennyiben tetszett a bejegyzésünk, kövess minket a Facebookon!