Olyan világban élünk, ahol minden mindennel összefügg. A Közel-Kelet konfliktusai demográfiai változásokat idéznek elő Európában, a nyugat elektronikai hulladékát Afrikában hasznosítják újra, Kína szén-dioxid, illetve más üvegházhatású gázok kibocsátását extrém mértékűre emelte, amely befolyásolja az USA és Európa levegőminőségét is. Ezek olyan megatrendek, amelyek globálisan hatnak ki életünkre. Az egyes nemzetek vállalásain túl, a vállalatok is tehetnek azért, hogy mérsékeljék ezeknek a változásoknak a hatásait azáltal, hogy a lehető legkisebb negatív befolyással legyenek a globális és helyi környezetre, társadalomra és gazdaságra.
A fentebb említett megatrendek listája koránt sem teljes. Bőven találni még olyan hatalmas, transzformatív, globálisan megfigyelhető jelenségeket, amelyek meghatározzák a jövőt azáltal, hogy nagymértékű befolyással vannak a vállalatokra, a gazdaságra, az iparra, a társadalomra és az egyénre. A legáltalánosabban megfigyelhető és sokak által emlegetett megatrendek a klímaváltozás, a népesség-növekedés, a természeti erőforrások kimerülése, vagy például az urbanizáció.
Mi tesz egy céget fenntarthatóvá és mit tehet egy vállalat?
Egy fenntartható vállalatnak vagy üzletnek szükséges néhány kritériumot teljesítenie. Az összes üzleti döntésében a fenntarthatóság alapelveit kell érvényesítenie; olyan környezetbarát termékeket és szolgáltatásokat kell kínálnia, amelyek helyettesíthetnek egy korábbi, nem környezetkímélő terméket vagy szolgáltatást; tartós elkötelezettséget kell vállalnia a környezetvédelem mellett, amelyet integrál is az üzleti tevékenységeibe.
Egy nemrégiben végzett reprezentatív felmérésben górcső alá vették a vállalatokat fenntarthatósági szempontok alapján, és összeállítottak egy listát a skandináv országokra, valamint Finnországra és Hollandiára vonatkoztatva. Természetesen a legnagyobb arányban a helyi vállalatok szerepelnek a listában, de mindegyikben viszonylag elől szerepelnek az IKEA, Coop, Volvo, Tesla, Lego és a Philips nemzetközi nagyvállalatok is.
Vannak olyan szervezetek, amelyek olyan globális szinten jelenlévő probléma megoldásához szeretnének hozzájárulni, mint például az erdőirtás. A Forest 500 elnevezésű kezdeményezés azonosítja és rangsorolja azokat a vállalatokat, pénzügyi intézeteket, kormányokat, amelyek fakitermelési tevékenységük következtében a legnagyobb befolyással bírhatnak a deforesztrációra. Ezáltal a Forest 500 tagjai felelősséggel tartoznak, és üzleti tevékenységük kialakításában mindig szem előtt kell tartaniuk az erdőirtás visszaszorítását. A Forest 500 leginkább aktív tagjai a Nestlé, Mars, Marks&Spencer, Danone és a Kellogg Co. Ezek a cégek a leginkább elkötelezettek, hogy árucikkeik előállítása során használt szója, pálmaolaj, szarvasmarha, valamint faanyag felhasználát szignifikánsan csökkentsék.
Egy másik komoly ügy a tengerek és óceánok fokozódó szennyezettsége. Hozzávetőlegesen 150 millió tonna műanyag hulladék sodródik ma vizeinkben, és a becslések szerint további nyolc tonna adódik ehhez a mennyiséghez évente. Az Ellen MacArthur Alapítvány az év elején kijelentette, hogy ha ez így megy tovább, akkor 2050-re több műanyag lesz a tengerekben, óceánokban, mint hal. December elején 200 ország írta alá Nairobiban azt az ENSZ-határozatot, amelyben az aláírók vállalják, hogy visszaszorítják a vizekbe kerülő hulladék mennyiségét, és nagyobb hangsúlyt fektetnek az újrahasznosításra. Eközben az ENSZ Környezetvédelmi szervezete támogatja a több nemzetközi nagyvállalat által indított Nextwave programot. A Dell Inc., General Motors, Trek Bicycle, Interface, Van de Sant, Humanscale, Bureo és Herman Miller cégek kezdeményezése szintén azt a célt tűzte ki, hogy csökkentik a tengerekbe és óceánokba kerülő hulladék mennyiségét.
Amennyiben tetszett a bejegyzésünk, kövess minket a Facebookon!
