Ismét egy kereskedelmi háború van kirobbanóban a Nyugat és Kína között, ezúttal a fotovoltaikus iparágban. A történet ismerős: a kínaiakat megint azzal vádolja az EU és az USA, hogy valamit dömpingáron próbálnak meg teríteni a piacon. A rutinos gazdasági újságírók és elemzők szinte már mondhatnák, hogy már megint ugyanaz a nóta. Csakhogy ezúttal napelemekről van szó, ami különösen érdekessé teszi a konfliktust. A megújuló energetika ugyanis olyan iparág, amely például a textilgyártástól eltérően még mindig rendelkezik komoly európai termelőbázisokkal, ráadásul a „csata” kimenetele a magyarországi szolárfejlesztésekre is hatással lehet. Az emberben óhatatlanul felmerül a nyomasztó kérdés: vajon Európa megint elveszíti pozícióit Ázsiával szemben egy olyan ágazatban, amelynek valaha éllovasa volt?

A konfliktus konkrét kirobbantójának a német Solarworld napelem-gyártó óriás tekinthető. A cég az Egyesült Államokban már korábban, az EU-ban pedig múlt héten nyújtott be keresetet a szerinte állami támogatással dömpingáron termelő kínai szolárcégek ellen. Az Európai Bizottsághoz benyújtott kereset szerint Peking kamatmentes hitelekkel szubvencionálja a kínai gyártókat, amelyek így veszteség mellett is képesek alaposan alákínálni a nyugati konkurenciának.  A keresetet ugyanakkor korántsem csak a Solarworld jegyzi egymagában: 25 európai, német spanyol és olasz napelem-gyártó érdekvédelmi szövetséget hozott létre ProSun néven, és közösen nyújtották be a dokumentumokat Brüsszelnek.  A Bizottság mindeddig csupán annyit volt hajlandó közölni az üggyel kapcsolatban, hogy jövő június előtt nem várható döntés az ügyben, vagyis ha Brüsszel büntetővám kivetése mellett dönt, annak visszamenőleges hatálya is lesz.

Az állami támogatások mellett a napelemek világpiaci árának közel 50 százalékos zuhanása is komoly gondot okoz a gyártóknak. Olyannyira, hogy korántsem csak az európai vagy amerikai, de a kínai cégeknél sem ritkák a veszteséggel zárt évek. A másik nagy gond, hogy a megújuló energia iránti, jónéhány éve tartó lelkesedés miatt a cégek komoly adósságokba verték magukat gyártókapacitásaik kiépítése végett. A kemény árverseny most extrán kellemetlenül érinti az adósságok alatt nyögő nyugati cégeket. Ilyen körülmények között az sem meglepő, hogy igen érzékenyen reagálnak az európaiak a kínai állam által a hazai cégek számára nyújtott kamatmentes hitelekre. Jó példa erre az LDK esete, amely hárommilliárd dollárnyi (!) adósságon ülve éppen most készült újabb 78 millió dollárt felvenni a székhelyének otthont adó Hszin-jü (Xinyu) városától.

Mielőtt azonban valaki elérzékenyülne az európai gyártók páratlan összefogása láttán, érdemes egy pillantást vetni arra, hogy hogyan reagáltak egyes nyugati versenytársak és politikusok a Solarworld és ProSun lépésére. A napelem-rendszerek gyártásának nemzetközi munkamegosztása meglehetősen bonyolult. Az európai szolár-ipar 300 ezer embernek ad munkát, de ezek 80 százaléka nem kifejezetten a szilícium-cellák gyártásával foglalkozik.
A napelemek alapjául szolgáló vékony szilíciumszeletek, a waferek tömeggyártása ugyanis nagyrészt már most a Távol-keleten, főleg Kínában folyik. Éppen ezért az európai gyártók ezek beépítésével készítik saját rendszereiket. A kínai termékekre történő büntetővám-kivetés így nemcsak a kínai, de az európai gyártókat is sújtaná. Ráadásul a waferekhez szükséges speciális szilíciumot nagyrészt éppen német cégek készítik a kínai wafer-gyártóknak, vagyis egy esetleges kínai ellen-büntetővám az európai szoláripar-exportot is igen rosszul érintené. Peking egyébként nemrég már panaszt is tett a WTO-nál amiatt, hogy az amerikai és dél-koreai gyártók dömpingáron szállítják a waferekhez szükséges szilíciumot Kínába.

Végül pedig arról sem szabad megfeledkezni, hogy a kínai támogatást ostorozó német cégek szintén sokat köszönhettek annak, hogy Berlin nagyvonalúan támogatta a napelemek installálását a lakosság körében. Sokan egyébként éppen azt nehezményezik a leginkább, hogy végül ez a szubvenciós politika volt, amelyen a kínai gyártók is alaposan meg tudtak hízni Németországban.

Az EU-val szembeni harcias kínai retorika természetesen szintén nem váratott sokat magára. A globális iparági óriásoknak számító Yingli, Suntech és Canadian Sun „kereskedelmi háborúval” fenyegetőzött már a múlt héten, ami „mindkét oldalon óriási veszteségeket okozna.” Hogy milyen szívós ellenállásra lehet számítani a kínaiak részéről e kérdés kapcsán, azt jól mutatja, hogy a legfrissebb ötéves tervben külön kiemelik a napelem-gyártás támogatásának stratégiai jelentőségét.

Amennyiben tetszett a bejegyzésünk, kövess minket a Facebookon!