Ahogy arra számítani lehetett, a 160 milliárd forintnál lényegesen kisebb összeget sikerült végül a kormánynak átcsoportosítania az uniós közlekedésfejlesztési források területéről az energetikába. Összesen 94 milliárd forint került át, amelyből 40 milliárd áll majd rendelkezésre a megújuló források kapacitásának növelésére, 54 milliárd pedig az energiahatékonyság javítására. Ugyanakkor valószínűleg nem nagy baj, ha elhúzódó, adott esetben nem is feltétlenül teljes mértékben indokolt nagyprojektek helyett részben inkább kisebb volumenű zöld energetikai fejlesztésekre fordítjuk az EU-s forrásokat. A társadalmi érdeklődés pedig óriási: a Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) már nyár elejére forráshiányossá vált.
Tekintettel arra, hogy az úgynevezett nagyprojektekre úgy tekint az Európai Bizottság, mint saját szívügyeire, nem okozhatott különösebb meglepetést ez a közel 70 milliárd forintos különbség a kormány tervei és a végeredmény között. Brüsszel egyébként elsősorban a vasútfejlesztés favorizálása miatt nem volt hajlandó átengedni ezt az összeget a Közlekedési Operatív Program ilyen célokra elkülönített keretéből. A vasút persze, mint fenntartható közlekedési mód szintén szolgálhat környezetvédelmi célokat, ugyanakkor a MÁV állapotát és feneketlen bendőjét figyelembe véve felmerülhet a kérdés, hogy hol hasznosulhat jobban néhány tízmilliárd forintnyi forrás. Ez az összeg a MÁV esetében akár mindenfajta érzékelhető hatás nélkül is felszívódhat a rendszerben, miközben ennyi pénzből sok vállalkozás vagy nonprofit szervezet esetében végre lehet hajtani látványos energetikai fejlesztéseket.
Az átcsoportosításban egyébként a maga 54 milliárd forintjával az energiahatékonyság volt a favorizált terület, míg a megújuló források bővítésére jutott a kisebb, 40 milliárdos falat. E két területen belül kifejezetten csak vállalati igényekre összesen 31 milliárd forintot allokáltak, ezen belül lényegesen nagyobb súllyal, 24 milliárd forinttal szerepel az energiaforrás növelése prioritási tengely. Emellett még az önkormányzatokkal és nonprofit szervezetekkel versenyezve pályázhatnak a cégek újabb 5 milliárd forintra az energiaforrás-keretből.
Az allokációs döntés kapcsán persze felmerülhet számos kérdés. Például, hogy versenyképességi, illetve megtérülési szempontból mit mutat az eddigi magyar tapasztalat, hogyan tudják a kkv-k jobban hasznosítani a forrásokat: az energiahatékonyság javításával, vagy megújuló források kiépítésével. Mindenesetre az biztos, hogy óriási az igény a cégek részéről, és sajtóértesülések szerint már az új forrás is hamar kiapadhat. A hírek szerint nagyjából 1000 összeállított projekt vár már most is a csőben arra, hogy pályázati pénzhez juthasson.
Ezek igen hatásos számok. Legalábbis ahhoz képest, ha mondjuk belegondolunk, hogy a végül átcsoportosított 94 milliárd forint közel háromnegyedét önmagában felemésztené a kőröshegyi völgyhíd felépítése. Biztos jó, hogy van egy ilyen gyönyörű panorámát nyújtó autópálya-műtárgya Magyarországnak, de nemzetgazdasági szempontból talán még sem ez lett volna a legoptimálisabb allokáció.
És van itt még egy szempont, ami miatt abszolút támogathatónak gondolom a közlekedési fejlesztésektől az energetika területére történő forrásátcsoportosítást. Az iparág ugyanis már lassan másfél éve várja azt a rendszert, amely a megújuló energiaforrásokból termelt villamos és hőenergia támogatását lenne hivatott szolgálni. A METÁR hiányában viszont nem indultak fejlesztések, és az iparág lassan teljesen elfordul a megújuló alapú beruházásoktól (meg minden mástól is). A KEOP-keret újbóli megnyitása viszont ismét hozhat egy kis pezsgést a langyos vízbe. Egy dolgot ugyanis nem szabad elfelejteni – 2020 közeleg. A célok eléréséhez pedig haladni kell, még akkor is, ha azt tyúklépésben tesszük. Erre meg a most átcsoportosított források ideálisak.
Amennyiben tetszett a bejegyzésünk, kövess minket a Facebookon!
